Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)

2014-12-06 / 280. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. DECEMBERÉ. Kultúra-hirdetés 9 Balázs F. Attila költő és könyvkiadó külföldön egyszerre képviseli a magyar irodalmat és választott hazáját, Szlovákiát „A világirodalom végtelen tenger” Novemberben rendezték meg Limában a Költők Vi­lágkongresszusát (WCP), amelyre több száz költő utazott. A magyar lírát Turczi István és az erdélyi származású, Ekecsen élő Balázs F. Attila képviselte. A két költő Peruból Ecua­dorba utazott egy irodal­mi fesztiválra, ahol felol­vasásokon és műfordítói konferencián vettek részt, és bemutatták Balázs F. Attila Casanova átváltozá­sai című prózakötetének spanyol nyelvű kiadását. JUHÁSZ KATALIN Hogy kerül egy kisebbségi magyar költő a világkong­resszusra? Egy-egy ilyen rész­vételi lehetőségért nyilván hatalmas harc dúl Magyaror­szágon... Igaz, hogy itt élek egy csalló­közi községben, de évente több földrészre hívnak rendezvé­nyekre, szinte minden világ­nyelven megjelentek a könyve­im, és tucatnyi nemzetközi dí­jat kaptam. Engem mint az UNESCO égisze alatt működő World Academy of Arts and Culture tagját hívtak meg a kongresszusra, költőként a magyar irodalmat képviseltem, de állampolgárként Szlovákiát, ez szerepelt a kitűzőmön is. A részvételért nem dúl harc, hi­szen csak tagokat hívnak. Szlo­vákiából rajtam kívül Milan Richter tagja a szervezetnek, ő idén itthon maradt. Magyaror­szágról az egyik tag Turczi Ist­ván, aki egyben a szervezet harmadik alelnöke, a másik Szőcs Géza, a Magyar PEN Club elnöke, aki betegsége mi­att nem utazott Limába. Hogy zajlik egy olyan ren­dezvény, amelyen ldzárólag költők ülnek? Vannak barátságos emberek, akik rögtön megtalálják a közös témát, és a szabad idejükben is együtt isszák a sörüket. Vannak önimádók, akik alig várják, hogy felolvassanak vagy épp a tánctudásukat mutassák be. És (Képarchívum Balázs F. Attila sziesztája Limában vannak olyanok, akik bárhova mennek, turistaként viselked­nek, a rendezvény csak ürügy. Ettől függetlenül jó alkalom egy-egy ilyen konferencia az ismerkedésre, egymás művei­nek megismerésére, kölcsönös fordítások egyeztetésére, és nem utolsósorban rangos díjak elnyerésére. Ezek közül a legje­lentősebb az egyik amerikai egyetem által adományozott Doctor Honoris Causa cím két kategóriában: nemzetközi kap­csolatok ápolásáért, valamint irodalmi tevékenységért. Mi volt a kongresszus leg­nagyobb hozadéka az ön szá­mára? Nem volt több hozadéka, mint az eddigieknek, amelye­ken részt vettem Észak-Ameri- kában, Latin-Amerikában vagy Európában. Amiért felejthetet­len, az az inka birodalom előtti kultúrák és az inka hagyomá­nyok megismerése, a Machu Picchu megmászása, és az ott forgatott film, amely rövidesen látható lesz az Interaktív Tele­vízióban. Az inka nép nem csak történelem, mindenütt ott van­nak jellegzetes népviseletük­ben, és kínálják a turistáknak gyönyörű kézműves tárgyaikat, féldrágaköves ékszereiket, hangszereiket. Órákon át tud­tam bámulni a zsúfolt boltjaik és standjaik kínálatát. Peru há­rom legjelentősebb városát is megismertem: Limát, Trujillót és Cuzcót. Nagyon erős az indi­án nemzeti mozgalom, az öntu­datra