Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)
2014-12-01 / 275. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. DECEMBERI. Kultúra 13 Viktor Rizsakov hófehérbe álmodta Gorkij Éjjeli menedékhelyét a budapesti Nemzeti Színházban Luka éjjeli ragyogása Pál András és Törőcsik Mari az Éjjeli menedékhelyben (Szkárossy Zsuzsa felvétele) Közös boltot nyitnak magyar és határon túli kiadók Budapesten Budapest. Közös könyvesboltot nyitnak magyar és határon túli kiadók Budapesten, mely a tervek szerint a modern népi- ség és az új realizmus könyvesboltja lesz. -A Magyar Napló Könyvesbolt ma nyílik meg Budapesten, a Józsefvárosi Galéria egyik helyiségében. Oláh János, a Magyar Napló Kiadó vezetője elmondta: mellettük a Széphalom Könyvműhely, az Orpheusz Kiadó, az Antológia Kiadó, a Kortárs Kiadó, valamint a Kriterion Kiadó vesz részt jelenleg az együttműködésben, de a későbbiekben a boltban valamennyi határon túli magyarlakta régió helyet kap egy-egy kiadó révén. A kiadóvezető úgy becsülte, ha valamennyi megállapodást sikerül valóra váltaniuk, akkor mintegy 5-10 ezer cím lesz megtalálható a boltban. (MTI) Győzött Lucie Bílá, a Kabát és a No Name Továbbra is Karel Gott a csehek csalogánya Soha nem volt még ilyen tiszta, ilyen elegáns, ilyen vakítóan fehér a gorkiji Éjjeli menedékhely, mint most a Nemzetiben Viktor Rizsakov, a moszkvai Művész Színház (MHAT) jeles rendezője színrevitelében. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ha Éjjeli menedékhely (oroszul Na dnye - vagyis lent, mélyen), akkor egy lepusztult pince, egy föld alatti járat, egy penészbirodalom, ahol csupa kisiklott, lecsúszott, a lét perifériájára sodródott ember tengeti mindennapjait. Ezt kaptuk. Ezt láttuk. Ezt szoktuk meg. Erre jön Rizsakov, és jön egy csapatnyi fehér (kényszerzub- bonyszerű) ruhába öltözött, fehér maszkot viselő ápolt (?), elítélt (?), roncs (?), felkapják az addig elhajított, társas magánjaikban megroggyant bábokat, ezeket az ember nagyságú, élettelen testeket, s mint egy kórteremben, börtönben vagy földi pokolban elkezdődik a játék. Van egy tucat fehér szék is, rézsútosra billentett, hófehér padló, a magasban fehér vetítő- vászon, talán azért is, hogy még nagyobb legyen a kontraszt bábok és emberek, élők és holtak (félholtak?) között. Szörnyű világ ez, amely szabad ki- és bejárást enged mindenkinek. Hatalmas a hangzavar, senki senkire nem figyel, kínok, fájdalmak tornyosulnak tonnaszám, csupa lelki nyomorék, önpusztító idegroncs, az emberi létből kitaszított, nullára állított egzisztencia. Felemelkedésről itt senki sem álmodik, legfeljebb gyors halálról és egy szebb, földöntúli sorsról. Sivár, határtalan közeg. A Színész felakasztja magát. A többiek, Vaszilisza, Szatyin, Kosztiljov, Natasa, Medvegyev, Anna, Nasztya és Kvasnya, Bubnov és Alj oska dermedten várják, mi következik. Vége tud lenni ennyi rossznak, ennyi lelki szegénységnek, ennek a rettentő kilátástalan- ságnak? Ütik, verik, püfölik, dobálják, földhöz csapják, egymáshoz vagdossák a bábokat, fehérek marakodnak feketékkel, de úgy, hogy közben nem is egymásra, hanem ránk néznek. A vásznon egy fa növekszik előttünk, aztán el is tűnik, olykor nincs más, csak a dermesztő fehérség (Vlagyimir Guszev pompás díszlete) és a fagypontra állt kilátástalanság. Stilizált a játék, stilizált a beszédmód, egyéni karakterek ritkán villannak fel, ritkán kap határozottabb kontúrt valamelyik figura.Ezittegy „bebábosodó” tömeg, egy