Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)
2014-12-10 / 283. szám, szerda
6 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 10. www.ujszo.com KÖNYV A FA ALÁ - RÖVID, KORTÁRS, MAGYAR Hajdú Szabolcs filmjéből bántóan hiányzik az események átéléséhez szükséges érzelmi motiváció Tóth Krisztina Pillanatragasztó Ebben a könyvben huszonöt történet van. Vajon miért bonyolódik levelezésbe egy arab fiú a Madártani Intézettel? Mit keres egy hulla a kiállítóteremben? Hová tartanak egy kisbuszban az erdélyi vendég- munkások, és mi lesz a kissráccal, aki velük utazik? Tóth Krisztina új könyvében a szenvtelennek tűnő elbeszélő végtelenül pontosan láttatja az emberek közti bonyolult viszonyokat, és a nehéz sorsok, olykor groteszk jelenetek elmesélése közben minduntalan megcsillan kifinomult és szarkasztikus humora. Tóth Krisztina: Pillanatragasztó. Magvető, 2014. 228 oldal. Motoros siklóemyő köröz aggasztóan alacsonyan a folyóparti fák fölött. Egy embert minden indok nélkül megvernek és lelöknek a kompról. A villámfényben felbukkanó diáklány kísérteties nyomai a külvárosi villamosmegállótól egy másik földrészre vezetnek. Egy lánynak szeretkezés után mindig pokolian megfájdul a feje. Csabai László könyvében páros novellák szerepelnek, melyek párhuzamos történetekként összefutnak a nem is oly távoli végtelenben. Az elbeszéléspár darabjai között többféle kapcsolat lehetséges, az olvasás ezáltal izgalmas nyomozássá válik, és egyre inkább megerősödik bennünk a sejtés, hogy valami nagy és sötét titok lappang a háttérben. Csabai László: Száraz évszak. Magvető, 2014.344 oldal. Cserna-Szabó András legújabb kötetében a végzetes szenvedélyek női nevek mögé bújtatott katalógusát írta meg. Réges-rég történt, hogy kiűzettünk a Paradicsomból. Hisszük is meg nem is, hogy az Éden létezett egyáltalán. Talán elveszett, talán megveszett, talán még mindig ott vagyunk, s újra és újra bűnbe esünk. Ebben a könyvben a férfiak kallódó Ádámok, akik hol léhán, hol elképesztő elszántsággal vetik bele magukat az önpusztításba, az apokalipszisbe, a nők pedig csábító, rafinált Évák, akik hol ifjú perditák, hol érett szépasszonyok bőrébe bújnak, de mindig taszítanak egyet a lejtőn lefelé csúszó (elvileg) erősebbik nemen. Cserna-Szabó András: Veszett paradicsom. Magvető, 2014.316 oldal. A délibábos Hortobágyon A kétezres évek elején berobbant fiatal magyar rendezőgeneráció egyik legtehetségesebb tagjának, Hajdú Szabolcsnak Délibáb című - magyar-szlovák koprodukcióban készült - legújabb filmje egy magyar pusztába helyezett modern kori western. A történet kiindulópontja Tar Sándor novellája, melyben a vidéket keménykezű zsarnokok irányítják. BARTALDÓRA A westernek állandó hőse, a messziről érkező magányos idegen Hajdú filmjében egy bundabotrány miatt menekülő fekete focista (Isaach De Bankóié), akit a tanya többi elnyomott lakójával együtt rabszolga- munkára kényszerítenek a rosszfiúk. A sztori logikája szerint Francis feladata lenne, hogy segítsen az embereknek fellázadni elnyomóik ellen. A Hortobágy mitikus tája és a szociografikus alaptörténet - Hajdú valóban találkozott az Alföldön ilyen fajta kizsákmányolással - kiváló alapanyagul szolgál a jellegzetesen amerikai mítoszok Kelet-Európába költöztetéséhez. A rendező gyönyörű képekkel vezet be ebbe a világba, néhol jól adagolja a feszültséget, a végeredmény mégis felemásra sikerült. A filmterv többévnyi előkészítés után még 2009-ben kapott ígéretet a támogatásra, majd különböző szakmai átalakulások mentek végbe, jött a Magyar Nemzeti Filmalap, és annak kötelező köre, a forgatókönyv-fejlesztés. Hajdú állítása szerint ez sem ment zökkenő- mentesen, és mire elkezdődött a forgatás, már mindenki elfáradt. Ezek mind közrejátszhat(Képarchívum Isaach De Bankóié FILMKOCKA Délibáb * Angol dm: Mirage ■ Színes, magyar western, 90 perc, 2014 ■ Rendező: Majdu Szabolcs ■ Operatőr: Nagy András ■ Látványtervező: Rajk László ■ Szereplők: Isaach De Bankóié, Rázván Vasilescu, Török-Illyés Orsolya, Drago? Bucur, Polgár Tamás A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. tak abban, hogy a film nem mutat egységes képet. Amivel leginkább