Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)

2014-12-30 / 297. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 30. Kultúra 17 Látványos akciók, hatásos történelmi kalandok és elgondolkoztató európai művészfilmek Ezt láttuk idén a moziban Ridley Scott rendező Exodus: Istenek és királyok című történelmi kalandfilmjét jól időzítve, kará­csony előtt mutatták be a hazai mozik (Fotó: Barracuda Movie) Zenés filmek, közéleti paródiák és vígjátékok Szilveszter a tévé előtt Ez évben nem voltak nagy, átütő filmek, ame­lyek megrengették volna a mozit. Se nagy rende­zői kibontakozások, se sztárok átütő alakításai nem rázták meg a mozi- verzumot. Vártunk meg­kezdett sorozatok folyta­tására vagy befejezésére, melyek el is készültek. Az európai film néhányjó teljesítményt nyújtott, különösen a lengyel filmnek van ma nagy visszhangja. TALLÓS1 BÉLA Kezdjük akkor az európai terméssel. Európai színek Idehaza Lars von Trier Nim­fomániása volt az év első, tö­megeket megmozgató filmslá­gere. Két részben mutatták be. Idős úriember egy sikátorban fiatal nőbe botlik, aki ütött-ko- pott ruhában, véresen fekszik a földön. A férfi felsegíti, és meghívja magához egy teára. Teázás közben a nő mesélésbe kezd, amelyből kiderül, mennyire meghatározóak az életében a különféle szexuális kalandok. Mundruczó Kornél Fehér Is­ten című munkája jelentős díjat hozott el Cannes-ból, és sikere­sen szerepel a nagyvilágban. Egy kislány, az édesapja és egy kutya kapcsolatát meséli el a történet, s arról szól döbbene­tes erővel, hova vezethet, ha egy jámbor jószágnak, egy ku­tyának beavatkozunk az „énjébe”, és támadásra, ag­resszívvá neveljük. Andrea Sedláčková cseh ren­dező Fair Play című drámája 1983-ban Prágában játszódik, s egy játékfilmes eszközökkel eddig nem feldolgozott témával foglalkozik. Egy olimpiára ké­szülő fiatal futónő esetét bemu­tatva arról formál képet, miként kezelték a szocializmusban ál­lami programként az élsporto­lók doppingolását. A sikeres filmben a főszereplő fiatal spor­tolót Bárdos Judit kelti életre. Egészen közel került az Os- car-díjhoz a lengyel Pawel Paw- likowski Ida című fekete-fehér drámája, amely számtalan je­lentős elismerést begyűjtött. Ida, a fogadalomtétel előtti no- vícius felkeresi egyetlen ismert hozzátartozóját, a nagynénjét, hogy megtudja tőle, miért ke­rült árvaként egy kolostorba. Háborús változatok Különös színt hozott Brian Percival A könyvtolvaj című filmje, amely egy bestseller alapján született. A film törté­netét maga a hálál meséli el, aki a második világháborúban egy kislány nyomába szegődve tárja fel, mit lát maga körül a könyör­telen világégésben. A film szé- pelgős poétikája azonban erő­sebb, mint a tényereje. Ennél sokkal kegyetlenebből ábrázolta a háborús megpróbál­tatásokat A háború démonjai című ausztrál-angol film, amely igaz történeten alapuló dráma Eric Lomax brit férfiról, aki a második világháborúban hadifogságba esett, ahol sok szörnyűséget élt át, majd a há­ború után megkereste azt a ja­pán tisztet, aki fogva tartotta. A film a brutalitás kendőzetlen ábrázolásával tele van nehezen elviselhető pillanatokkal. Bibliai témák Darren Aronofsky Noé című filmjével saját vízióját dolgozza fel az özönvíz bibliai történeté­ről. „Filmem a világvégéről, va­lamint a Titanic után a világ má­sik legismertebb hajójáról szól” - nyilatkozta a rendező, aki mo­ziját a „legkevésbé bibliai bibliai filmnek” minősítette, Noét pe­dig az „első környezetvédőnek” nevezte. A Noé a speciális effek- teknek és a trükköknek köszön­hetően lenyűgöző látványt nyújt ugyanúgy, mint a most, év végén bemutatott Exodus: Iste­nek és királyok című történelmi kalandfilm, Ridley Scott Mózes ószövetségi történetét, az egyiptomi kivonulást feldolgo­zó mozija. Folytatások és befejezések A majmok bolygója - Forra­dalom című sci-fí akciófilmtől, többé-kevésbé azt kaptuk, amit vártunk a témától és a műfaj­tól: akciókban dús, látványban remek, érzelmektől áthatott majomparádét. Sajnos ez a rész nem ajándékozott meg ben­nünket olyan izgalmakkal és színvonallal, amely az előző, A majmok bolygója: Lázadás című epizódot jellemezte. A mozgókép és a festmény találkozása a filmvásznon a 300 - A birodalom hajnala című akciófilm, melyben Noam Murro rendező káprázatosán elevenítette meg az ókort. Az év végére tartogatták A hobbit - Az öt sereg csatája című fantasyt. A történet lezáró részében Peter Jackson látvá­nyos összecsapásokkal kápráz­tat el. A befejezés már nem tar­togatott túl sok kalandot, ezért a film nagy részét a harci jele­netek foglalják el. Folytatódott Az éhezők via­dala is A kiválasztott első ré­szével, melyben Katniss az el­lenállás élére állt, hogy leszá­moljanak Snow elnök rezsim- jével. Ez az epizód inkább csak felkészítés a végső összecsa­pásra - hiányzik belőle mindaz a tűz, újszerűség és feszültség, ami a bevezető epizódot sike­ressé tette. De talán majd a be­fejezés újra meglep. AJÁNLÓ Az alábbiakban a magyar té­vécsatornák szilveszteri mű­sorkínálatából szemezgetünk, néhány érdekesnek ígérkező néznivalót ajánlva mindazok figyelmébe, akik otthon töltik az év utolsó napját. Remek hangulatalapozó le­het a Budapest Bár - A pesti dal története című zenés film. A Farkas Róbert vezette együt­tes legnagyobb erénye, hogy napjaink rocksztárjainak bevo­násával a fiatalok érdeklődését is felkeltette a régi kupiék és pesti sanzonok iránt. Tóth Ta­más dokumentumfilmjében több ezren táncolnak erre a ze­nére, miközben Budapest tör­ténetéről, a cigányzene gyöke­reiről és a régi kávéházak han­gulatáról mesélnek a Budapest Bár zenészei és énekesei. (Du­na, 11.00) Az Ml-en idén is a Bagi-Na- csa páros búcsúztatja az óévet. A Szálka című műsorban szo­kásukhoz híven most is számba veszik az év legfontosabb köz­életi és médiaeseményeit, gör­be tükröt tartva politikusoknak és celebeknek. (Ml, 21.25) Minden fiús anyának és har­mincas férfinak jó szívvel ajánl­juk a Szeka-túra című filmet Barbra Streisand és Seth Rogen főszereplésével. Egy fiatal bio­kémikus hosszú autóútra indul: saját találmányát, egy tisztító- szert próbál eladni a nagy áru­házláncoknak. Özvegy édes­anyját is elviszi az egész USA-t átszelő útra, azzal a titkos szán­dékkal, hogy San Franciscóban összehozza őt egykori udvarló­jával. Akalandos nyolc nap alatt mindketten rájönnek, hogy sokkal több a közös bennük, mmt gondolnák. (TV2,16.05) Ötven éve alakult a legendás Illés együttes, az a zenekar, amely az egész magyar könnyűzene irányát meghatá­rozta. A jubileumot december 28-án ünnepelte a nagy csapat egy Beatünnep elnevezésű koncerttel, ahol színpadra lé­pett Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs és Bródy János, Pász- tory Zoltánt és Illés Lajost pedig a technika segítségével jelení­tették meg. A koncertfilm pél­dás gyorsasággal kerül képer­nyőre. (RTL-Klub,0.10) Bátor vállalás a magyar köz­tévé részéről A legényanya című film műsorra tűzése szil­veszter éjjel. A Schwajda György művéből készült, Garas Dezső által rendezett abszurd komédia alapja a rátótiáda nevű magyar népmesetípus, amely egy képtelen alaptörténetből bontakozik ki, vérbő humorral fűszerezve. Itt egy férfi esik te­herbe, aki