Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)
2014-12-16 / 288. szám, kedd
16 SzÍNFOLK______________________________________________________________________________________ ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 16. www.ujszo.com A barokk-klasszicista templom építésének idejéről megoszlanak a vélemények, az 1761-es visitatiókor már állt itt templom, famennyezetes szentéllyel A lukanényei Mindenszentek-plébániatemplom Lukanénye kiemelkedő pontján, az egykori Házasnénye területén áll a több évszázados római katolikus Mindenszentek- plébániatemplom. Isten eme hajlékát nemrég felújították, s ma teljes pompájában ékeskedik a falu fölött. CSÁKY KÁROLY A barokk-klasszicista templom építésének idejéről megoszlanak a vélemények. Az 1761-es visitatiókor már állt itt templom, famennyezetes szentéllyel és hajóval, boltozott sekrestyével. Az épület hossza 11 öl és 2 láb (kb. 22,6 m), szélessége 3 öl és 1 láb (6,3 m) magassága 3 öl 2 láb (6,6 m) volt. Ennek falai azonban a „régiségük miatt omladoztak”. A templomról azt is feljegyezték, hogy az Mindenszentek titulusára épült „a hívek buzgalmából és költségén, de hogy mikor, az nem tudatik”. S még megemlítették: az Úr háza „megáldva megvan, viszont felszentelve nincs”. Az egyik járási monográfia szerint a templomot a 18. század 80-as éveiben emelték, mai főhomlokzata 1910-ben épült. Hasonlóképp vélekedik a szlovákiai műemlékeket nyilvántartó régebbi kiadvány is. A Magyar Katolikus Lexikonban viszont azt írja a község egykori plébánosa, hogy a templomot 1764- ben építették. Ezt az évszámot közli a Pozsony-nagyszombati Egyházmegye Schematizmusa is, akárcsak a Besztercebányai Egyházmegyei Schematizmus. (Az egyházközség újabban ide tartozik.) A visitatióban csak azt olvashatjuk, hogy a parókia Trsztyánszky Ignác és István költségén épült. Hogy hol állt a már 1761-ben is említett templom, pontosan nem tudjuk. A visitatióban csak azt olvashatjuk, hogy a parókia Trsztyánszky Ignác és István költségén épült, a maitól lejjebb, attól keletebbre. A feljegyzések szerint az ő telkükön épült a templom is. A mai plébánia és a templom telke azonban egybe tartozhatott. A régi adatközlők elbeszéléséből is arra következtethetünk, hogy a templom és a plébánia közt nem vezetett széles út, csupán egy mély árok, illetve egy gyalogút. így tehát a 18. század közepén emlegetett templom akár a mai helyén is állhatott, s annak omladozó falait lebontva építhették fel a mostanit. A visitatiókban bemutatott templomméretek is csaknem azonosak. A mai barokkklasszicista építmény, melynek tájolása is különleges és csalóka, alig néhány méterrel tágasabb, mint a régebben leírt. Az 1912-es és az 1940-es visitatio szerint a hosszúság 23, a szélesség pedig 8,5 méter s mintegy 600-700 ember fér el benne. A templom északkelet- délnyugat tájolású. Az északkeleti torony későbbi építmény, melyhez magas lépcsősor vezet. A lépcsők és a torony tájolása közt egy kis törésszög van. A háromszintes karcsú, keskeny előtorony a főhomlokzat közepéhez épült, s ez így inkább egy vegyes (barokkos és klasszicista) építészeti stílus benyomását kelti. A torony bejárati kapuja kőkeretes, félköríves végződésű. A kétszámyas faajtó feletti félköríves bemélyedésben a „Legyen áldott az Úr neve mindörökké!” felirat olvasható. Az ajtó feletti mezőben szintén kőkeretes, félköríves ablakmélyedés látható, benne üvegezett, fakeretes ablakkal. Ennek üvegén egy gravírozott Madonna- kép van. Az ajtót és az ablakot lizénák, pillérutánzó, négyszög alakú mérsékelt kifalazások szegélyezik. Mellettük még egy-egy keskeny oldalpillér, felettük pedig kiugró osztópárkány látható. A harmadik szint félköríves, kőkeretes hangvető nyílásokkal van ellátva. Ezt a szintet a sisak alatt egy kiugró, körbefutó párkányszegély zárja le. A gúla alakú, piros bádoggal fedett toronysisak tetején egy gömbön áll a kereszt. A toronyban három harang lakik. Ugyanennyit tartott számon az 1912-es egyházlátogatási jegyzőkönyv is: egy 160, egy 100 és egy 50 kilogrammosat. Ebben a visitatióban még egy tornyot díszítő napóráról is olvashatunk. A harangok közül a két nagyobbat innen is elvitték az első világháború alatt, s helyettük később újakat öntettek. Ma tehát ezek a harangok találhatók a nényei templomtoronyban. A kisha- rang az egyetlen, amely a régiek közül itt maradt. Ezt Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel, amiről a latin nyelvű felirat tanúskodik. A középső harang a két világháború közt készült Csehországban. Rajta ez a felirat olvasható: „Szűz Szent Imre könyörögj érettünk. /Herold Richard harangöntőde Chomutov./A Lukanényei Római Kát. Hitközség közadakozásból.” A harangon látható Szent Imre reliefes alakja is. A nagyharang szintén Csehországból való. Ezt a dedikációt vésték rá:, Jézus Szentséges Szíve védj meg minket! / Öntette a világháborúba elvitt harang helyett a Lukanényei Róm. Kát. Hitközség közadakozásból. / 1923. Kornútov.” A harangon ott a Jézus szíve-relief is. A templomhajót lezáró főhomlokzat torony melletti két oldalán félköríves falmélyedések láthatók, melyeket lizénák fognak közre. A padlásteret egy timpanont képező, párkány- és szegélydísszel keretezett falmező záija. A hajó két- két ablaka kőkeretes, enyhén szegmentíves, fakereteiben gra- vírozással díszített üveg. A karzat ma tágasabb, mint hajdan, ugyanis Lénár Lajos atya idejében (1958-1961) a hajó felé kiszélesítették. így ma egy-egy hajóablak a kórusrészre esik. A kórust két téglalap alakú oszlop A karzat ma tágasabb, mint hajdan, ugyanis Lénár Lajos atya idejében a hajó felé kiszélesítették. tartja, mellvédjét a Szentségeket ábrázoló reliefek díszítik. A régi orgona Ausztriából való, a billentyűzete feletti kis réztáblán ez olvasható: „HOPFERWIESER/ GRAZ”. Az egyhajós templom sima mennyezetű. A csarnok falait pillaszterek tagolják. A falakból enyhe vastagsággal kiemelkedő, pillért utánzó épületelemek díszes oszlopfőkkel vannak ellátva, melyekből kiágaznak az ablakok fölé hajló félkörívek. Ilyen pillaszterekből emelkedik ki a hajót lezáró diadalív is, s ilyek láthatók az egyenes záró- dású szentély délnyugati részének sarkaiban is, melyekből a két ablakot és az oltár mögötti falmezőt félkörívesen lezáró ívek ágaznak ki. A szentély külső felét szintén lizénák tagolják kisebb falmezőkre. A főoltár asztala szilárd építmény, benne vörös márványlap alatt a szent relikviák. Az oltárszekrény fából készült, három- szintes, impozáns alkotás. Az alsó szinten, középen az Oltá- riszentség-ház, féíköríves - végződésű ajtaján az Úijézus képe látható. Az utolsó vacsora asztalánál ül bordó ruhában, kék palástban; kezében kehely, előtte a megtört kenyér. Az asztal térítőjét szőlő- és búzakalászminták díszítik. A szentségházat díszes oszlopok veszik közre. Ezektől jobbra és balra oszlopokkal szegélyezett, hármas boltíves mezők láthatók. Előttük 3-3 magas réz gyertyatartó. A második szinten középütt egy félköríves kiképzésű, oszlopokkal szegélyezett bemélyedés előtt áll a há- romkaréjos szárvégű díszes rézfeszület, alatta az örökmécses. A két oldalon hasonló kiképzésű kisebb fülkécske van. A harmadik szinten magas, díszes főkkel ellátott oszlopok fogják közre az oltárképet. A templom titulusa Mindenszentek, s ezt ábrázolja a főoltár képe is. Mindenszentek ünnepén (Festum Omnium Sanctorum) mindazon megdicsőült lelkeket ünnepeljük, „akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Ide tartoznak az életszentség hírében maghaltakon kívül mindazok, akik a tisztítótűzben megújulva már megérkeztek a mennyországba”. A lukanényei Mindenszentek oltárképen rajta vannak a legrégibb ikonográfiái elemek és a barokk kori hatások. A kép felső szintjének közepén az Atyaistent látjuk, kezében jogarral és kék gömbbel, a Szentleiket ábrázoló galambbal s a báránnyal. Két oldalán egy-egy szárnyas angyal, illetve a koronás Szűzanya és a Feltámadt Krisztus, kezében zászlóval. Valamennyiük feje körül glória ragyog. Az alattuk lévő szentek közt felismerhető Szent István és Szent Erzsébet. Az újrafestett lukanényei templom szentélyének mennyezeti freskóján ma a Szűzanyát és az Árpád-házi magyar szenteket láthatjuk. Középütt áll Mária a Kisjézussal. A Madonna fején a magyar Szent Korona látható. Előtte Szent Erzsébet, Szent István, Szent Imre, Szent László és Szent 'Margit. Szent Erzsébet fején fehér fátyol és korona van, rajta kék ruha, kötényében rózsák. Szent István díszes királyi öltözetben áll előttünk: fején a Szent Korona, jobb kezében jogar, a balban országalma. Szent Imre fején korona, bal kezében fehér liliom van. Szent László fején is korona van, kezében csatabárd. Szent Margit szerzetesi ruhában, fehér fátyolban, fekete palástban látható; jobb kezében fehér liliomot, a balban imakönyvet tart. Valamennyiük feje körül glória ragyog. A szentélyben áll még a fából készült díszes keresztelőkút, a szembemiséző oltárasztal, az ambó és az egyenes szárvégű, INRI feliratos, korpuszos nagykereszt. Krisztus fején töviskorona, testén fehér ágyéktakaró. A templomhajóban ma két mellékoltár látható: a Jézus Szíve- és a Fájdalmas Anya-mel- lékoltár. Ez azonban nem volt mindig így. A templomban hosz- szú időn át csak egy mellékoltár állt, amelyet Lourdes-i Szűzanya tiszteletére szenteltek. Az 1912- es egyházlátogatási jegyzőkönyv két oltárról tesz említést. Ezek közül egyik, a Mindenszentek titulusára szentelt volt a főoltár, a másik, a Lourdes-i Szűzanyáé pedig a mellékoltár. Ugyanezt olvashatjuk az 1940- es visitatióban is. Az adatközlők is megemlítik, hogy a Fájdalmas oltár helyén „régen egy lourdes-i barlang állt”. A Mária-kultusz- ról, illetve a Mária-oltárról a 18. századi plébániai hatokban is olvashatunk. Az anyakönyvekben örökítették meg a hajdani adományozók nevét. Innen tudjuk, hogy 1718-ban nemzetes és vitézlő Luka György vásárolt Szűz Mária tiszteletére egy kisebb oltárt a „nényei templom jobb oldalába”. A mai Fájdalmas-oltár kereszttel díszített asztalán áll az oltárszekrény. Alsó szintjén középütt látható az Oltáriszentség-fülke IHS feliratú, félköríves ajtaja. Sarkait téglalap alakú pillérek díszítik, rajtuk egy-egy fehér színű, térdeplő szárnyas angyal. A szentségfülke felett helyezték el a nagyméretű Pietát. Mária kék palástban ül, ölében tartva halott fiát. Háttérben a szekrény második szintje. A magas, téglalap alakú pillérei közt látható félköríves bemélyedése üres. A mellékoltárt a régi lourdes-i oltár alapján készítette el Ján Chovan fafaragó művész Lormusz atya idejében (2004-2006), de a végleges helyreállításra csak Szalay Gyula atya (2006-2007) idején került sor. A mai oltárszekrény teteje háromszögű csúcsban végződik. Innen egy nagyobb sárga kereszt emelkedik ki. A kereszten fehér lepel van. Az oltárasztal alatt kapott helyet a Szentsír a nagyméretű halott Jézus szobrával. A Fájdalmas Anya szobráról már az 1912-es visitatio is említést tesz. Ez régebben a kórus alatti térben állt. Ma itt látható a nagyméretű, egyenes szárvégű barna missziós kereszt az alábbi felhattal: „Népmissziók / 1938/2013”. A Jézus Szíve-mellékoltár hasonló kiképzésű, mint az előbbi, de a felső rész itt félkörívesen zárul kisebb keresztalakzattal. A Jézus Szívé-kultusznak is régebbi gyökerei vannak Lukanényén. A 20. század elején jegyzik az itteni Jézus Szíve Társulatot, az 1912-es visitatióban olvashatunk a Jézus Szívé-szoborról, ületve a már említett, 1923-ban szentelt harangról, melyet Jézus Szentséges Szíve tiszteletére öntettek. Maga a Jézus Szívé-oltár azonban újabb keletű, s szintén Ján Chovan készítette a régi Mária-oltár mintájára. Helyén egykor az az 1787-ből származó luisézi stílusban készült szószék állt, melyet Pintér atya idejében szedtek szét az 1980-as években. Egy két háború közti időben készült képeslapon még látható a szószék, mellette a Jézus Szívé-szoborral. A mellékoltár szekrényén áll a nagy Jézus Szívé-szobor. Jézus fehér ruhában, bordó palástban látható, széttárt karokkal és lángoló szívvel. Mellette áll Szent Ferenc és Szent Teréz szobra. A hajó szakrális terében más szobrok, képek is helyet kaptak. A falakon a régi stációképek színes nyomatai látszanak. A kórus alatt helyezték el az Isteni Irgalmasság színes képét, melyen Jézus az újabb jelenésnek megfelelő szokott ábrázolásban
