Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)

2014-11-26 / 271. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. NOVEMBER 26. Régiósport 19 Gilbert Katalin jelenleg testnevelést oktat, korábban a kézilabda és az atlétika vonzásában élt A sport nagy tanítómester „Nekem sokat adott a sport, volt miből merítenem a döntésekhez, a kudarcok leküzdéséhez" (Képarchívum) Közel hét évig az élvo­nalban kézilabdázott, diák- és ifjúsági korában a rátermettségi többpró­ba legjobbjai közé tarto­zott Szlovákiában, leg­utóbb egy évig a WHIL-es szenei csapat kispadján ült. Jelenleg Szencen kö­zépiskolai testnevelő ta­nár, és öt éve egy tánc­stúdióban tornáztatja az érdeklődőket. Gilbert Katalinnal beszélgettem. J. MÉSZÁROS KÁROLY Testnevelő tanár a közös igazgatású szenei középisko­lában, ahol évtizedekkel ez­előtt a kézilabda hódított. 2014-ban mi a kedvelt sportág? Kis tornatermünk van, abban nem lehet kézilabdázni, ezért a lányokkal áttértünk a kosárlab­dára. Főleg a járási versenyeken jeleskednek. A fiúk meg fociz­nak, teremben is, s rendszere­sen eredményesen szerepelnek a futsalbajnokságban. Tavaszig a WHIL-ben játszó szenei ŠKP Piccard kispadján ült. Utolsó lett a csapat a baj­nokságban, negyedik a szlo­vákiai WHIL-alakulat között, majd ősztől már el sem indult a jelenlegi kiírásban. Edző­ként, szeneiként hogyan élte át ezt az időszakot? Gábris Feri klubtulajdonos felkért, hogy vállaljam el a csa­patot. Olyan helyzetben, ami- korajobb játékosok távoztak, s többnyire fiatal, tapasztalatlan kézilabdázók maradtak. Szinte amatőr együttessel vágtunk neki a bajnokságnak, s a kö­rülményekhez képest megáll­tuk a helyünket. Gábris vezette az edzéseket, én csak a mérkő­zésekre jártam, s irányítottam védenceimet. Mit tapasztalt a kispadon? Néha olyan érzésem tá­madt, hogy felugrok, és beál­lók a csapatba. Újonc edző vol­tam, ráadásul rögtön a legma­gasabb osztályba csöppentem. Sokat tanultam az eltelt hóna­pok alatt, belekóstoltam az edző lelkivilágba, a kapcsola­tok ápolásába. Előtte minden fordítva volt, és csak kézilab­dázóként éltem át a mérkőzé­seket. Szóval sokat tapasztal­tam, s ha megszólítana vala­melyik klub, már tudnám, mi vár rám. Már tizenhat évesen az újra­indult szenei női csapatban játszott, később feljutottak az akkoriban második vonalnak megfelelő I. szlovák ligába. Négy év után megszűnt az együttes, s így Nyárasdra ke­rült, majd a pozsonyi Startba, vagyis a csehszlovák I. ligában kézilabdázott. Mi felejthetet­len az élvonalbeli évekből? Elsősorban a játékostársak jutnak az eszembe. Nyárasdon keveset voltam, tán fél évet. Mégis barátság alakult ki köz­tünk, de ez ugyanúgy vonatko­zik a Startban töltött évekre is. Ha összefutunk, nem fordítunk hátat egymásnak, máig meg­maradt a jó kapcsolat. Él ben­nem a mindennapi edzések emléke, a jó kedv, a rendsze­resség. Nagyon jó volt közön­ség előtt játszani, mert akkor még sokan jártak Pozsonyban kézilabdára. Élveztem az em­berek támogatását, belém ivó­dott az egy mindenkiért, min­denki egyért szemlélet, s meg­tanított az életben is így gon­dolkodni. Közben egyetemistaként bekerült a csehszlovák válo­gatottba, amely végül egye­temi világbajnok lett. Ézt tartja a legnagyobb kézilab­dasikerének? Igen. Csak egy pontosítással: én a bővebb keretnek voltam tagja. A csapattal edzettem, ott voltam mindvégig velük a felké­szülés során, tehát átéltem szin­te mindent. Csaknem neveztek a pozsonyi tornára, így játéklehe­tőséghez semjutottam. Aztán jöttek az anyai örö­mök, Matyi és Tamara neve­lése. Ők is a sport felé kacsin­gatnak? Fiam tizenhét éves, ő műszaki beállítottságú, nem harapott rá a sportra. Hatéves lányom nagyon ügyes, úgy lát­szik, örökölte a