Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)

2014-12-03 / 277. szám, szerda

14 Régió-szülőföld ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 3. www.ujszo.com Közel 15 órányi anyagból állt össze a film, amelyben autentikus módon elevenednek meg az,egykori aratások mozzanatai Elkészült a dokumentumfilm a kenyér útjáról Bény. Szombaton a bényi kultúrházban mutatják be A kenyér című filmet. A 75 perces dokumen­tumfilm premierje 17 órakor kezdődik. GULYÁS ZSUZSANNA „A film a kenyér útját mutat­ja be a mag elvetetésétől egé­szen a sütésig. A forgatás egy évig tartott. Minden mozzanat fontos volt. Az is, ahogy a gaz­da beakasztja az ekét és az is, ahogyan a kemencéből kive­szik a friss, illatos kenyeret. A kenyér útjáról ugyanis a mai ember keveset tud” - mondta Koczka Katalin, a bényi kézművesház vezetője. Férjé­vel, Gyulával lelkes hagyo­mányőrzők. Nekik köszönhe­tően a kézművesház udvarán egész évben zajlik az élet: ve­zetésükkel a helyiek évszaktól függően elevenítik fel a falusi élet jelentős eseményeit. Az András-napi disznóvágásokat, a regrutabúcsúztatással egy­bekötött farsangi tojásszedést, az egyházi ünnepeket és a la­kodalmakat. Az események ál­landó dokumentaristája Vav- reczky József. „Három éve merült fel az öt­let, hogy dokumentáljuk a ke­nyér útját is. Végül csak idén került rá soť’ - jegyezte meg Vavreczky József, aki a film operatőreként, vágójaként és rendezőjeként is közremű­ködött. Segédoperatőrként Szabó László vett részt a forga­táson. A film szereplői bényi, kéméndi, ipolyszalkai és ga- rampáldi hagyományőrzők. Az aláfestő zenéről az ebedi ci- terazenekar gondoskodott. Közel 15 órányi anyagból állt össze a film, amelyben a bényi határában vászonnadrá­gos férfiak vágják a rendet. Nyomukban népviseletbe öltö­zött, fejkendős asszonyok sze­dik a markot. A gyerekek vi­zeskancsóval a kezükben lesik, hogy az aratók melyike inti őket magához. Az auentikus je­lenetek nagy részét Bényben forgatták. „Az őrlést viszont a szentendrei skanzenben vet­tük fel, amiért nagy köszönet­tel tartozunk nekik. Köszönet illeti a bényi szövetkezetét is, amiért megengedték, hogy földjeiken forgassunk és ter­mészetesen köszönet minden­kinek, aki bármilyen módon segített abban, hogy ez a film megszülessen” - mondta Koc­zka Katalin. ,A filmet gyermekeinknek, unokáinknak készítettük. Ne­kik már csak távoli történelem az, aminek mi még részesei voltunk. Bízom benne, hogy a film által valósággá elevenedik számukra a kenyér nehéz útja” - mondta Vavreczky József. Tudásukat és tapasztalataikat ajánlják fel a szakemberek azoknak, akik folytatnák a mesterséget Őszi Ökológiai Fesztivál méhészbemutatóval be a kiállításon, és egy méhcsa­ládot hoztak fel a színpadra. A kezdő méhészek állami támo­gatást kérhetnek, ha kitanulják a szakmát. Az érsekújvári szer­vezet tagjai előadásokat tarta­nak, versenyeken és kiállításo­kon vesznek részt. Minőségi termékeikkel a nyitrai mező- gazdasági kiállításon elsők let­tek akácméz, virágméz, vala­mint mézbor készítésében. Az előadáson szó volt a méz gyó­gyító hatásáról. A méhek az át­alakítás során megőrzik a fel­használt növények jó tulajdon­ságait, a hársméz nyugtatja az idegeket, az akácméz csillapít­ja a lázat. A rovarok erős köte­léket hoznak létre az ember és a természet között. „Édes­apámtól örököltem a szakmát. Tőle tanultam, hogy a méhek a nap gyermekei, tizenöt-tizen­hat foknál hűvösebb időben nem repülnek ki a kaptárból még akkor sem, ha már nagy fürtökben lógnak a virágok. Tudásunkat, tapasztalatunkat szeretnénk átadni azoknak, akik folytatják ezt a szép mesterséget” - mondta Seifert. Nehéz évet zártak a méhészek a rengeteg csapadék miatt. A repce és a napraforgó termése nem okozott csalódást, ám akácmézből a vártnál kevesebb lett. A méhészek akkor lenné­nek elégedettek, ha minden SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A méhészet, va­lamint a szakma tovább örökí­tése a témája az idei, 23. Őszi Ökológiai Fesztiválnak, melyet hétfőtől csütörtökig tartanak a Béke moziban. A nyitónapon Seifert József, a méhészek ér­sekújvári szervezetének veze­tője tartott ismeretterjesztő előadást és bemutatót a közön­ségnek. Kasokat, a méz pergetésé- hez használt eszközöket és modem kaptárakat mutattak Az érsekújvári fesztiválon régi kasokat, valamint a méz pörgeté­séhez használt korszerű gépeket mutattak be a közönségnek Mária Skalová az érsekújvári ökológiai fesztivál szervezője beszél­getett Seifert Józseffel, a méhészek érsekújvári szervezetének veze­tőjével (A szerző felvételei) érsekújvári és régióbeli családi ház kertjében legalább két kaptár állna, és a vásárlók ha­zai mézet fogyasztanának. A külföldről behozott termékek víztartalma meghaladja a húsz százalékot. Az érdeklődők megtudták, hogy a tűzoltók rendszeresek kérik a méhészek segítségét, ha lakott területen méhrajt találnak. Számos tör­ténet hangzott el a rovarok be­fogásáról. Az érsekújvári és térségbeli alapiskolásoknak csütörtökig tartanak ismeret- teijesztő előadásokat a Béke moziban. Az őszi és téli hónapokban érdemes rendszeresen fo­gyasztani mézet, segíti a kal­cium és a magnézium beépü­lését a szervezetbe. Nyugtató és lázcsillapító hatása van, va­lóságos gyógyszer. »1 ■ «ii11 i ■ . ... ..........«m'i. A z aratás jelenetei mesevilágot keltenek életre Mézbor, méhviasz és propolisz Az érsekújvári ökológiai fesztiválra látogatók a mozi előcsarnokában kü­lönféle mézborokat, os­tyára csorgatott mézfajtá­kat kóstolhattak. Dísz­gyertyákat is kínáltak a lépek építésénél használt méhviaszból. A méhészek feldolgozzák a kaptár vé­delmére, a kórokozók el­len gyűjtött propoliszt is, melyet gyulladásgátló ha­tásáért kedvelnek. (száz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom