Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)
2014-12-13 / 286. szám, szombat
20 Szalon ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 13. www.ujszo.com A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán rendezték meg az iskolai könyvtárosok szakmai találkozóját Iskolád könyvtára - tudásod központja Az iskolai könyvtár nemcsak a különböző típusú információhordozók gyűjtőhelye, hanem a tanintézményben folyó nevelő-oktató munka, vagyis a tanulás és tanítás helyszíne is. A tudás alapú társadalom elvárásai szerint az egyénnek egész élete során képesnek kell lennie ismeretei állandó frissítésére, készségei folyamatos fejlesztésére, hogy megállja helyét a munkaerőpiacon, harmóniában alakítsa magánéletét, felelős és hasznos tagja legyen közösségének. Az iskolai könyvtár hatékony segítséget nyújthat a felnövekvő generációknak mindezek tudatosításához, az információáradatban való eligazodáshoz, a permanens tanulási képesség fenntartásához. Kiemelten fontos intézmény tehát, ezért figyelmet kell szentelni működésének. A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán a közelmúltban rendezték meg a Tudomány és Technika Hete programot, amely többek között az iskolai könyvtárosokat invitálta szakmai találkozóra. Gyakori panasz, hogy nem jut elég pénz az iskolai könyvtárak fejlesztésére (Illusztrációs felvétel) N.TOTH ANIKÓ Szlovákiában az iskolai könyvtárosok jelentős része nem szakképzett könyvtáros (a Szlovák Pedagógiai Könyvtár statisztikája szerint 2013-ban 2150 iskolai könyvtáros közül 66-nak volt közép- vagy felsőfokú könyvtárosi végzettsége), az iskolavezetők általában pedagógust jelölnek ki erre a feladatra. Hogy nagy szükség van útmutatásra, bizonyította a találkozó iránti lelkes érdeklődés. A szakmai programot Dr. Sipos Anna Magdolna, a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara Könyvtár- és Információtudományi Intézetének munkatársa vezette. Egyik előadása az iskolai könyvtár feladatkörét és célkitűzéseit, másik előadása pedig az információs műveltség alapkérdéseit foglalta össze. Az iskolai könyvtárak küldetését az IFLA (International Federation of Librarian Associations and Institutions - Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége) és az UNESCO közös nyilatkozata fogalmazta meg 1999-ben. E nyilatkozat szerint az iskolai könyvtár feladata a tanulást segítő dokumentumok gyűjtése, szolgáltatása. Lehetővé teszi a kritikus gondolkodás kialakítását; szolgálja a különböző típusú és formájú információhordozók hatékony alkalmazási képességének kialakítását; közvetíti a könyvtári rendszer szolgáltatásait. A könyvtárosok és a tanárok együttműködésével szolgálja a tanulók olvasási és tanulási, problémamegoldó, információs, kommunikációs és technológiai készségeinek kialakítását és fejlesztését. A felsoroltakból is jól látható, hogy a könyvtár hagyományos funkcióját a társadalmi igényeknek megfelelően bővíteni kell, csak így válhat az oktatási folyamat integráns részévé. Az ideális iskolai könyvtár működésében tehát a hagyományos elemek mellett újak is megjelennek. Támogatja és erősíti például az iskola pedagógiai programjában és helyi tantervében megfogalmazott célok megvalósítását. Fejleszti és fenntartja a tanulókban az olvasás és a tanulás szokását és örömét, valamint az egész életen át tartó könyvtárhasználati szokásokat. Felkínálja a lehetőséget az információ létrehozására és alkalmazására a diákok tudásának, értelmi képességeinek, képzelőerejének fejlesztése és szórakozásuk érdekében. Minden tanulót segít a tanulásban, az információhasználat és -értékelés gyakorlásában - függetlenül az információ típusától, formájától vagy hordozójától. Magyarországon a feladatkör betöltéséhez pedagógusi és könyvtárosi végzettség egyaránt szükséges. Hozzáférést biztosít a helyi, a regionális, az országos és a nemzetközi információforrásokhoz és azokhoz a lehetőségekhez, amelyek a tanulókat különféle gondolatokkal, tapasztalatokkal és véleményekkel szembesítik. Szervezi a kulturális és társadalmi tudatosságot és érzékenységet fejlesztő tevékenységeket. Az alacsony lélekszámú településeken kettős funkciójú könyvtárként az iskolai könyvtár települési, nyilvános könyvtári feladatokat is be- tölthet, ügyelni kell viszont arra, hogy egyik funkció se menjen a másik rovására. Sipos Anna Magdolna beszélt az iskolai könyvtárak személyi feltételeiről is. Magyarországon az iskolai könyvtáros feladatkörének betöltéséhez pedagógusi és könyvtárosi végzettség egyaránt szükséges. Az iskolai könyvtáros tanuló és tanár egy személyben: olvassa a szakirodalmat, továbbképzéseken bővíti tudását, naprakész információkat szerez a pedagógiai és könyvtári szolgáltatásokkal kapcsolatos kutatásokról, gyakorlati megoldásokról, majd az új elméleteket és módszereket tanárként adja tovább, miközben az információs műveltség követelményeit a tantervbe integrálja. Magyarországon az iskolai könyvtáros teljes (fizetett) állást tölt be, vagy munkaidejének egy részét a könyvtárban, más részét a tanítási órákon tölti. (Jogszabály biztosítja a napi 5 óra nyitva tartást, heti két alkalommal 16 óráig, kettős funkciójú könyvtár esetében heti két alkalommal 18 óráig.) Szlovákiában korántsem ilyen ideális a helyzet: az iskolai könyvtárosok legnagyobb része a tanítási óráin túl, tehát szabadidejében végzi a szívügyének tekintett könyvtárosi munkáját, időt és energiát áldoz e tevékenységre, amiért általában nem jár bér, jobb esetben rend- szertelen jutalmat kap. A méltatlan körülmények nyilván kevéssé motiválják őket többletfeladatok vállalására az alapvető - főképp adminisztációs - teendők elvégzésén kívül. Az előadáson szó esett az iskolai könyvtárosok szakmai szervezeteiről is. Nemzetközi szinten ilyen az IASL (International Association of School Librarianship), az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Szervezete. Magyarországon a Könyvtárostanárok Egyesülete (KTE) a közoktatás és a pedagógusképző felsőoktatás területén dolgozó magyar könyvtárostanárok, iskolai és intézményi könyvtárosok számára nyújt szakmai támogatást. Kezdetben a Magyar Könyvtárosok Egyesületének szekciójaként működött, majd 1997-től önálló egyesületként tevékenykedik, melyről honlapján (www.ktep.hu) lehet tájékozódni. Alapszabálya egyébként kimondja, hogy lehetőségei szerint képviseli a határon túli magyar iskolai könyvtárosok ügyét. A kapcsolatteremtést és tapasztalatcserét a Könyvtárostanárok Facebook- csoportja is lehetővé teszi. Az iskolai könyvtárosok munkáját segíti az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI), az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM), valamint az utóbbi intézmény által működtetett tájékozódási felület, a www.olvasás. opkm.hu is. Az iskolai könyvtárak vonzó hellyé tehetők projektek, rendezvények által is. Az IASL 1999 óta minden év októberében meghirdeti az iskolai könyvtárak nemzetközi hónapját, benne az iskolai könyvtári világnapot (október negyedik hétfője), mindig más-más téma apropóján. 