géneket. Bár­mibe kezd, megy neki, ezért még nyitott, hogy melyik sportnál köt ki. Magántáncis­kolába jár, de én nagyon sze­retném, ha sportolna, ha felfe­dezné a mozgás rejtelmeit, s átvenné tőlem a váltóbotot. Mert nekem sokat adott a sport, volt miből merítenem a döntéséhez, a kudarcok leküz­déséhez. Később volt egy újabb fel­lángolása a szenei női kézi­labdának. Ebből milyen sze­repet vállalt? Kilenc emlékezetes év volt, pályafutásom legszebb idősza­ka, amely 1999-től 2008-ig tar­tott. Előtte nagyon hiányzott a kézilabda. Felkerestem Gábris Ferencet, a helyi Piccardban, s megemlítettem neki, min töp­rengek. Azt mondta, hívjam össze a lányokat, egykori csa­pattársaimat. Találkoztunk, s elkezdtünk edzésre járni. Fél év után elmentünk a nyári gútai tornára, ahol vagy tizenöt csa­pat között a hetedikek lettünk. Különösebb felkészülés nélkül. Klubelnökünk azt mondta, ha együtt maradunk, bejelent bennünket a bajnokságba, Együtt maradtunk, és elindul­tunk a II. ligában. Nagyon jó csapat kovácsolódott össze, összetartó társaság, egymásért harcoltunk. Igazán szép idő­szakként maradt meg bennem. Még az I. ligába is felkerültünk. Aztán kulcsemberünk, Gaburo- vá elment, a többiek abbahagy­ták, csak hárman maradtunk a sikercsapatból, amelyet ifikkel töltöttek fel. Egy ideig még Szencen játszottam, majd át­igazoltam Modorba. Időközben a pozsonyi ŠKP és a Piccard fu­zionált, és felkerült a WHIL-be. Meddig kézilabdázott? Három éve hagytam abba. Most már csak a nyári strand- kézilabda-tornákon szoktam játszani. Szencen, Modorban, Pozsonyban... Ugorjunk vissza diákévei­re. Nyolcadikos korában szlovák bajnok volt többpró­bában, akkori győzelmével csehszlovák csúcsot állított fel. Utólag nem bánta meg, hogy az atlétika helyett a ké­zilabdát választotta? Szüleim mindig azt mond­ták, atlétikában többre vittem volna. Anyukám fedezte fel a tehetségemet. Én valójában az akkori rátermettségi többpró­bában tűntem ki. Hat számból állt: krikettlabdadobásból, 60 és 1500 méteres futásból, rúd- mászásból, 25 méteres úszás­ból és távolugrásból. Mind­egyikért pontokat kaptunk, s az összpontszám rangsorolt. Az aranyéremhez szükséges 480 pontot jócskán túlszár­nyalva .558 ponttal csehszlo­vák ifjúsági csúcsot állítottam fel. Hatodikos koromban má­sodik voltam a rátermettségi versenyben, nyolcadikosként az említett csehszlovák csúcs­csal megnyertem, majd elsős gimnazistaként is első voltam Szlovákiában. Édesanyja volt az edzője? Nem, hanem Mészáros Lász­ló, aki akkor édesanyámmal együtt tanított. Nagyon izgága gyerek voltam, anyu elvitt hoz­zá, s tízéves koromtól foglalko­zott velem. Ki tudta belőlem hozni a maximumot. Rengeteg versenyen indultam, több atlé­tikai számban is mindig ott vol­tam a legjobbak között, pedig csak a kézüabda mellett szorí­tottam időt rá. Még sportol? Ötödik éve egy táncstúdió­ban tornáztatom az érdeklődő­ket. Flowinból és fit jumpból adok leckéket. Aktívan élek, mozgok, ha tehetem. SPORTTARISZNYA Gyomorbántalmak és kapussérülés Trencsén/Naszvad. Tíz góllal (32:22) kikapott Trencsén- ben a listavezető naszvadi/ímelyi csapat a női I. kézilabdaliga 9. fordulójában. Ezzel a vendégek elvesztették vezető helyü­ket, s győztes ellenfelük mögé - rosszabb gólaránnyal - a harmadik helyre csúsztak a táblázaton. „Előzményei is voltak ennek a súlyos vereségnek - árulta el Miskovics György, a naszvadi/ímelyi csapat edzője. - Vasárnap születésnapi bulin vettek részt a játékosok, s valami olyat fogyaszthattak, amitől gyomorfertőzést kaptak. Három napig nem edzhettek, csak csütörtökön volt az első közös gyakorlásunk. Az edzéshiány és legyengült szervezet rossz hatással volt védenceimre a baj­noki második félidejében. Ráadásul kapusunk, Haris Szilvia már a huszadik percben megsérült. A hazaiak lépésről lépésre elhúztak, fáradt, legyengült játékosaim nem tudtak lépést tartani, kontrázni jó képességű ellenfelünkkel. Voltaképpen azzal vertek meg bennünket, ami a mi nagy fegyverünk, a gyors kontrajáték. A meccs előtt arra kértem a lányokat, ha nem tudunk nyerni, legalább ne kapjunk ki nagyon. Ezt sem sikerült megakadályozni.” (jmk) Döntetlen Nagymegyeren Nagymegyer. All éves Sárközi Szabolccsal kiegészülve játszotta legutóbbi bajnoki mérkőzését a felnőttek kerületi IV. ligájában szereplő Corvin Városi Sakk-klub. A művelődési otthonban rendezett találkozón a fiatal nagy­megyeri sakkozó ugyan elvesztette a 4. fordulóban lejátszott partiját, de nem kell szégyenkeznie, hiszen az előző két kör­ben két pontot hozott a fürdővárosiak konyhájára. A nagy­megyeri sakk-klub elnöke, Cséfalvay István csapata eddigi teljesítményével is elégedett, mivel az öt táblán zajló baj­nokság élmezőnyében tanyáznak. A galgóci B csapat elleni döntetlennel már a találkozó előtt kiegyezett volna, ezért a 2,5:2,5 arányban végződött mérkőzésük után végül meg­elégedéssel állhatták fel a sakktábláktól. A hazaiak közül Iván Imre és Cséfalvay István tudott győzni, míg Szűcs Vla­dimír döntetlenre hozta partiját. A hétpontos nagymegyeri- eket csak a 12 pontos szerediek és a 9 ponttal rendelkező nagyszombati Lokomotíva E csapata előzi meg a táblázaton. A forduló tényei a Hírkosárban, (kz) Most ugyan kikapott, de előző két mérkőzésén győzni tudott a fiatal Sárközi Szabolcs (Kovács Zoltán felvétele) hírkosár ■ Kézüabda NŐI I. LIGA, 9. forduló: UDHK Nitra-Bernolákova Košice 35:23 (19:10): Inter Bratislava-Topolcany 35:23 (15:13): Močenok-Hlohovec 25:17 (10:8); Sereď-Bánovce nad Bebravou 22:30 (14:17): Tren- čín-Nesvady/(mef 32:22 (16:11), vendéggólok: Gál Szabina 1, Livia Klučková 5, Olajos Milada 5, Haris Edina 4, Molnár Borbála 3, Mahor Csilla 2, Kosa Tí­mea 1, Bureš Nikoletta 1 - legközelebb két hét múlva az Inter látogat a Vlahy Jenő Sportcsarnokba; Zlatná na Ostrove-Michalovce jun. 30:23 (16:12), csalló- közaranyosi gólok: Kasznár Marianna 8, Szalai Szilvia 6, Dohnanec Evelin 6, Szabó Julianna 5, Lýdia Šebenová 1, Nagy Orsolya 2, Anna Bíróvá 1, Petra Ta- lárová 1 - legközelebb jövő hét végén Galgócon ját­szanak a csallóközaranyosiak. 1. Nitra 9 6 0 3 285:240 12 2. Trenčln 9 6 0 3 257:213 12 3. Nesvady/lmeľ 9 6 0 3 239:218 12 4. Močenok 9 6 0 3 215:204 12 5. Bánovce 9 5 1 3 252:236 11 6. Topoľčany 9 5 0 4 289:271 10 7. Míchalovcejun. 8. Zlatná n/0. 9. Inter 10. Hlohovec 11. Košice 12. Sered 9 5 0 4 250:255 10 9 4 1 4 232:238 9 8 3 0 5 206:217 6 9 3 0 6 227:251 6 9 3 0 6 210:240 6 8 0 0 8 174:265 0 ■ Sakk IV. LIGA, A22-ES CSOPORT, 4. forduló: M$K Corvin Velký Meder-Hlohovec B 2,5:2,5, nagymegyeri pontok: Iván Imre, Cséfalvay István 1-1, Szűcs Vla­dimir 0,5; Cíler B-Potôňska veža B 2,5:2,5, patonyi pontok: Szitási János 1, KalmárTamás, Mezei Tibor, Ollós Péter 0,5-0,5; Dolná Krupá-Potôňska veža C 2,5:2,5, patonyi pontok: Matus Ferenc 1, Székely István, Lelkes Béla, Gyurkovics Gergely 0,5-0,5; Du­najská Streda C-Russell Gabčíkovo B 1:4, pontok: Merva Ferenc 1, ill. ifj.Kosár Miklós. Mészáros Niko­las, Bott Tamás, Sándor István 1-1. Az állás: 1. Sered 12,2. Lokomotíva Trnava E 9,3. Corvin Velký Meder 7,6. Russel Gabčíkovo 6 (10,5), 7. Dunajská Streda 6 (7,5), ...10. Potôňská veža C 4, 11. Potôňská veža B1. > írjanak > Hívjanak > Jelentkezzenek A Régiósport elérhetőségei: 3 Új Szó szerkesztősége, Régiósport Lazaretská 12 © 0908/794 266 814 64 Bratislava 1 @ ujszo@ujszo.com Rólunk, nekünk készül ez a sportoldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom