Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)

2014-12-09 / 282. szám, kedd

I 12 PRIMERA DIVISION FOCITIPP ■ 2014. DECEMBER 9. www.ujszo.com Tragédia, futball, háború: ezek a: A La Liga 13. fordulója kivételesen nem a mérkőzésekről szólt: beárnyékolta azt két radikális szurkolói csoport emberéle­tet is követelő összecsapása. A tragédia a közvélemény figyelmét a spanyol labda­rúgás szőnyeg alá söpört problémájára, a huliganizmusra irányította. A szociális viszonyok jelentős romlásával a labdarúgás megszállottjai újra az ibériai ország utcáin tombolnak. A Liga válaszul lépéseket tett a nemkívánatos ultrák kitiltására. A vasárnap kezdődő Adético Mad- rid-Deportivo La Corufia mérkőzés felvezetése már kora reggel megkezdődött a két klub fanatikus szurkolói csoport­ja, a Frente Adético és a Riazor Blues között. Spanyol sajtóér­tesülések szerint a Manzanares folyó mend ütközetben közel százhatvanan vettek részt. A 23 percig szabadon folyó összecsapás emberéletet követelt: a megvert és folyóba taszított Francisco Romero Taboadát olyan súlyos sérülésekkel szállították kórház­ba, hogy az orvosok már nem tudtak rajta segíteni. Mindössze 43 éves volt. A hatóságok meg­kezdték az ügy felgöngyölítését: 21 ultrát állítottak elő és közel 100 főt azonosítottak Az incidens okait keresve egyelőre csak találgatások kerültek napvi­lágra. A Cadena Ser információi szerint az érintett ultracsopor­tok közti ellentét fellángolása a tavalyi szezonra vezethető vissza, amikor a La Coruňa-i Adeti-szimpatizánsok önfeledten ünnepelték szeretett klubjuk bajnoki címét á Cuatro Caminos szökőkútnál, amely a galíciai klub radikálisainak „szent” helye. A revánsra a két klub első találko­zásánál kellett sort keríteni, ami a 13. fordulóban következett be. A Riazor Blues egy nappal később közleményben szögezte le, hogy az ökölváltást a felek nem egyez­tették előre. Ennek ellentmond, hogy a madridi és a galíciai „sereget” más szurkolói csoportok is segítették az összecsapásban. A hagyományosan szélsőbalos Bukaneros (Rayo Vallecano), illet­ve az Álkor Hooligans (Alcorcón) a Deportivo-ultrák mellett vonult fel, míg az Ultras Boys (Sporting Gijón) a madridiakat támogatva vett részt a futballháborúban. Akadtak, akik 600 kilométert utaztak, hogy részt vehessenek az összecsapáson. Márpedig ez aggasztó jel, félelmetes üzenet. Az eset után újra terítékre került a futballhuliganizmus elleni harc ügye, melynek gyors megoldásá­ra szánta el magát az LFP (Liga de Futból Profesionál - Hivatá­sos Labdarúgó Liga). A szervezet első lépésként - a hatóságokkal együttműködve - listázná a radikális ultracsoportokat, majd ebből az adatbázisból segítené a tagok beazonosítását és az elle­nük foganatosítható törvényes fellépés hatékonyságát. A Marca (madridi sportnapilap) online kiadása már nyilvánosságra is hozott egy gyors áttekintést a spanyol huligánokról. A felvezetés már kora reggel megkezdődött a két klub fanatikusai között. A 13. forduló sajnálatos esemé­nyei kétségtelenül elindítottak egyfajta „huligánmentesítési” folyamatot. Ennek szószólója Javier Tebas, az LFP elnöke, akinek terveiben olyan egységes szabályzat is szerepel, amely az ultrákkal szembeni fellépésben határozadan klubokat pontlevo­nással, sőt: akár visszasorolással is sújthatja. Programjának sikere végleg elmoshatja azokat a nagy múltú, ámde az egykor feltétel nélkül imádott egyesülethez már csak látszólag kapcsoló­dó, erőszakszervezetté váló szurkolói klubokat. A