Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)

2014-12-08 / 281. szám, hétfő

Kultúra-hirdetés 13 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 8. Hafsteinn Gunnar Sigurdsson az izlandi filmnek szerez újabb érdemeket a világfesztiváljain Apa és fia kusza viszonya Björn Thors abban az évben született, amikor az első izlandi film (Képarchívum) Kis ország, kevés lakos, kis nyelvcsalád, kevés film. Izlandról, az ott élőkről, az ottani film­gyártásról hosszasan be­szélhetnénk, a lényeg mégis csak ez lenne. SZABÓ G. LÁSZLÓ De minél kevesebb ember sa­játja egy nyelv (az izlandit mindössze 300 ezren vallják magukénak), annál érdekesebb az adott ország filmgyártása. Iz- land e tekintetben pedig előkelő helyen áll Európában. Hafste­inn Gunnar Sigurdsson 2011- ben forgatott Jobbra és balra című első rendezését, amely előbb San Sebastian, majd Kar­lovy Vary fesztiválján is komoly feltűnést keltett (a Variety kriti­kusai a 2012-es év legjobb tíz fi­atal európai rendezője között jegyezték az akkor harminc­négy éves alkotót), David Gor­don Green átdolgozásában, Prince Avalanche címen Ameri­kában is leforgatták. Izlandi mű ilyen utat először tett meg a vi­lágban, s abban, hogy Green rendezése Berlinben Ezüst­medvét nyert, Sigurdsson ér­deme isjelen van. Észak Párizsa címmel izlan- di-francia-dán koprodukció­ban most új történettel állt kö­zönség elé a reykjavíki egyete­men forgatókönyvírást és ren­dezést tanító fiatal alkotó. Film­jének hőse, Hugi a szigetország egyik eldugott kisvárosában él, és általános iskolás gyerekek osztályfőnöke. Munkája nem igazán köti le, úgy is tekint rá, mint átmeneti foglalkozásra. „Most ez van, aztán majd lesz valami más!” - mondja. Mene­dékhelyet keresve a fővárosból került a hegyekbe, hogy új he­lyen, új közegben, új emberek között változtasson addigi élet­vitelén, amelynek egyetlen há­tulütője az alkohol volt. Hugi mindennapjai száznyolcvan fo­kos fordulatot vesznek. Sportol, egészséges életet él, aktív tagja a helyi alkoholellenes ligának. Egyedül a barátnőjével vannak gondjai, mert képtelen lezárni, elfelejteni korábbi kapcsolatát. Egy napon aztán beállít hozzá rég nem látott apja. Mivel sosem voltak szoros lelki viszonyban, s több éve nem is látták egymást, Hugi számára nehéz az össze- szokás, a megértés, az elfoga­dás. A jó erőben lévő és korát meghazudtolóan szabadosán gondolkodó „öreg” úgy rak fész­ket fia otthonában, mintha soha semmiféle konfliktusban nem lettek volna. Jó ideig Thaiföldön élt az apa, vendéglősként élvez­ve az ottani nők „határtalan” kedvességét. Fia mellett sem ta­gad meg magától semmit, amire kedve szottyan. Ha inni akar, iszik. Nem is keveset. A két férfi között napról napra nő a feszült­ség, s már nem sokáig várat ma­gára a végső robbanás. Hugi rá­adásul alig várja, hogy felszá­molja ottani életét. Más munká­ra vágyik, más helyre és jól működő kapcsolatra. „Nem örülnék, ha valaki csa­ládi drámát keresne a történé­sek mögött, mint ahogy annak sem, ha vígjátékként nézné a filmet - nyilatkozta Sigurdsson Karlovy Vary idei fesztiválján. - Az Észak Párizsa reményeim szerint tragikomédia. Talán nem tévedek, ha azt állítom, ebben a felgyorsult világban ér­zelmileg mindannyian hátrá­nyos helyzetűek vagyunk, ám ennek tudatában másokért is sokat tehetnénk. Izland a fjor- dok országa, számomra mégis a föld egyik festői pontja, de senki sem képzelheti, hogy mi ott tel­jes harmóniában élünk, hogy a természet minden bajt elsimít köztünk. Az emberi kapcsolatok nálunk is egyre kuszábbak. Rá­adásul egy olyan kisvárosnak, mint a filmbeli, nincs sok esélye a fennmaradásra. A fiatalok az első adandó alkalommal elköl­töznek egy népesebb városba. A szerencsésebbek Reykjavíkba. Az idősebbek, akik maradnak, elmagányosodnak, vagy épp az elszakadás fájdalma miatt az alkoholba menekülnek. A zord táj, a korán lenyugvó nap, az örökké zord idő sem rángatja ki őket a lelki bajaikból. Az ivás, mint olyan, elkerülhetetlen probléma. Nálunk rengeteg az alkoholista. Én is szeretek inni. Családi örökség, és bizonyára én is ezt adom majd tovább a gyerekeimnek. Sajnos. Bár a munkatársaim sem vetik meg az italt, mindannyian tudásuk legjavát adták a filmhez. Hugi alakítójával, Björn Thorsszal egy hetet próbáltunk a helyszí­nen, még a forgatást megelőző­en. Kitűnő színész. Nagyon él­vezem a játékát.” „Vannak rendezők, akik fe­jest ugranak a munkába - véle­kedik Björn Thors, aki több, Iz- landon készült külföldi produk­cióban is feltűnt már. - Én sok­kal jobban szeretem, ha min­denre alaposan felkészülünk. Ezért örültem, amikor megtud­tam, hogy még mielőtt az első snittet felvesszük, módom lesz feltérképezni a helyet, és belak­hatom a házat, ahol majd a filmbeli apámmal lakom. Mivel Hugi rengeteget fut a filmben, én is napi tíz-tizenöt kilométert futottam, hogy a kamera előtt majd bírjam a tempót. A nyitó­képben egy kilométeres távot kellett megtennem. Ha nem edzettem volna, a végén meg sem tudok szólalni.” Fiatal film az izlandi. 