Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)
2014-12-23 / 294. szám, kedd
Volt egyszer egy karácsony, igazi, szép Mennyivel jobb, mélyebb, melegebb a karácsony, ha nem a bevásárlóközpontok csillogó hangulatát visszük be az otthonunkba. V olt egyszer egy karácsony, igazi, szép, meg még néhány, a gyermekkorból, aminek a hangulata nemcsak az én szívem melengeti, hanem mindenkiét, ha visszagondol gyermekkora karácsonyaira. S tegyük ezt most egy pillanatra mind. A gondtalanság, az öröm, a boldog várakozás, a sütemények illata; a családok valóban együtt voltak. Egyszerűbb, de tisztább karácsonyok voltak azok. Vagy csak a sok év teszi szépekké az emlékeket? Nem hiszem, hogy az idő múlása lenne a kulcs, a kulcsszó, hanem az egyszerűség, a tiszta, boldog, szeretetteljes légkör. Aztán felnőttünk, voltak gyors, vidám, baráti karácsonyok, ezek még gondtalan, sőt, talán felelőtlen örvendezések voltak, aztán jöttek nem otthon töltött karácsonyok, meg egyedül töltött karácsonyok is és igen, szerelmes, intim karácsonyok. Meg munkával, munkában töltöttek, vagy épp munkanélküliként töltöttek. Voltak hideg, havas, fehér karácsonyok; de voltak sáros, szürke karácsonyok is. És voltak imádságos, templomos, szeretetteljes karácsonyok. Meg az utóbbiak híján üres, felszínes karácsonyok is eddigi életünk folyamán. A templomosak erősen emlékeztettek azokra a gyermekkoriakra, amikor nagymamával jöttünk haza a templomból. Gyermekként talán untuk a tiszteletes bácsi beszédét, izgultunk a karácsonyi szavalástól, fáztunk a templomban, s lettünk volna már inkább az ajándékok bűvkörében, amiket a Jézuska éppen akkor hozott, mikor mi nem voltunk, így nem tudtuk őt meglesni. Volt a gyermekkori karácsonyi istentiszteletekben mindazzal együtt, hogy nem értettük a prédikációt, valami meghitt, egyszerű, tiszta, szeretetteljes. És ezt vittük haza, a karácsonyfa alá. Ezt a mai templomos karácsonyokban is érezzük. S ezt visszük haza. Mennyivel jobb, mélyebb, melegebb a karácsony, ha ezt, s nem a bevásárlóközpontok csillogó hangulatát visszük be az otthonunkba. A karácsonyhoz inkább illik a gyertya lángja, mint a nagy, színes, neonos fényesség. Most már lassan körvonalazódik a karácsony lényege, többször szólaltak meg bennem a szeretetteljes, imádságos, templomos, egyszerű, meghitt, tiszta szavak. Ezek a szavak, amelyeknek varázsa van, karácsonyi varázsa. Ki a varázsló, aki ezeket a szívünkbe varázsolja, s ezzel visszarepít a boldog gyermekkor karácsonyaiba? Jézus Krisztus! Hiszen karácsony az Ő születésnapja, s az ünnepelt ajándékoz meg bennünket a varázsszavakhoz tartozó mély érzésekkel. Ha akarjuk. Ha engedjük. Akkor elmondhatjuk, volt egyszer egy karácsony, igazi, szép. S van ma is, mert gyermekek vagyunk újra, Jézus gyermekei. Azonban ha nem kérünk ebből, marad a régi, gyermekkori emlék, keserű szájízzel tudatosítva, hogy soha nem élhetjük át újra a karácsony csodáját. Választhatunk. Hát válasszunk jól. Ambrus Erika A szerző az Ipolypásztói- Garamsallói Társult Egyházközség lelkipásztora