szigorítás elkerülhetetlen, ugyanakkor sokan tartanak attól, hogy egy esedeges túlszabályozás a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntené, s a spanyol lelátók színházi hangulatú szórakozást kínálnának a jövőben. Gyutai Péter, a La Liga Loca szerkesztője La Coruňában szövevényes a helyzet. A Riazor Blues 1987-ben alakult, 2003-ban feloszlatta magát, miután a Depor-szurkoló Manuel Ríos életét követelte tagjainak agresszív fellépése. A csoport később újraalakult, a létszám évről évre nőtt: mintegy 2000 fős táborral képviselteti magát a hazai mérkőzéseken, noha a Marca információi szerint csupán 500 tagot számlál a szurkolói klub (spanyo­lul: pena). Tino Fernández, a Deportivo jelenlegi elnöke a tragédia után nyílt harcot hirdetett a szerveződés ellen: kitiltotta a radikálisokat a stadionból. CELTA VIGO A Celtarras elnevezés (1987) a Celta Vigo kemény­magját takarja. A csoport tagjai galíciai antifasiszta gerilláknak titulálják magukat. A roppant összetartó, baloldali, körülbelül 200 fős, nem bejegyzett közösség állandó harcban áll a klubbal. Ultrái voltak az egyet­lenek, akik bojkottálták a rablótámadásban megölt vigói rendőrnő, Vanessa Lage tiszteletére tartott egy­perces megemlékezést az idén november 28-án. ebbhezhief­A madridi Vicente Calderón sta­dion déli kapujánál minden hazai mérkőzésen közel 4000 szurkoló gyűlik össze. A legerősebb közös­ség itt az 1982 óta működő Frente Atlético. A szélsőjobboldali gyö­kerű, főként rasszista rigmusaival hírhedtté váló csoporttól az erő­szak sem áll messze. Gil Marín, az Adético Madrid egyik tanácsosa (és Jesús Gil korábbi elnök fia) a 13. fordulóban bekövetkezett tragédia után hivatalos közleményben je­lentette be, a klub kész száműzni a Frente Adéticót a Calderónból. L A 42 év után a Primera Divisiónba visszajutó Córdoba Brigadas Blanquiverdes (1993) néven ismert radikális szurkolói ebben a kiírásban debütáltak az élvonalban. A szélsőjobboldali nézeteket valló, a stadion déli kapujánál elhelyezkedő közel száz fős közösség a másodosztályban már sok kárt okozott az andalúz klub hírnevének. A cso­portosulás nincs bejegyezve, azaz nem tagja a szurkolói szövetségnek, azaz a Federación de Peňának. A Biris vagy Btris Norte Spanyolország legrégebbi ultracsoportja. 1975-ben hívták életre a szélsőbaloldali gyökerű közösséget, amelynek az idők során folyamatosan változott a viszonya a klubbal. A jelenleg börtönbüntetését töltő Del Nido klubelnökként egykor kísérletet tett a közösség kitiltására. Sikertelenül. Az északi kapu mögött helyet foglaló hangorkán „tulajdo­nosai” válaszul vagy bojkottálják a mérkőzéseket, vagy elnémulnak a meccsek idejére - márpedig a Biris csöndje semmi jót nem jelent. A Getafe ultrái idén 20 évesek. A Comandos Azules az 1993-94-es kiírásban jött létre a madridi „ki­csik” feltétel nélküli támogatására. A klub ekkor még a Segunda B-ben vitézkedett. A kommandó a Coliseumban a déli kapunál foglal helyet, a tagok száma nem haladja meg a száz főt. A stadionban spa­nyol nemzeti lobogó alatt gyüle­keznek. A málagai Frente Bokerón a spanyol ultramozgalom egyik őskövülete: 1986-ban alakult szélsőjobboldali né­zetek mentén szerveződve. A csoport mérete nem olyan nagy, mint hajda­nán, de 100-200 követőt így is fel tud vonultatni a La Rosaledában. A granadai Los Cármenes stadionba adja a hangerőt. A közel 200 fős ulti ológiai irányzattól mentes, apolitik a Fondo Surban minden találkozi Spanyol ultrastop

Next

/
Oldalképek
Tartalom