a- morf massza, egy egymástól rég elidegenedett embercsorda. S akkor jön Luka. A még érző Ember. Az igazságkereső. A messiás. Az átutazó. Az önmagunkkal szembesítő zarándok. Az örök vándor. Mindegy is, hogy férfi vagy nő, lehet idősebb is, fiatalabb is, a lényeg a kontrasztban van. Mintha nem is közülünk való lenne, mintha nem is innen, a szomszédból érkezne a menedékhelyre, mintha más lenne, égi lény. Nincs egy szikrányi festék sem az arcán, csak fény, erős fény, a mélyről feltörő, a lélekből kivetült, tiszta fény, amely áttöri a pesszimizmus, a nihil, az erkölcstelenségfalát. Törőcsik Mari játssza Lukát élete, színészete teljes súlyával. Két lábon járó lakmuszpapírként mutat ki mindent, ami humánus, ami fájó, ami emberhez méltatlan. Intenzív jelenléte zsigerekbe hatoló. Isszuk a szavait, megbabonázva figyeljük minden apró gesztusát. Nevetéseit ugyanolyan jól időzíti, mint lemondó gesztusait, nem éppen megbocsátó ajkbiggyesz- téseit. Mellette a többiek - Trill Zsolt, Szűcs Nelli, Tompos Ká- tya, Huszárik Kata, Trokán Nóra - túlélezett vagy éppen halo- vány hangok a tömegben. Egyedül Pál András az, aki a lélek legrejtettebb ösvényeit képes bebarangolni vele. Kettőjük párbeszédében ott az ész és az értelem, ott a szerző, ott a mű, és láthatóvá válik a rendezői szándék is. Ők azok, akik igazán felfogják Gorkijt, értik Rizsa- kovot, és értik az őket körülvevő, elfuserált, lepukkant, ellá- posodott világot is. Két záróképe is van az előadásnak. Az egyikben nyugágyakra cserélődnek a fehér műanyag székek, és fekete napszemüvegért nyúlnak az addig fehér maszkot viselő menedékhelyiek. Nem téveszthet meg senkit a látvány: ezek ugyanazok a munkások, értelmiségiek, művészek, akiket korábban láttunk, csak még álmodnak egy utolsót. Cifra nyomorúságuknak azonban már csak mi vagyunk szemtanúi, Luka már rég elhagyta és feladta a .játékot”. Magának dalol az alkalmi kórus. Ez a záróakkord. Félkörbe verődve kínálják a ráadást. A napról énekelnek. A napról, amely rég eltűnt az életükből. Ez a fehér ugyanis nem az a fehér. Ez nem a nap vakító színe. TASR-HÍR Prága. Ismét Karel Gott lett az év énekese Csehországban. Az idén 75 éves, kölföldön is ismert énekes a közönségszavazatok alapján a férfielőadók kategóriájában 39. alkalommal szerezte meg a Cseh Csalogány díjat. (A második helyen Tomáš Klus, a harmadik helyen Richard Krajčo végzett.) Gott több mint 44 ezer voksot kapott, az összes énekes és zenekar közül a legtöbbet, ezért a zsűri neki ítélte a jelképes Abszolút Csalogány díjat is. Az énekesnők mezőnyének élén 2007 óta nincs változás: továbbra is Lucie Bílá a legnépszerűbb női előadó, akinek az idei immár a 17. Cseh Csalogány díja. (Mögötte Lúcie Vondráéková és Ewa Farna fért be az első háromba.) A zenekarok kategóriájában a Kabát diadalmaskodott (2.: Chinaski, 3.: Kryštof). Az ankét történetében hetedik alkalommal választották meg a Csehországban legnépszerűbb szlovák könnyűzenei előadót: idén is - ahogy eddig minden évben - a kassai No Name együttes lett a kategória győztese. Lucie Bílá a 17., Karel Gott a 39. elsőségnek örülhetett (TASR) KULTURMIX Könyv. Megjelent Radnóti Mik- lósné Gyarmati Fanni kétkötetes naplója. Az 1200 oldalas, monumentális napló 1935-től 1946-ig követi végig Radnóti Miklós felesége és múzsája életét, valamint a házasság mindennapjait. A bejegyzéseknek 1946 szeptemberében szakadt vége, pár héttel azután, hogy a munkaszolgálatosként 1944- ben meggyilkolt, majd