az egész falu tiltako­zása ellenére sem hajlandó el­vetetni magzatát. Ekkora szé­gyent azonban az önérzetes, lo­kálpatrióta faluközösség nem tud elviselni, s a tanácselnök, a párttitkár, a plébános és az isko­laigazgató vezetésével lázas te­vékenységbe kezd, hogy elűzze a Rátót fölött tornyosuló vihar­felhőket. (Duna, 0.10) (juk) A két parodista, Bagi Iván és Nacsa Olivér ezúttal sem kímél sen­kit (Fotó: MTVA) MIT HOZOTT A PÁLYÁJÁN 2014? MI VOLT A LEGEMLEKEZETESEBB KULTURÁLIS ÉLMÉNYÉ EBBEN AZ EVBEN? Hizsnyai Zoltán költő, szerkesztő Új önálló kötetem nem jelent meg idén, de ha megjelent volna is, számomra nem jelentett volna említésre méltó eseményt. Az új köte­tekben mindig régebben írott szövegek szerepelnek, maga a megjelenés alkotói szem­pontból nem mérföldkő. Sem az újonnan született írások mennyisége. A szemléletmód gyökeres megváltozása, és egy-egy új irányt mutató, jelentősebb szöveg megírása az. Ha innen nézem, a 2014­es esztendő számomra a mérföldkövek éve. Rengeteg mindent összeol­vastam, de többnyire nem frissen megjelent dolgokat. Ezek közül viszont majdnem mind emlékezetes, hiszen nem vaktában olvasgatok, sok mindent tudok már a könyv­ről, mielőtt kézbe venném, ha pedig ennek ellenére sem fog meg, már az első néhány tucat oldal elolvasása után félreteszem. De hadd ajánljak most olyan alkotást (noha ezt is két év késéssel ismertem meg), amely a zenének és a versnek valaha volt egyik legszerencsésebb találkozása: Presser Gábor és Parti Nagy Lajos Rutinglitang címmel megjelent verszenéit. Nagy Csilla képzőművész Az idei évet két félévre tudnám f m rW osztani. Az- ' első, amolyan várakozó pozícióban telt, nem történtek körülöttem különösebben jelentős dolgok, de júniustól minden megvál­tozott. Attól kezdve néhány hónap alatt olyan kiállításokon vettem részt, amelyeknek nagy jelentőséget tulajdoní­tok. Még kezdőnek tartom magam, és éppen az ezeken a kiállításokon való jelenlét adott számomra visszaigazo­lást döntéseim helyességéről. Ha nagyon komolyan venném ezeket az eseményeket, akár azt is mondhatnám, hogy szá­momra ez sorsdöntő év volt. Budapesten az Óbudai Társas­kör nagytermében november­ben hallottam Ligeti György Poéme Symphonique for 100 metronomes című művét a Qaartsiluni Ensemble előadá­sában. A száz metronóm az Úttalan utak hangverseny záró darabjaként szólalt meg. Eddig csak hallomásból ismertem a művet. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy mekkora élményt tud nyújtani egy ilyen egyszerű gesztus - száz met­ronóm elindítása, az általuk megszólaltatott különböző ritmusok, együttes hangzásuk, majd egyenkénti leállásuk. Gálik Gábor az Ifjú Szivek tánckar- vezetője t Az Ifjú Szivekben számom­ra az év legfontosabb eseménye az igazga­tóválasztás volt. Hosszú és kiszámíthatatlan időszak után Varsányi László személyében megbízható igazgató került a táncszínház élére. Megszüle­tett a Felvidéki kakukktojás - a nagy lufipukkasztás című új műsorunk, szeptembertől novemberig rengeteg helyen bemutattuk, ezenkívül itthon és külföldön számos helyen szerepeltünk a Hontalanítással is; mind a kettő osztatlan sikert aratott. Saját csoportommal, a Po­zsony Táncegyüttessel meg­született a második egész estés műsorunk, a Hazatér­vén, ennek egy részletével aranysávos minősítést értünk el Komáromban, a Felvidéki Néptáncantológián. Bevallom, a táncon túl, lazításként legin­kább horrort szoktam olvasni. Nemrégiben például Stephen King Álom doktor című könyvét; annak, aki ismeri a szerzőt, szereti a műfajt, csak ajánlani tudom. (juk, tb, as)

Next

/
Oldalképek
Tartalom