jellemezhető a Délibáb, az a töredezettség, a feldaraboltság: a rendező elsötétedő képpel fejezetekre osztja a történetet, és többször is megszakítja a filmet a legizgalmasabb pillanatnál. A jelenetekben rejlő feszültséggel Hajdú nem kezd semmit, hanem elvágja a közepénél, meghiúsítva bármilyen nézői azonosulást. Maga a történet mindenki számára könnyen felismerhető, egy pillantásból ki lehet találni a viszonyokat, nem is szorulnak túlmagyarázásra. A rendezőt sokkal jobban érdeklik a tájban rejlő szépségek és ellentmondások, vagy a főszereplő lelki világa. De még a lidércnyomásszerű víziókat - mint például Francis kóborlását a pusztában - sem bontja ki, hanem túlságosan lerövidíti. A westemtoposzok, mint a kocsmába belépő kívülálló vagy a (groteszken eltúlzott) vasút, felismerhetően megjelennek, ám ezeket a hatáselemeket nem sikerül megtölteni jelentéssel. Lehetetlen belefeledkezni a történetbe és a látványba, mivel a rendező folyamatosan kizökkenti a nézőt. Ha nem olvastam volna, hogy több részt - köztük a Szlovákiában felvett jeleneteket - kihagytak a végső verzióból, inkább azt hinném, azért voltak kénytelenek ilyen módon felszabdalni a történetet, mert nem volt átgondolva a forgatókönyv, és nem volt elég a leforgatott nyersanyag. Még mielőtt beülök a filmre, tudom, miről kellene szólnia - az elnyomásról, az igazságtalanságról. A bőrömön kellene éreznem a megszégyenítettséget, a szereplők félelmét, a zsarnokságot, de az események átéléséhez szükséges érzelmi motiváció bántóan hiányzik. A Délibáb problémái nagyban hasonlítanak a tavasszal bemutatott Mundruczó Kornél- film, a Fehér Isten hiányosságaihoz. Szerzői filmek rendezői próbáltak meg zsánerfilmet létrehozni, talán a szélesebb közönség elérése érdekében. Hiába van rá számtalan működő példa - a westernnél maradva gondoljunk csak Sergio Leone vagy Sam Peckinpah alkotásaira -, a magyar rendezők a kétféle hozzáállást nem tudták összeegyeztetni. Mindkét moziban benne van a társadalomkritika igénye, a világ sajátos szemléletmódja kifejezésének a vágya, de a műfaj eszközeit nem tudták erre felhasználni. A Délibábban benne van a kalandfilm lehetősége, és látványközpontú művészi vízió is lehetne, de igazán egyikké sem válik a mozivásznon. December 12-én keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! I Drámák és dokumentumfilmek premierjei a januári Sundance fesztiválon Izgalmas témák a független mustrán ELŐZETES Los Angeles. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő független filmmustra, a Sundance Filmfesztivál szervezői hétfőn jelentették be a utahi Park Cityben január 22-én kezdődő fesztivál dráma- és do- kumentumfilm-premierjeit. Lüy Tomiin és Blythe Danner életébe váraüan kapcsolatok hoznak változást a Grandma és az I'll See You in My Dreams című drámákban. Jason Sudei- kis és Alison Brie egymást inspirálva próbálnak felnőni a Sleeping With Other People című produkcióban. Ethan Hawke a fiával kapcsolatot kereső apát alakít a Ten Thousand Saints című alkotásban, míg Viola Davis és Jennifer Lopez egymás támaszaivá váló édesanyákat alakítanak a Lila & Eve című filmben. A fesztiválon debütáló doEthan Hawke a fiával kapcsolatot kereső apát alakít a fesztiválon szereplő filmjében (TASR/AP-felvétel) kumentumfilmek közé tartozik Kirby Dick The Hunting Ground című munkája. A két évvel ezelőtti fesztiválon az amerikai filmrendező The Invisible War című műve - amely a hadseregben előforduló nemi erőszak témáját járja körül - tetszett a legjobban a közönségnek a dokumentumfilmek közül. Jennifer Siebel Newsom a férfiasság témájával foglalkozik a The Mask You Live In című új munkájában. Az Oscar- díjas Alex Gibney a szcientoló- giával foglalkozik a Going Clear: Scientology and the Prison of Belief című művében. Az izgalmas zenei dokumentumfilmek listáját gazdagítja a Kurt Cobain: Montage of Heck című munka. Ez az első olyan film Cobainról, amely családja közreműködésével született. A filmben házi videók, újságok és más személyes emlékek is szerepelnek, emellett Nirvana-da- lokat, előadásokat, korábban sehol nem hallott Cobain-felvé- teleket is felhasználtak a produkció alkotói. (MTI)