1978- ban született az első ottani alko­tás. Épp abban az évben, amikor Hafsteinn Gunnar Sigurdsson és Björn Thors. Széles az út, amelyen elindultak, de már sok helyütt tudnak róluk a világban. RÖVIDEN Nyit a Közért! Pozsony. Partnereivel karöltve új projekttel jelentkezik a Minorma Polgári Társulás: a Közért nyitó rendezvényére hol­nap 18.00-kor kerül sor Szomszédok - Pasutne - Susedia címmel az Ifjú Szivek Táncszínház pozsonyi székházában (Mostová 8.). Egy színházi előadás (Causa Bonasus, alebo dovtedy budeš mať chlpatú riť, kým toho zubra neškolíš), egy beszélgetés (Ki a nemzet? - Lucia Satinská egy szlovák és egy szlovákiai magyar történésszel beszélget), valamint egy kon­cert (Szeder együttes: sanzon, dzsessz, folk) várja az érdeklő­dőket. A Közért olyan szlovákiai magyar közösségi térré sze­retne válni, amely befogadó szellemiségű, és összegyűjti kö­zösségünk kulturális termékeinek javát, legyen szó irodalmi, színházi, zenei, képzőművészeti, táncművészeti, filmművé­szeti vagy egyéb közösségi programokról. Mottója: Tegyük KÖZkinccsé ERTékeinket! (ú) Az Irodalmi Szemle lapbemutatói Budapest/Pozsony. Holnap 18.30-kor Budapesten, a Ro­ham bárban (Dohány u. 22.) mutatja be idei két utolsó lap­számát az Irodalmi Szemle. A téma: elnyomások és felszaba­dulások, valamint a decemberi tematikus összeállítás, a Sarki fény. Az estnek Pataky Adrienn irodalomtörténész és Pap Ve- ra-Ágnes műfordító lesz a vendége, akikkel a szamizdatról, a cenzúráról és az északi népek irodalmáról beszélgetnek a szerkesztők. Pozsonyban szerdán 18.30-kor mutatják be a de­cemberi Irodalmi Szemlét a Pozsonyi Magyar Intézetben, a Café Nappaliban (Védcölöp u. 54.). Az est vendége Polgár Anikó, aki irodalomtörténészi, költői és kritikusi tevékenysé­ge mellett a finn irodalom kiváló ismerője és fordítója. A ren­dezvényen Csanda Gábor, a Madách Egyesület elnöke is be­számol az egyesület legújabb eredményeiről, (as) Dollár tízezrekért elkelt levelek Beverly Hills. Csaknem 80 ezer dollárért kelt el Joe Di- Maggio válni készülő feleségéhez, Marilyn Monroe-hoz írott szerelmeslevele egy hétvégén megrendezett Beverly Hills-i aukción, amelyen a színésznő elveszettnek hitt levelezésé­nek darabjai és egyéb személyes dokumentumai kerültek kalapács alá. Az árverésen Monroe második és harmadik (utolsó) férjével, Joe DiMaggio baseballjátékossal és Arthur Miller íróval váltott leveleire lehetett licitálni. A DiMaggio tollából született levélért, amelyben a sportoló azért könyö­rög, hogy Monroe ne hagyja el, egy magát megnevezni nem kívánó gyűjtő adott ki 78 ezer 125 dollárt szombaton, a Darren Julien aukciósház rendezvényén, amelyen több mint kétszáz tételt, leveleket, fotókat és egyéb dokumen­tumokat kínáltak eladásra. A kollekció kiemelkedő darabjai között szerepelt a színésznő Millernek küldött levele, amelyben Hollywood leghíresebb szexszimbóluma saját bi­zonytalanságairól is vallott. „Kétszeresen nehéz megérteni, hogy te, a legkülönb és legcsodálatosabb emberi lény, en­gem választottál” - fogalmazott Monroe. Ez a kézírásos le­vél 43 ezer 750 dollárért talált gazdára az aukción. Marilyn Monroe 1962-ben, 36 éves korában halt meg drogtúladago­lás következtében. (MTI) Dunaszerdahelyen a Kortárs Magyar Galériában rendezték meg a hét végén a III. Szlovákiai Ma­gyar Képzőművészeti Fórumot, mely pénteken este Nagy Csilla és Cséfalvay András kiállításának megnyitójával kezdődött. A megnyitóhoz Sztojánovits Andrea és Borosi Gábor hang-vizuál installá­ciójával egy live act is kapcsolódott. Szombaton szakmai műhelybeszélgetések zajlottak, melyeket Mayer Éva Munkácsy-díjas képzőművész és Gyenes Gábor képzőművész vezetett, tegnap pedig szakmai bemutatkozásokat tartottak. (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom