Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)
2014-11-25 / 270. szám, kedd
12 MAGYAR VÁLOGATOTT FOCITIPP ■ 2014. NOVEMBER 25. Michael Preetz, a Hertha BSC klubmenedzsere nem egy érzelgős ember, a Nemzeti Sport megkeresésére azonnal kijelentette: nem engedik el Dárdai Pált, aki így értelemszerűen nem folytatja a munkát, amit a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányaként kezdett meg. D árdai Pál, valamint a Hertha már a kezdetekkor világossá tette, hogy a szakember megbízatása ideiglenes szövetségi kapitányként négy mérkőzés után véget ér - mondta a sportnapilapnak Preetz. „E téren azóta sem változott semmi, ennélfogva Dárdai Pál magyarországi megbízatása nem hosszabbodik meg. Eleve Pál kérése, kívánsága volt, hogy megbízatása után ismét a berlini utánpódásképzésben végzett munkájára és edzői tanulmányaira összpontosíthasson.” Nyilasi Tibor ennek ellenére megpróbálta Berlinben kijárni, hogy Dárdai még két Európa-bajnoki selejtezőn, Görögország és Finnország ellen irányíthassa párhuzamosan a magyar válogatottat és a Hertha U 15-ös csapatát. „Összekapta a válogatottat, ezért kutya kötelessége folytatni. A csapatban ugyanis olyan, relatíve idős, de kiváló futballisták is szerepelnek, akiket ő tüzelt fel, és akik biztosak Dárdai Pál magyarországi munkájával bizonyította, profi klubcsapatnál is számolhatnak vele (Fotók: MTI, Somogyi Tibor) A A DAC- drukkerek is üzentek Dárdainak Dárdai Pál sorsa mi a magyar labdarúgás érdeke? abban, hogy pályafutásuk végén vele kijuthatnak a 2016-os Eb-re” - fogalmazott Nyilasi, a válogatottat irányító stáb tagja. Tény, hogy Dárdai Pál egyike a magyar labdarúgás maroknyi hiteles arcainak, aki méltósággal és büszkén lehet a válogatott kapitánya. Az már viszont nem ilyen egyértelmű, hogy ebben a helyzetben mi a magyar labdarúgás alapvető érdeke. Mi szolgálja jobban a fejlődést: egy esedeges - ám semmiképpen sem garantált — Eb-részvétel, vagy egy, a Bundesligába vezető kapocs, ami összeköti a magyar labdarúgást Európával? A Hertha BSC jelenleg 12 fordulóban szerzett 14 ponttal a Bundesliga 13. helyén áll, még inkább szerénykedik. Bár nem kívánja az ember, mégis könnyen elképzelhető, hogy a holland vezetőedző, Jós Luhukay munkája nem győzi meg a klubvezetést, ebben az esetben pedig Dárdai lehet a befutó a posztra. „Dárdai Pál magyarországi munkájával bizonyította, távlati esély nyílhat rá, hogy profi csapatnál is lehetőséget kapjon” - mondta Preetz, és bár ezzel a kijelentésével valószínűleg nem Luhukay kispad- ja alá telepített időzített bombát, feltételezhetjük, hogy nem csak ud- variaskodott. Topligás edzőt kaphat a magyar futball - erre az elmúlt évtizedekben nemhogy példa, de esély sem mutatkozott. Már így is Dárdai jelend a köldökzsinórt, ami valós futball- kultúrákkal köti össze Magyarországot, de Bundesliga-vezetőedzőként ennél is többet tehet: kaput nyithat valós tehetségeknek, fiatal játékosoknak, akik fejlődéséhez égető szükség lenne a német közegre. Beláthatadan perspektíva mindez, különösen, ha tudjuk, a magyar edzői kar jelentős része semmilyen szinte nem beszél idegen nyelvet, de még ha beszélne is, személyét, eddigi munkáit Európában nem ismerik - nyilván ez sem véletlen. Dárdai viszont egyenrangú tárgyalópartner játékosügynök, klubelnök vagy szövetségi kapitány számára. Hosszú távon egyáltalán nem biztos, hogy az a magyar labdarúgás érdeke, hogy Dárdait kiszakítsuk abból a közegből, ami európai szintű játékossá és szakemberré tette. Pozitívabban megfogalmazva: Dárdai útja biztosan Európába vezet, már csak az a kérdés, melyik úton megyünk vele. Hegedűs Henrik Sepp Blatter elnökségét és a FIFA tekintélyét alapjaiban rengette meg a katari botrány (SITA/AP-felvétel) Vb-bojkottal fenyeget a FIFA-botrány A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség modernkori történelme összefonódott a korrupcióval és a botrányokkal, ám egy határt sosem léptek túl: a sportesemények szakmai háttere nem került veszélybe. Egészen addig, míg Katarnak nem ítélték a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát. A döntés olyan lavinát indított el, amire korában nem volt példa. Kronológia. ■ 1998. június 8. - A távozó Joao Havelange helyét Sepp Blatter foglalja el a FIFA elnöki székében. A svájci sportvezető korábban is a szervezet alkalmazásában állt, előbb technikai