Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)
2014-12-13 / 286. szám, szombat
Bízom a sorsban, hogy nem hagy cserben 2014. december 13., szombat, 8. évfolyam, 49. szám Tömeg gyűlt össze a szentpétervári Palota téren, hogy láthassa a háromdimenziós képek és film vetítését (Fotók: SITA/AP, wikimedia/nagyman) rím ▼ |?1 ◄ Az athéni Parthenonról származó, fej nélküli istenszobor, amelyet Athén visszakövetel Londontól. A brit főváros most inkább az Ermitázs múzeumnak adta kölcsön, s ezt a lépést provokatívnak nevezte a görög miniszterelnök. ► A Téli Palota és az Ermitázs fő épületének gyönyörű lépcsősora. V Kíváncsi Atlasz lábára. Az Ermitázs egyik erkélyét tartják a hatalmas Atlasz-szobrok. Kétszázötven éves a szentpétervári Ermitázs Alapításának 250. évfordulóját ünnepli a szentpétervári Ermitázs. A világhírű orosz állami múzeum és képtár - amelynek gyűjteményét II. (Nagy) Katalin cárnő alapította, majd gazdagította, és épületegyüttesének legismertebb része a volt cári Téli Palota - látványos háromdimenziós képek és film vetítésével ünnepelte a születésnapot. A Palota téren összegyűltek úgynevezett történelmi bált láthattak az Ermitázs falaira vetítve. 250 évvel ezelőtt ezen a napon tett szert II. Katalin cárnő Johann Ernst Gotzkowsky berlini kereskedő értékes festménygyűjteményére. A 317 darabból álló, neves flamand festők alkotásait tartalmazó kollekció a porosz kereskedő Vlagyimir Dolgorukij orosz herceggel szembeni tartozását fedezte. Nagy Katalin a művészetek nagy támogatójaként kezdte el a műkincsgyűjtést és szervezett először kiállítást a Téli Palota termeiben. A műveket eleinte a palota többi részétől elkülönített termekben, az úgynevezett remetelakban őrizte. Ennek volt francia elnevezése: Hermitage. Az első világháború idején a szinte a teljes gyűjteményt átszállították a Sándor Palotába, a második világháború idején a város blokádja alatt a gyűjteményt ismét evakuálták, elköltöztettek minden kiállítási darabot, ezúttal a kincseket Szverdlovszkba (ma: Jekatyerin- burg), az Urál mögé szállították. A múzeum személyzete az éhezés és szigorú hideg ellenére próbálta megóvni az épület funkcióit, mindent megtett, hogy az épület átvészelje a bombázásokat. Nagy kihívás volt ez az ostromlott városban, nehéz volt megvédeni a hatalmas épületeket. 1941-1945 között, a II. világháború során az épület súlyos károkat szenvedett, majd a háború után helyreállították. A jubileum alkalmából a múlt vasárnap átadták a Téli Palotával szemben, a valamikori cári Főparancsnokság épületében az Ermitázs 19-21. századi gyűjteményei számára kialakított részleget. Az új, tágas múzeumi termekben láthatók két híres orosz 19. századi műgyűjtő, Szergej Scsukin és Iván Morozov kollekciói, impresszionista és posztimpresszionista festmények. Az ünnepi alkalomból Francis Bacon neves angol expresszionista festő 25 alkotásából külön tárlat nyílt a főparancsnoksági épület jobb szárnyában. A Pervij kánál nevű orosz állami televíziós csatorna a jubileum alkalmából arról is beszámolt, hogy az Ermitázs saját restaurátorműhelyében dolgozó szakembereknek sikerült a feltehetően 1612-ben készült Krisztus feltámadása című Rubens- festményt helyreállítani. A vászon még a II. világháború idején kerülhetett a Szovjetunióba - ismertette a kommentár. Andrej Cvetkov restaurátor elmondta, hogy valóságos múzeumi szenzációról van szó, hiszen mielőtt rábukkantak volna a gyűjteményben, ezt az alkotást 70 évig „eltűntnek” hitték. Az Ermitázs gyűjteménye több mint 3 millió műtárgyból áll. Területe meghaladja a 233 ezer négyzet- métert, mintegy kétezer terme van. Tíz év sem lenne elég, hogy valaki csak egy percet is eltöltsön egy-egy tárgy előtt. A múzeumi séta tíz kilométert tesz ki. A British Museum a jubileumra kölcsönadta a szentpétervári Ermitázs múzeumnak az Elgin-már- ványok néven közismert, Athén által hosszú ideje visszakövetelt görög régészed kincs egyik szobrát. Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök Athénban kiadott közleményében provokatívnak nevezte a londoni intézmény lépését. Neil MacGregor, a londoni múzeum igazgatója is elkísérte az athéni Parthenonról származó, fej nélküli istenszobrot a fennállásának 250. évfordulóját ünneplő orosz múzeumba. (MTI, wikipedia)