exhuRADNÓTI MIKLÓSN!' GYARMATI FANNI Napló 19«, irtó máit költőt Budapesten eltemették. A 12 éven át, sokszor napi rendszerességgel vezetett napló egyszerre korrajz és személyes sorstragédia. Az olvasó előtt megelevenedik a Radnóti házaspár élete és környezete: bepillanthatunk a haladó magyar irodalmi és művészeti élet hétköznapjaiba egy mind jobban fasizálódó országban, olvashatunk a baráti összejövetelekről, a párizsi utazásokról, és betekintést nyerhetünk egy fiatal, felnőtt, dolgozó nő életébe is, aki legfőbb feladatának azt tekintette, hogy a háttérből minden lehetséges eszközzel segítse férje költői kibontakozását. A napló azért is figyelmet érdemel, mert az idén tavasszal, 102 éves korában elhunyt Gyarmati Fanni Radnóti Miklós halála után nem kívánt a nemzet özvegye lenni, nem beszélt közös életükről. Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló 1935-1946,1-II. Jaffa Kiadó, 2014.1200 oldal. CD. Szomjas nők címmel hetedik stúdióalbumát készítette el a Kistehén zenekar. Míg a legutóbbi, két évvel ezelőtti lemez, az Elviszlek magammal sok aktuális szociális problémát feszegetett, most inkább a személyes, érzelmi témák, a férfi-nő viszony irányába mozdult el Kollár-Klemencz László csapata. A Szomjas nőkre 9 dal került fel, tehát rövid, alig 37 perces az anyag, fele olyan hosszú, mint ami egy CD-re ráférne. „Nagyon sok dal rostálódott ki, amely nem volt elég erős ahhoz, hogy felkerüljön a lemezre. Másrészt kimúlóban vannak a hosszú munkák, az emberek manapság inkább kíváncsiak egy néhány- számos EP-re, az alkotók egyre inkább csak egy-egy dallal jönnek ki. Rohanó világban élünk, az emberek türelme véges. A Szomjas nők egy koncentrált anyag lett, végig képes fenntartani a hallgató figyelmét. Igazi közös zenekari munka, a Kiste- hénből mindenki sokat dolgozott rajta” - nyilatkozta ezzel kapcsolatban az MTI-nek a zeneszerző, a szövegek többségét jegyző, éneklő, gitározó és billentyűs hangszereken játszó Kollár-Klemencz László. A CD kilenc felvétele közül az első nyolc egységet képez, a záró darab, a Felemel bónuszdalnak tekinthető. A Kistehén most is hozza a rá jellemző zenei eklektikát, bár helyenként kissé rock- osabbá vált a hangzás, mint a korábbi albumokon. Kistehén: Szomjas nők. Drum & Monkey, 2014.37 perc. Mozi. Jó eséllyel megvan a karácsony előtti szezon egyik sikerre ítélt családi mozija - A Madagaszkár pingvinjei. A három Madagaszkár-mozifilmben a pingvinek csak imádnivaló mellékszereplők voltak, majd sikerükön felbuzdulva a Nickelodeon és a DreamWorks tévés sorozatot kerekített nekik. Kapitány, Kowalski, Közlegény és Rico most visszatér a mozivászonra: hőseink szuperkémek akarnak lenni. A sztori az előzményekhez képest nagy meglepetéseket nem kínál, de a poénok továbbra is működnek - így a szülőknek sem büntetés beülni a moziba a gyerekek mellé. A legyőzhetetlen csapat rendkívüli kaland felé totyog: Dr. Octavius Vízagy világuralomra törő főgonosz keze egyre mesz- szebbre ér el - talán mert (lévén polip) nyolc van neki. A pingvinek a kezdeti rivalizálás után kénytelenek egyesíti erőiket egy földalatti szervezettel, az Északi Széllel, hogy együtt szálljanak harcba a közös ellenséggel. Módszereik meglehetősen különböznek, de ha le akarják győzni ravasz ellenségüket, akkor mégis vállt vállnak, szárnyat szügynek vetve kell harcolniuk. Különben a világ furcsa változásokon mehet keresztül. A Madagaszkár pingvinjei. Amerikai családi animációs film, 2014.92 perc.