ébredésük az élet minden területén észlelhető. És nagy az ellenszenvük a spanyol hódítok iránt, ami a mai Spanyolország iránti ellenszenvben is meg­nyilvánul, ritkán hívnak meg spanyol költőket. Limából Ecuadorba ment egyik kötetének spanyol nyelvű bemutatójára. Felso­rolni is nehéz, hány nyelvre ül­tették át a műveit az utóbbi években. Megpróbálkozna he­lyettem ezzel? Valószínűleg unalmas lenne, ezért csak egy részét említem az idegen nyelvű köteteimnek. Románul egyebek mellett a Me- tamorfozele lui Casanova című prózakötetem és a Cravata lui Vülon című verskötetem jelent meg. Németül és portugálul a Minimal című verskötet, szerbül a Prelomljeni hieb című verskö­tet, macedón nyelven a Gordiev Jazol (versek), angolul a Casa­nova’s Metamorphoses és a Blue / Kék című verskötet. Spanyolul szintén a Casanova átváltozásai jelent meg idén Ecuadorban. Szlovákra, csehre, franciára, olaszra, szlovénre, svédre és oroszra is fordítottak. Emellett egy 12 nyelvű válogatáskötet is megjelenta verseimből. Az AB-ART kiadó vezetője­ként ön nagyon sokat tett más nyelven író, főleg román köl­tők népszerűsítéséért. Milyen elvek vezérlik a magyarra fordítandó kötetek kiválasz­tásakor? Szerencsésnek mondhatom magam, mert nem megrende­lésre fordítok, hanem azt tol­mácsolom, ami tetszik, ami kö­zel áll hozzám. És természete­sen a barátaim felé is teszek ilyen gesztusokat, ahogy ők is igyekeznek fordítani tőlem. Manapság ez így működik. A vi­lágirodalom végtelen tenger, amelyből nehéz kiválasztani a legjobb műveket, kellenek ka­paszkodók. Románból könnyen fordítok, mert anyanyelvi szin­ten beszélem, spanyolból és portugálból nehezebben megy, mert csak most tanulom ezeket a nyelveket. Ugyancsak nehe­zebb magyarról románra fordí­tani, mégis sikerült átültetnem Turczi István verseit. De nem­csak a saját fordításaim jelen­nek meg az AB-ART kiadásában vagy más kiadóknál, hanem évente több szlovák és más eu­rópai író könyve is, olyan műfordítók tolmácsolásában, mint Horváth Erika, Pénzes Tí­mea, Thiele Csekei Enikő vagy Karácsonyi Zsolt. Irodalmi munkásságát számos díjjal jutalmazták. Melyik elismerésre a legbüsz­kébb és miért? A Madách-nívódíjra azért, mert első kötetemre kaptam. A Román írószövetség műfordítói díjával, az Eminescu-díjjal és a szatmárnémeti és márama- rosszigeti fesztiválok műfor­dítói díjával e tevékenységemet ismerték el, a Lucian Blaga Fesztivál nagydíja és a kisinyovi Költők Tavasza Fesztiválja nagydíja komoly szakmai elis­merés, ezeket tetézte idén a Tu­dor Arghezi-életműdíj, amely díszpolgársággal is együtt jár. Azt hiszem, jogosan vagyok büszke ezekre. És nem kevésbé a nicaraguai Nandaime város díszpolgári címére. Ön szerint milyen a presz­tízse, a megbecsültsége a köl­tészetnek manapság? Földrészenként, országon­ként változó. Európában egy olyan patinás városban, mint Bécs, alig lehet 50-100 érdek­lődőt összeverbuválni egy iro­dalmi rendezvényre, de Mace­dóniában, a sztrugai fesztivá­lon sok ezren hallgatják a köl­tők felolvasásait. Vancouver­ben alig telt meg egy kultúrház kisterme, de Nicaraguában vagy Kolumbiában tízezrek ülik végig a szabadtéri fesztiválo­kat, és akkor sem menekülnek, ha elered a zápor. Ünnepnapon vagy vasárnap a