2000-ben Iskolai könyvtár = világméretű bölcsesség; 2006-ban OTT: Olvasd, tudd, tedd; 2012-ben Iskolai könyvtárak: Kulcs a múlthoz, jelenhez és a jövőhöz volt a jelmondat. Az idei világnap mottóját a jelen cikk címébe emeltük. Egyre népszerűbb az Iskolai könyvtárak éjszakája is, melyen Hihetetlen mennyiségű információhoz fémek hozzá, de ez nem jelenti azt, hogy kezelni is tudják az ismeretanyagot. a pedagógusok, a diákok, a könyvtárosok mellett részt vesznek a szülők és más könyvbarátok is. Számos iskola csatlakozik a Könyvjelzőcsere programhoz, mely a gyerekek kreativitásának fejlesztésén túl (saját tervezésű könyvjelzőket készítenek) a kapcsolatteremtést is szolgálja iskolai könyvtárak között (akár nemzetközi szinten is). A Szlovák Pedagógiai Könyvtár által koordinált Legérdekesebb iskolai könyvtári rendezvény versenybe, mely játékos, szórakoztató formában mélyíti el a tanulók iskolai könyvtárhoz való viszonyát, számos iskola bekapcsolódott, köztük magyar tanítási nyelvű alapiskolák és középiskolák. Az országos és nemzetközi szintű könyvtári rendezvények mellett egyéni ötleteket is megvalósíthatnak a könyvtárosok az olvasók életkori sajátosságainak megfelelően: például egész napos meseolvasást, irodalmi vetélkedőt, író-olvasó találkozót. Az iskolai könyvtárak fontos szerepet vállalhatnak az információs műveltség fejlesztésében. Dr. Sipos Anna Magdolna második előadásában kiemelte, hogy a 21. század kulcskompetenciájára, erre a kompex készségegyüttesre elengedhetetlenül szükségünk van az élet számtalan területén. A felnövekvő fiatalok digitális bennszülöttek ugyan, technológiai tudásuk rendkívül fejlett, hihetetlen ■ mennyiségű és változó minőségű információhoz képesek hozzáférni pillanatok alatt, de ez nem jelenti azt, hogy hatékonyan kezelni is tudják az ismeretanyagot. A megfelelő információs műveltséggel rendelkező egyén felismeri az információs szükségletét; képes megkeresni, összegyűjteni, elemezni, értékelni és szelektálni az igényelt információkat; képes az információk szervezésére, strukturálására, szerkesztésére, megosztására; képes az információk átalakításával, átformálásával, bemutatásával, használatával kapcsolatos információtudatos viselkedésre. Mindezekre meg kell tanítani a fiatalokat, különben elvesznek az információáradatban. Magyarországon az információs műveltség kutatásának központja a Pécsi Tudományegyetem Könyvtár- és Információtudományi Intézete, mely szakportálon hozza nyilvánosságra a legfrissebb kutatási eredményeket. (Elérhetősége: http:// informaciosmuveltseg.pte.hu) Az előadások után került sor a szlovákiai magyar iskolai könyvtárak (részleges) helyzet- feltárására. A könyvtárosok beszámoltak saját intézményük állapotáról, tevékenységéről. A beszélgetésből az derült ki, hogy ha a fenntartó és az iskola- igazgató fontosnak tartja az iskolai könyvtár intézményét, mindent megtesz, hogy ideális körülményeket teremtsen. Többe'n viszont arra panaszkodtak, hogy nincs megfelelő környezet (alapvető berendezési tárgyak, polcok, asztalok hiányoznak), a könyvállomány jelentős része megért a selejtezésre, az iskola költségvetésében nincs az iskolai könyvtárra szánható összeg, legfeljebb alapítványok, kulturális egyesületek és magászemélyek adományai segítenek, megfelelő anyagi támogatás híján nincs lehetőség az állomány gyarapítására, a megváltozott olvasói igények kielégítésére, számítógépek vásárlására, és sok esetben a könyvtár vezetésével megbízott pedagógus tanórai túlterheltség miatt meglehetősen kevés időt tölthet a könyvtárban. Ugyanakkor arra is fény derült a beszámolókból, hogy az iskolai könyvtárosok a méltatlan körülmények ellenére nem kis erőfeszítéseket tesznek könyvtáruk fejlesztésére, s rendezvényekkel igyekeznek meggyőzni a diákokat arról, hogy az iskola könyvára valóban tudásuk központja.
