Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)
2014-11-19 / 265. szám, szerda
6 Kultúra UJSZO 2014. NOVEMBER 19. www.ujszo.com RÖVIDEN Elhunyt Csepregi Gyula Budapest. Súlyos betegség után hétfőn este elhunyt Csepregi Gyula, akit Magyarország egyik legjobb szaxofonosának tartottak. Együtt zenélt Presser Gáborral, a Bikini zenekarral, Szűcs Judithtal, Komár Lászlóval, fellépett Cserháti Zsuzsával, Hobóval, Tátrai Tiborral, Demjén Ferenccel és még számos ismert előadóval. Több mint ötszáz könnyűzenei kiadvány elkészítésében működött közre, és játszott a Budapest Symphonie Banddel is. 1982 és 1984 között tagja volt Pege Aladár együttesének, amellyel bejárta szinte egész Európát. A nyolcvanas évek végétől lett tagja a Magyar Rádió volt tánczenekarának, a Stúdió 11-nek. Pályafutása alatt az élvonalbeli dzsesszmuzsikusok szinte mindegyikével koncertezett, köztük Kovács Gyulával, Kőszegi Imrével és Babos Gyulával. Tanított a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, húszéves tanári munkája során a fiatalabb szaxofonos nemzedék számos jeles képviselőjét indította el a pályán. (MTI) Ismét Könyvkuckó Rozsnyó. A ma esti Könyvkuckó vendége Horváth Péter József Attila-díjas író, rendező, forgatókönyvíró, aki idén megjelent, Kedves Isten című regényéről beszélget Ambrus Ferenccel. A történet 1960-ban játszódik Magyarországon. Egy tízéves fiú váratlanul intézetbe kerül. Apja a forradalomban való részvétele miatt börtönben ül, anyja elvesztette az állását. A fiú egyeden barátra lel, aki a maga kezdetleges, gyermeki módján istenhitre tanítja. Hősünk ettől kezdve rendszeresen leveleket ír Istennek. A regény másik szála a forradalom szegedi eseményeinek peranyagokból összeállított történet, amelynek egyik meghatározó szereplője az intézetbe került fiú édesapja. A beszélgetés helyszíne a 100P kávézó, a kezdés időpontja 16.30. (juk) A hatalom mechanizmusai Pozsony. Különleges lapszámbemutatóra készül az Irodalmi Szemle ma este 18.30-kor a Pozsonyi Magyar Intézetben. A bársonyos forradalom 25. évfordulójának apropóján a novemberi lapszám a hatalom és irodalom, diktatúra és művészet kapcsolatával foglalkozik, és ezúttal nem egy szerzőt, hanem egy színjátszó csoportot látnak vendégül. Az An- dersen-mese nyomán, a komáromi Marianum Egyházi Gimnázium MEG+Ruházunk! színjátszó csapatának műhelyében született A császár új ruhája című dráma, amely a hatalom működési mechanizmusait elemzi. A Tóth Gábor rendezte darabban a mesék, az akciófilmek elemei körmönfont módon mutatnak rá a téma örök aktualitására. Az előadás előtt Csanda Gábor, a Madách Egyesület elnöke beszámol az egyesület legújabb kiadványairól, az előadás után pedig beszélgetés lesz az alkotókkal, (juk) Könyv a Jókai Napokról Dunaszerdahely. Ma 18.30-kor Kiss Péntek József A Jókai Napok története című könyvét mutatja be az érdeklődőknek a Lüium Aurum Könyvkiadó és a Vámbéry Polgári Társulás. Az est helyszíne az Arthe Café, a kiadványt Bodnár Gyula méltatja, közreműködnek a Komáromi Ipari Szakközépiskola Viszta diákszínjátszó körének tagjai, (k) A Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál díjazottjai Francia filmé a nagydíj ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Party Girl című francia alkotásnak ítélte a 16. Pozsonyi Nemzetközi Füm- fesztivál nemzetközi szakmai zsűrije az első és másodfilmek versenyében a legjobb filmnek járó Nagydíjat. A bírálók az indoklásban kiemelték, hogy a francia alkotás metszőén realisztikus módon ábrázolja egy idősödő asszony küzdelmét a korával. A legjobb rendező Nguyen Hoang Diep lett. A rendezőnő vietnami, francia, norvég és német koprodukcióban készült alkotása nagyon érzékeny módon és hitelesen ábrázolja egy fiatal, megesett lány becsületéért vívott küzdelmét, szexuális kiszolgáltatottságát egy férfiak által uralt társadalomban, elszegényedett környezetben. A legjobb színésznő díját a Party Girl főhősét (egy hatvanéves kora ellenére testének áruba bocsátásából élő hölgyet) alakító