igazgatóként, majd főtitkárként dolgozott. ■ 2002 - Sepp Blatter első újraválasztása és első botránya. Farro Ada, az Afrikai Labdarúgó-szövetség (CAF) elnöke a brit sajtón keresztül közvetlen korrupciós vádakat fogalmaz meg, mely szerint a FIFA első embere 100 000 dollárt ajánlott neki és a Szomáliái szövetség elnökének szavazatáért cserében. ■ 2007 - Ellenfél hiányában Sepp Blattért újraválasztja a FIFA zürichi kongresszusa. ■ 2010. december 2. - A FIFA bejelenti, hogy Oroszország (2018) és Katar (2022) rendezheti a soron következő labdarúgó világbajnokságokat. ■ 2011. május 10. - Két konzervatív brit napilap, a Guardian és a Sunday Times is konkrét korrupciós vádakat fogalmaz meg a FIFA végrehajtó testületé ellen. A vádak szerint több tisztségviselő, köztük Issa Hayatou (Kamerun), Síim Aloulou (Tunézia) és Amadou Diakite (Elefántcsontpart) is 1-1,2 millió dolláros összegeket kapott a katariaktól szavazataikért. Az információ a katari Phaedra Almadzsidtól származott, ám ő később visszavonta állításait. A FIFA álláspontja szerint mindez bosszú- hadjárat volt, amiért nem Anglia kapta a 2018-as vb-rendezést. ■ 2011. május 28. - A FIFA-el- nökválasztás előtt három nappal a Blatter útjában álló egyetlen ellenjelölt, a katari Mohammed bin Hammam csodák csodájára visszalép az elnökválasztástól. ■ 2011. május 31. - A FIFA 61. kongresszusa újraválasztja az egyetlen jelöltet, Sepp Blattért. Ezzel egy időben a szervezet úgy határoz, hogy a továbbiakban már nem a FIFA végrehajtó bizottsága, hanem a FIFA-kongresszus dönt majd a labdarúgó-világbajnokságok helyszínéről. ■ 2012. július 17. - A nem szűnő korrupciós vádak tisztázása érdekében a FIFA az amerikai ügyészt, Michael J. Gardát bízza meg a tényfeltáró nyomozással, miközben a német Hans-Joachim Eckertet nevezik ki a FIFA etikai bizottsága vizsgálati vezetőjének. ■ 2014. május 16. - Egy svájci televíziós csatornának nyilatkozva Blatter elismeri, hogy „hiba volt Katarnak adni a 2022-es világbajnokságot”. ■ 2014. október - A FIFA megkapja az elkészült Garda-jelentést, amelynek teljes tartalma mintegy 200 ezer oldalnyi dokumentum, kivonata 430 oldal. A jelentés tanulmányozását követően a FIFA etikai bizottsága nem talált semmilyen - elsősorban megvesztegetésre utaló - jelet, ami alapján a 2018-as és a 2022-es világbajnokság rendezéséért lefolytatott pályázatot meg kellene ismételni. ■ 2014. november 13. - Michael Garcia bejelenti, hogy a FIFA fellebbviteli bizottságához kíván fordulni, mert úgy véli, hogy az etikai testület nem megalapozott következtetéseket vont le az általa készített jelentésből. Emellett felszólítja az etikai bizottságot, hogy hozza nyilvánosságra a teljes jelentést. ■ 2014. november 14. - Hans-Joachim Eckert visszautasítja a teljes jelentés nyilvánosságra hozatalának lehetőségét, mert „az érintettek személyiségi jogai ezt nem teszik lehetővé”. ■ 2014. november 17. - Dr. Reinhard Rauball, a Német Labdarúgóliga (DFL) elnöke arra kéri a FIFA-t, hogy ismertesse a 430 oldalas jelentés teljes tartalmát, ellenkező esetben Németország, de akár maga az UEFA is visszalépne a 2018-as oroszországi világbajnokságtól. Sor kerülhet-e ilyesmire? A körülmények azt mutatják, hogy aligha. A Garda-jelentés szerint az angol szövetség (FA) maga is besározó- dott a 2018-as kandidálás kapcsán. Ráadásul az FA-nek mintegy 336 millió tartozása áll /ént az új Wembley Stadion építse miatt, melynek jelentős részét a vb-selejtezők bevételeiből és a válogatott szponzori bevételeiből reméli kifizetni. Egy bojkott mindezt nem tenné lehetővé. Spanyolország és Portugália a mai napig egyetlen rossz szót sem szólt az események kapcsán, feltehetően azért, mert a FIFA vizsgálata őket végül tisztázta a kandidálási visszaélések alól. Olaszország nem tekinthető jelentős diplomáciai tényezőnek, a labdarúgó-szövetség elnökválasztása kapcsán jelenleg is FIFA- és UEFA-vizsgálat folyik az ország ellen. Oroszország értelemszerűen a FIFA oldalán áll, ami egyben azt is jelenti, hogy az európai fut- ballnagyhatalmak között Németország magára maradt, így pedig nem fog tudni komoly nyomást gyakorolni a FIFA-ra, a bojkott pedig vélhetően megmarad a fenyegetések szintjén. (hh) Szerkesztette: Hegedűs Henrik (az Origó munkatársa) ■ E-mail: henrik.hegedus@ujszo.com ■ Tördelés: Toronyi Xénia ■ Megjelenik minden kedden.