templomból tömegesen jönnek verseket hallgatni, és a végén odamen­nek a költőkhöz, gratulálnak, fényképezkednek velük vagy dedikáltatnak. Ezt európai író elképzelni sem tudja, ha nem tapasztalja meg. Latin-Ameri­kában a rendezvényeken meg­jelenik a kormányfő, a kulturá­lis miniszter és a polgármester. A vállalatok versengenek azért, hogy a támogatók között le­gyen a lógójuk. Egyébként ki kell mondani, sokat romlott a költők, a művészek és általá­ban az értelmiség presztízse az utóbbi 20-30 évben. Nyilván­való, hogy a piacgazdaságnak és a globalizációnak is szerepe van ebben, de érdemes lenne egy komplex kutatás kereté­ben megvizsgálni azokat a fo­lyamatokat, amelyek ide ve­zettek. Nem nagy a valószí­nűsége annak, hogy a tenden­ciák változnának. De vigasztal­jon bennünket a tudat, hogy ma sem olvasnak kevesebben verset, mint régen. Sőt. A Fehér Isten a Sundance-en Budapest. Meghívta Mundruczó Kornél Fehér Isten című játékfilmjét aja- nuár 22-én kezdődő Sun­dance Fümfesztivál. Ez az első magyar játékfilm, me­lyet műsorra tűz az Egye­sült Államok független fil­meket felvonultató világ­hírű seregszemléje. A Utah állambeli Park City-ben 1985 óta megrendezett filmfesztivál fedezte fel többek között Steven So- derberghet és Quentin Ta- rantinót. (MTI) Az utolsó pozsonyi klubest Pozsony. December 9-én 19 órakor kezdődik a Pozsonyi Magyar Intézet­ben az Expired Passport Music Club utolsó pozso­nyi klubestje. A házigazda Expired Passport zenekar újítással készült: Szampó kezében ezúttal nagybőgő lesz, így még autentiku- sabb hangzás várható. Az első vendég a slam poetry hazai fenegyereke, Laboda Róbert lesz, akit nemcsak palóc tájszólása különböz­tet meg kollégáitól, hanem egyéni látásmódja is. Az est második vendége a Co- lombreBand. (juk) Némó navahó szinkront kap Flagstaff. A navahó in­diánok szervezete, a Nava­hó Nemzet bejelentette, hogy a Walt Disneyvel kö­zösen navahó szinkront ké­szítenek a fiát kereső bo­hóchalról szóló mesefilm­hez. A Némó nyomában a második mozifilm, amely- neknavahó nyelvű változa­ta is elkészül, tavaly a Csil­lagok háborúját szinkroni­zálták a törzs nyelvére. A navahó nyelvet jelenleg nem fenyegeti kihalás, 169 ezer beszélőjével a legel­terjedtebb amerikai indián nyelv. (MTI) Alapiskolák, figyelem! Ismét T^íjyl/— * ■ü m Program a tudás közvetítésére - szórakoztató formában A következő munkafüzet 8. osztályos tanulók részére készül Téma: Út a siker felé - pénzügyi ismeretek fiataloknak unkafüzetet és az Új Szót a tanulók és az oktató pedagógusok m időtartama alatt (2015.január 12. - február 13.) ingyen kapják. Amennyiben az Önök iskolája is szeretne bekapcsolódni a programba, kérjük az adatokat 2014. december 10-ig küldjék el a marketing@ujszo.com címre. Jelentkezési adatok Téma: Út a siker felé - pénzügyi ismeretek fiataloknak (8. osztály) Az iskola neve és címe: Telefon: ......................................................... E-mail: ..................................................... A programba bekapcsolódó tanulók száma:............................................................ A tantárgyat oktató pedagógusok száma:............................................................

Next

/
Oldalképek
Tartalom