Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)
2014-11-22 / 268. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. NOVEMBER 22. www.ujszo.com A magyarok csak információt akarnak? Tovább drágul a mohi atomerőmű bővítése ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Szlovák Villamos Művek (SE) tegnapi rendkívüli közgyűlésén elfogadott 830 millió eurós pluszkiadást a mohi atomerőmű 3. és 4. blokkjának az építésére az SE teljes egészében saját forrásaiból és hitelekből fedezi - nyilatkozta Luca D'Agnese, a Szlovák Villamos Művek vezérigazgatója. Pavol Pavlis gazdasági miniszter szerint a tegnapi közgyűlésen ezzel párhuzamosan elfogadtak egy 14 pontos akciótervet is az építkezés fel- gyorsítására, ami ráadásul nagyobb beleszólást biztosít az államnak. A 3. blokk azonban így is csak 2016 novemberére, a 4. blokk pedig 2017-re épülhet fel, miközben az eredeti tervek szerint 2012-ben, illetve 2013-ban kellett volna átadni őket. Az energiatársaság említett blokkok építéséért felelős vezetője, Giancarlo Aquilanti szerint a 3. blokk már 80, a 4., pedig nagyjából 60%-ra kész. A társaság a késést az előkészületi munkálatok elhúzódásával és a biztonsági előírások szigorodásával magyarázza. A mohi atomerőmű befejezése számít egyébként az egyik legkényesebb pontnak a Szlovák Villamos Művek olasz Énei által birtokolt 66 százalékos részvénycsomagjának az eladásánál is. Az Énei e héten jelentette be, hogy meghosszabbítja a részvénycsomag értékesítésére kiírt versenypályázat jelentkezési határidejét: a részvénycsomag iránt érdeklődők eredetileg e hónap végig jelentkezhettek volna, ezt azonban most a jövő év elejére tolták ki. Az Énei nem hajlandó elárulni, hogy eddig hány cég érdeklődött a Szlovák Villamos Művek iránt, azt viszont megerősítette, hogy a jelentkezők között van a cseh ČEZ, valamint a Mol-csoportba tartozó pozsonyi Slovnaft és a Magyar Villamos Művek által alkotott páros is. Szlovákiai sajtóértesülések szerint az MVM és a Mól mögött az orosz Roszatom állhat, amely ezt a kerülőutat választotta a közép-európai terjeszkedéséhez, miután az olaszok állítólag nem voltak hajlandóak tárgyalni velük. Világi Oszkár, a pozsonyi Slovnaft vezérigazgatója ezt a sajtónak nyilatkozva határozottan cáfolta: elmondása szerint az ötlet a pozsonyi cég menedzsmentjében merült fel, ezután tárgyaltak az MVM vezetőivel, akik támogatták elképzeléseiket. Karel Hirman energetikai szakértő szerint azonban a közös pozsonyi és budapesti vételi szándékot csak lebegtetik, mert valójában a mohi atomerőmű jelenlegi állapotáról szeretnének információkhoz jutni, amelyeket a magyarországi Pakson hasznosítanának. Ezt jelezheti Világi Oszkárnak az a nyilatkozata is, miszerint a vételi ár meghatározása előtt szeretnének a dél-szlovákiai létesítményben műszaki felmérést végezni - állítja Hirman. (mi, SITA) Tom Nicholson visszatér a laphoz Magyar főszerkesztője lesz a Sme napilapnak ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Balog Beáta vezeti majd december 1-től a Sme című napilapot, és visszatér a laphoz Tom Nicholson, a Gorilla-ügyet felgöngyölítő újságíró is. Balog előzőleg a The Slovak Spectator című, Pozsonyban megjelenő angol nyelvű hetilap főszerkesztőjeként tevékenykedett több mint tíz éven keresztül. Ezt a lapot is a Sme és az Új Szó kiadója, a Petit Press adja ki. A korábbi főszerkesztő, Matúš Kostolný október elején távozott a laptól, amikor kiderült, hogy a Penta befektetési csoport a kiadó kisebbségi tulajdonosa lesz. Az újdonsült főszerkesztő célja, hogy a Sme továbbra is független maradjon, s az olvasóinak olyan információkat közvetítsen, amelyek objektív képet adnak a társadalomról. Balog Beáta volt a The Slovak Spectator első hazai fő- szerkesztője, előtte a kanadai újságíró, Thomas Nicholson vezette a hetilapot. Előzőleg a TASR és a SITA hírügynökségeknek dolgozott. Tanulmányait újságírói szakon végezte Pozsonyban, emellett a University of Missouri újságírószakán Balog Beáta (Képarchívum) is tanult, valamint a neves New York-i Columbia University School of Journalism diákja is volt. A főszerkesztőváltás azért történt, mert Matúš Kostolný főszerkesztő és vele együtt a szerkesztők egy része október elején felmondott, mivel a Penta kisebbségi résztulajdonhoz jutott a Petit Press kiadóban. Visszatér a Smehez a Gorillabotrányt felgöngyölítő, az ügyről könyvet írt Tom Nicholson is. Nicholson projektmenedzserként fog tevékenykedni, feladata az oknyomozó tartalmak biztosítása lesz. (msz) Szakértők szerint a közbeszerzési törvény tervezete homályos és ellentétes az uniós joggal Jöhetnek a strómanok Jónevű külföldi cégeket is kizárnának? (TASR-felvétel Pozsony. Nem tetszik az ellenzéknek a kormányban már elfogadott javaslat, amely módosítaná a közbeszerzési törvényt. Szakértők szerint a jogszabály valószínűleg ellentétes az Európai Unió szabályozásával. ÚJ SZÓ-HÍR A kormány elképzelése szerint nem indulhatna közbeszerzésen olyan vállalat, amelynek nem tisztázott a tulajdonosi háttere, illetve olyan országban van bejegyezve maga a cég vagy annak tulajdonosa, amely nem adja ki a tulajdonosra vonatkozó információkat. „Ha egy cég olyan országban van bejegyezve, amely nem teszi lehetővé a társaságok tulajdonosi hátterének a kiderítését, a jövő évtől nem vehet részt az állami közbeszerzéseken. Ugyanez érvényes azokra a Szlovákiában bejegyzett cégekre is, amelyekről nem lehet kideríteni, hogy kik is a tulajdonosaik” - nyilatkozta a csütörtöki kormányülést követően Robert Fico kormányfő. Nem vehetnének részt közbeszerzésben olyan cégek sem, amelyek több mint 10 százalékban politikusok, miniszterek vagy parlamenti képviselők tulajdonában vannak. A jogszabályt a kormány gyorsított eljárásban terjeszti a parlament elé, és már januárban életbe lépne. Kié a Dôvera? Az ellenzék szerint a kormány csak az utcai tiltakozásokra reagál. „A jogszabály így is könnyen kijátszható lesz, a céget könnyen át lehet írni bárkire, akinek van valamilyen vállalkozói múltja, és minden marad a régiben, a cég pályázhat közbeszerzéseken” - magyarázta lapunknak Gál Gábor, a Híd parlamenti képviselője. Szerinte ennek is ugyanolyan hatása lesz, mint a vagyon eredetéről szóló törvénynek. „Nagy felhajtással fogadták el, de nincs semmi haszna” - mondta a képviselő. Nem tetszik a jogszabály Radoslav Procházkának, a Sieť elnökének sem. Úgy véli például, hogy ez alapján az emberek továbbra sem fogják megtudni, hogy kinek a kezében van például a Dôvera egészségbiztosító 50 százalékos tulajdonrésze. A biztosító felerészben a Penta befektetési társaság tulajdona, de a másik fele egy ciprusi cég, a Prefto Holding Limited kezében van. A cég mögött sokan Juraj Širokýt, a Smer mecénását sejtik. „Az embereknek joguk van ezt is megtudni, mert lehet, hogy ez áll annak a hátterében, hogy a Smer még mindig nem vezette be az állami egészségbiztosítási rendszert” - jelentette ki Pro- cházka. Az ellenzéki politikus ugyanakkor kész tárgyalni Fi- cóval a törvényjavaslatról. Ellentétes az uniós _________joggal Pe ter Kunder, a Fair-Play Szövetség szakértője szerint az előkészületben lévő jogszabály egyrészt várhatóan ellentétes lesz az uniós joggal, másrészt viszont könnyen megkerülhető. ,A közbeszerzések során be kell tartani az uniós jogot - magyarázta lapunknak Kunder. - Ugyanakkor ez egy nagyon rossz megoldás, nem lesz olyan hatása, amit elvárnak tőle.” A törvény szerinte nagyon homályosan fogalmazza meg, hogy mi az az offshore vagy ismeretlen hátterű cég. „Szigorúan értelmezve jelenlegi formájában kizárnának egy csomó jó nevű, évtizedek óta működő német céget is, mivel a végső tulajdonosuk nem magánszemély, hanem alapítvány, ennek pedig nincs tulajdonosa - magyarázta Kunder. - Kevésbé szigorú magyarázat esetén az egész megkerülhető strómanok beiktatásával.” Szerinte az uniós jog megengedhetetlennek tartja, hogy csak azért zárjanak ki automatikusan cégeket a közbeszerzésből, mert más országban van a székhelyük. (lpj, TASR) A New York Times szerint a most érkezett két fogoly részt vett