Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)
2014-12-15 / 287. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 15. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 5 Az Atlanti-óceánon átívelő kereskedelmi partnerség az agrártermelőket is negatívan érintheti Veszélyes transzatlanti egyezség A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségről (TTIP) szóló megállapodás ellen a környezetvédelmi aktivisták már több európai országban is tüntettek (Képarchívum) Pozsony. Az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségről (TTIP) szóló megállapodás a politikusok ígéretei szerint jelentős kereskedelmi előnyökkel kecsegtet: új munkahelyek, megugró export, magasabb gazdasági növekedés. Mindez persze nincs ingyen, mit kér Amerika Európától egy egyenlőtlen tárgyalás során? ÖSSZEFOGLALÓ A transzatlanti szabadkereskedelmi övezetről eddig nem sok konkrétum került napvilágra, azonban már az eddig kiszivárgott részletek is aggodalommal töltik el az európai, köztük a szlovákiai agrártermelőket és élelmiszergyártókat is. ,A készülőiéiben lévő egyezség veszélyeztetheti az uniós, így a szlovák mezőgazdaságot és élelmiszeripart” - állítja Milan Semančík, a Szlovák Mező- gazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) elnöke. A kereskedelmi együttműködéssel kapcsolatos eddigi megbeszélésekről szerinte eddig azonban csak részinformációk szivárogtak ki, az agrártermelők így egyelőre nem tudják pontosan felmérni a várható veszteségeket. Hiányoznak a komoly elemzések „Komoly gazdasági elemzésekkel kellene alátámasztani azon állításokat, amelyek szerint az egyezség az Európai Unió valamennyi lakosának hasznára válik. Egyelőre csak hangzatos általánosságokkal próbálták megnyerni a lakosságot: gazdagabb lesz az árukínálat, csökkennek a cégek költségei, olcsóbban vásárolhatnak a vevők a boltokban, egy négytagú család akár 500 eurót is megtakaríthat. Egyetlen szó sem esik azonban a munkahelyek megszüntetéséről, valamint az uniós lakosság gazdasági és szociális helyzetének a romlásáról azokban az ágazatokban, amelyeket az intézkedések negatívan érintenek. Márpedig a mezőgazdaság és az élelmiszeripar ez utóbbiak közé tartozhat” - állítja az SPPK elnöke. Mondvacsinált előnyök Milan Semančík szerint homályosak az egyezség egyes pontjai a kis- és középvállalkozások esetében is. Igaz, hogy a készülőiéiben lévő dokumentum kiemeli, hogy az említett vállalkozások számára egyszerűbb lesz a kivitel, viszont ezek a vállalatok - néhány kivételtől eltekintve - nem is rendelkeznek transzatlanti exportlehetőségekkel. Előnyben az amerikai érdekek A szakértők az eddig kiszivárgott dokumentumok alapján attól tartanak, hogy az USA rákényszeríti a csatlakozó országokat a környezetvédelmi és munkajogi szabályok lazítására. Ezek az EU-ban mind jóval szigorúbbak, mint Amerikában. Kecsegtetően hangzik ugyan, hogy egyszerűsödnek az exportfeltételek, csakhogy mi a garancia arra, hogy menet közben a felek szigorúan igazodni fognak az élelmiszerstandardokhoz és a genetikailag módosított élelmiszerekre vonatkozó szabályokhoz? „Csak nehezen képzelhető el, hogy az Egyesült Államok alkalmazkodik a szigorúbb európai feltételekhez, és nem követeli meg saját normáinak szélesebb körű érvényesítését. Valóban kérdéses és a maga nemében nehezen elképzelhető, hogyan lehet a kereskedelmi gyakorlatban összhangba hozni a két fél jogszabályait. Az amerikaiaknak egyértelműen szigorúbb agrár- és élelmiszer- ipari feltételekhez kellene igazodniuk, aminek a megvalósítása azonban nem valószínű” - állítja az SPPK elnöke. Az európai környezetvédők is attól tartanak, hogy a GMO termékek legálisan léphetnek majd be az EU területére. Korlátozott szuverenitás Az SPPK szerint a készülőben lévő egyezség legellentmondásosabb eleme azonban a nemzetközi befektetésvédelem, amelynek az elemeit a Világbank és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) javasolja. Eszerint, ha egy vállalat úgy érzi, hogy egy adott ország szabályozása árt a bevételeinek, könnyedén egy nemzetközi bíróság elé citáíhatja azt, és ez nemcsak az ágazati különadókra vonatkozhat, hanem bármilyen környezetvédelmi vagy egészségügyi szabályozásra is. Ezzel tulajdonképpen beleszólást nyernek a vállalatok az adott államok törvény- hozásába. Ez bizony kulcskérdés: az ENSZ adatai szerint az USA cégei több milliárd dollárral gazdagodtak az elmúlt 15 évben azáltal, hogy 130 peres eljárást indítottak kormányok ellen a TTIP-hez hasonlatos szabadkereskedelmi egyezmények keretében, (susla) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Hasít a gazdagok bankja Pozsony. A tehetősebb ügyfelekre szakosodott J&T Bank működési nyeresége az idei harmadik negyedév végére elérte a 60,84 millió eurót, vagyis csaknem megduplázódott az előző év azonos időszakához képest. A pénzintézetjó mutatói elsősorban a betétállomány dinamikus növekedésének köszönhetők. Ez utóbbi az-elmúlt egy évben 33 százalékkal, 3,8 milliárd euróra nőtt. A J&T Banknak szeptember végén több mint 42 ezer ügyfele volt, miközben a minimális betét 10 ezer euró. (TASR) Lejtőn az orbáni újraiparosítás Brüsszel. Az Orbán-kor- mány egyik leggyakrabban hangoztatott célja Magyar- ország újraiparosítása, októberben ennek ellenére a magyar ipar könyvelhette el a legnagyobb zuhanást az egész Európai Unióban - derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legújabb jelentéséből. Magyarország ipari termelése eszerint az említett időszakban, 2,7 százalékkal esett vissza. Még a második és harmadik legrosszabb teljesítményt mutató Franciaország és Hollandia is „csak” 0,9 százalékos visszaesést produkált. Szlovákia ipari termelése ugyanekkor 1,1 százalékkal bővült, az éves növekedés pedig elérte a 2,7 százalékot. Októberben egyébként havi és éves szinten egyaránt 0,1%-kal nőtt az ipari termelés az Európai Unió egészében. (SITA) Menekül a tőke Oroszországból Moszkva. Az orosz jegybank azzal számol, hogy 2015-ben 120 milliárd dollárnyi tőke menekül ki Oroszországból, az erre az évre prognosztizált 99 milliárd dollár után. Az orosz hír- ügynökség Elvira Nabiulli- nát, az orosz központi bank elnökét idézte, áld szerint a tőkekivándorlás összege jövőre jelentősen megugrik. Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium ezzel együtt drasztikus mértékben lefelé módosította az Oroszország növekedésére vonatkozó prognózisát is. (Vg.hu) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA ÁRFOLYAM I VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7925 KB Lengyel zloty 4,1735 n Cseh korona 27,590 ťB Magyar forint 308,93 n Horvát kuna 7,6740 Román lej 4,4673 n Japán jen 147,41 Svájci frank 1,2010 □ Kanadai dollár 1,4417 H USA-dollár 1,2450 n Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Karácsonyi ajándékvásárláshoz a lakosság alig4%-a igényel kölcsönt A többség azonnal elkölti a hitelt (Tomáš Benedikovič felvétele ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában a karácsonyi ajándékvásárláshoz a lakosság alig 4 százaléka igényel fogyasztási hitelt, akik azonban erre mégis elszánják magukat, azok többsége szinte azonnal elkölti a felvett pénzt. A Sberbank Slovensko elemzése szerint a szlovákiai bankok naponta együttesen átlag 7,2 millió euró fogyasztási hitelt folyósítanak. Minden ötödik hitelfelvevő már a kölcsön átutalásának a napján elkölti az egész összeget, 12 százalékuk pedig erre másnap kerít sort. Eszerint az emberek harmada egy részletben szinte azonnal felveszi a hitelt, és rögtön el is költi. „Ezek azok az ügyfelek, akik pontosan tudják, mire is vették fel a hitelt, vagyis nem kell sokáig gondolkodniuk azon, mire költsék. Tapasztalataink szerint üyen esetekben a többség a fogyasztási hitelből autót vásárol vagy a lakását újítja fel” - nyilatkozta Blanka Končírová, a Sberbank Slovensko ügyfélkapcsolati menedzsere, aki szerint a hiteligénylők valamivel több mint fele egy héten belül költi el a felvett összeget, a többiek pedig erre fokozatosan kerítenek sort. „Olyanok is akadnak, akik a kölcsönt zsebpénzként kezelik, és fokozatosan veszik igénybe, minden tizedik hiteligénylő pedig egyáltalán nem veszi igénybe a felvett összeg egészét. Ha megvonnánk egy átlagot, akkor kiderülne, hogy Szlovákiában az emberek nagyjából 26 nap alatt költik el a hitelüket, vagyis még azelőtt, hogy az első törlesztőrészletet visszafizetnék” - tette hozzá Končírová. (mi, TASR) • Javítani kell a kereskedelmi politikán • Ratal gazdákra várva. • Időben kell felkészülni a támogatások kihasználására • Kevesebbet ér a hazai tej f / A melléklet tartalmából i ;> 7 ■ pilapjával együtt »javai egyuu i ,. cyr\ «árusoknál! 3Z.W