terrortevékenységben is Guantánamóból már nyolcán jöttek DEMECS PÉTER Pozsony. Nehezebb lenne bezárni a Kubán található amerikai Guantánamo börtönt, ha Szlovákia nem fogadott volna be nyolc fogva tartott férfit. Az Európai Unió tagállamai ugyanis nem fogadják lelkesen az ottani rabokat, többségük nem fogad be olyanokat, akiket korábban terrorszervezetekkel való együttműködéssel gyanúsítottak. Szlovákia hivatalosan nem kommentálja, miért fogadta be az országba a nyolc személyt. A tuniszi Hasim bin Ali bin Amor Süti és a jemeni Husszein Szalema Mohamed a napokban érkezett Szlovákia, a társadalomba való integrálásuk a tárca szerint három évet vesz igénybe. A 48 éves tuniszi férfit 2007-ben tartóztatták le az amerikaiak. Távollétében, még 2004-ben elítélték, amiért aktívan együttműködött az al-Kai- da terrorszervezettel Tunéziában. A vád szerint amerikai és belga katonai bázisok elleni terrortámadást készített elő, s állítólag az amerikai egységek elleni harci konfliktusban is részt vett Afganisztánban. A 37 éves jemeni férfi szintén az al-Kai- dának dolgozott, Pakisztánban toborzott új embereket a terrorszervezetbe, s az amerikai New YorkTimes szerint személyesen ismerte Oszama Bin Laden több családtagját. Utazási okmányokat hamisított, hogy a terrorszervezet tagjai könnyedén átléphessék az iráni-afgán határt. A belügyminisztérium azonban állítja, hogy egyik volt guantá- namói foglyot sem vádolták meg és nem is gyanúsították terrorista tevékenységgel. Az első három személyt, egy- egy azerbajdzsáni, tunéziai és egyiptomi férfit Szlovákia 2010 januárjában fogadta be Guantánamóból. Őket követte tavaly év végén három ujgur nemzetiségű férfi. A kínai külügyminisztérium akkoriban élesen bírálta Szlovákiát a három személy befogadásáért, s azonnali kiadatásukat követelték, amit Pozsony megtagadott. A belügyminisztérium egyikőjük tartózkodási helyét sem akarja elárulni, 3 éves integrációs programjuk befejeztével sem. Naponta 7230 eurót fizetünk a cseh vasúttársaságnak az elöregedett vagonok használatáért Még nem szálltunk vonatra a buszról ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Kulcsfontosságúnak tartják a kisebb városok és falvak lakói a buszjáratokat - derül ki az Autóbusz-közlekedési Szövetség (ZAD) által készített felmérésből. A válaszadók 51%-a mondta, hogy régiójában csak busszal lehet utazni, mert nincs vonatközlekedés. A ZAD igazságtalannak tartja a kormány által bevezetett ingyenvonatozást, és jelentős veszteségektől is tart. A felmérés során összesen 12 ezer embert kérdeztek meg. „Az autóbusz-közlekedést úgy, ahogy ma működik, egyszerűen nem lehet helyettesíteni. Sok régióban csak busz jár” - mondta Peter Sádovský, a ZAD elnöke azzal, hogy a kormánynak jelenleg arra kellene választ adnia, miképp akarják támogatni az autóbusz-közlekedést, az ingyenvonatozás ugyanis túl nagy konkurenciát jelent. Az ingyenvonatozás miatt egyelőre nem csökkent a busszal utazók száma, de a ZAD szerint idővel az utasok 8 százaléka átszáll a vonatokra, ami a buszjáratok üzemeltetőinek évi 15,8 millió eurós veszteséget hoz. A közlekedési minisztérium nem tartja indokoltnak a ZAD aggályait, Ján Počiatek szakminiszter szerint a díjtalan vonatozás nem okoz veszteséget a buszjáratok üzemeltetőinek. A kabinet csütörtöki ülésén ráadásul a kormány még több embernek adott lehetőséget az ingyenes vonatozásra. December 1-jétől már az özvegyi, szolgálati és rokkantnyugdíjra jogosult személyek, valamint az árvaellátásban részesülők is ingyen utazhatnak vonattal. A cseh sajtó szerint az intéz- ledéssel a cseh vasút jár jól. A Szlovák Vasúttársaság (ŽSR) ugyanis a cseh állami vasút elöregedett vagonjait vette bérbe, hogy tudjon reagálni az utasok növekvő létszámára. Minden szerelvényhez két-há- rom, 25-30 éves cseh vagont csatoltak. Az elöregedett cseh vagonok és mozdonyok használatáért naponta összesen 7230 eurót fizet a szlovák vasúttársaság. A szerződés az év végéig, vagy az előre meghatározott 413 ezer euró merítéséig marad érvényben, (dem)