Angélique Litzenburger kapta. Fabrício Boliveira érdemelte ki a legjobb színész díját a Brazil western című brazil dráma főszerepéért. A FIPRESCI-díjat a norvég Iram Haq Tiéd vagyok című alkotása nyerte el. A film egy fiatal anyukáról szól, aki egyedül neveli hétéves kisfiát. A lány egy meghallgatáson beleszeret a rendezőbe, s az ő közelében keresi a szerelmet, ám rá kell jönnie, hogy mennyire hamis a filmes közeg. A diákzsűri díját ugyancsak a Party Girl szerezte meg. A pozsonyi filmfesztivál díját a világ filmművészetét gazdagító kivételes művészi munkásságáért Theodor Pišték cseh festőművész és kosztümtervező vehette át. (tébé) Reisz Gábor rendező arról beszél, milyen érzés ma fiatalnak lenni Magyarországon Semmit otthon is lehet csinálni Húszezer nézőnél jár a magyarországi mozikban Reisz Gábor első rendezése, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan. Rég volt már, hogy egy új magyar film ennyi ember tudott megmozgatni. A VAN kiemelkedik az utóbbi évek filmterméséből: őszintén és közvetlenül beszél a közönségéhez. BARTAl DÓRA A főszereplővel, a szakítása miatt vergődő és haszontalan bölcsészdiplomájával állást kereső Áronnal nagyon nehéz lenne nem azonosulnia bármelyik húszon- és harmincévesnek a mai Magyarországon. A cselekvésképtelen fiú a leghétköznapibb dolgokat sem tudja elvégezni, mint a fürdés vagy a bevásárlás, életrajzát pedig végképp nem képes megírni. De mitől lesz valaki felelősségteljes felnőtt? Attól, hogy ingben felesleges irodai munkát végez, céges buliról panaszkodik vagy hitelt vesz fel? A felnövést elkerülni vágyó Áron ebbe a világba semmilyen módon nem képes beilleszkedni. Nem igazán tart sehova, de így is minden lépését megakadályozza valamilyen szerencsétlenség. Az ún. így jöttem filmeknek hagyománya van a magyar filmtörténetben. A 60-as évektől arra biztatják a filmművészetit elvégző rendezőket, hogy személyes történeteken keresztül szólítsák meg a nézőket, arról beszéljenek, milyen érzés ma fiatalnak lenni. Míg Szabó István az Álmodozások korában aktív, cselekvő hősöket helyezett középpontban, akik keresték a helyüket a társadalomban, a 70-es évektől kezdve az új generációk már a kívülállást fogalmazták meg. Inkább létállaÁron álmodozik pótokat fejeztek ki az értelmes jövőkép nélkül élő, a városban kószáló figurák. A 2000-es évek elején Török Ferenc a Moszkva térben a rendszerváltás nemzedékéről is ilyen képet fest: nem folyik bele a közügyekbe, hiszen úgyis hiábavaló, csak úgy éli az életét. Reisz ugyan belehelyezi a főszereplőjét korunk társadalmába, a család és a baráti kör egyfajta tablót alkot, de a fiú nem vesz részt az átpolitizált közbeszédben, jórészt magánéleti szenvedésével van elfoglalva. Ezt az oda nem tartozást remekül bemutatja Áron álmodozása - miközben ismerősei a külföldre költözésről puffog- tatnak közhelyeket -, valamint egy zseniális epizód, amelyben Áron az anyukáját hívva végigvonul az elmúlt évek jellemző tömegrendezvényein. Az útkereső, helyüket nem találó (anti)hősök eddig is központi szerepet kaptak Reisz Gábor kisfilmjeiben, most viszont ez az alak a különcségeivel együtt nagyon nevetséges, és nagyon szerethető lesz. A karakterrel FILMKOCKA VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan ■ Színes, magyar vígjáték, 90 perc, 2014 ■ Rendező: Reisz Gábor ■ Forgatókönyvíró: Reisz Gábor ■ Operatőr: Reisz Gábor ■ Szereplők: Ferenczik Áron, Kovács Zsolt, Horváth Miklós, Győriványi Bálint, Owczarek Tomi, Lukács Roland, Jakab Juli r A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. azonosulva pedig a mindennapi városi bosszúságokon, tipikusan magyar élethelyzeteken is mosolyogni lehet. Ami a formát illeti, Reisz talán ráérzett arra, hogy az öt másodperces internetes videók korában a nézőket sokkal inkább meg lehet fogni ötletes vizuális gegekkel, humoros jelenetek sorával, mint egy kidol(Képarchívum gozottabb, de ezzel együtt sokszor hiteltelen történettel. A közönségre kacsintáshoz a jól időzített poénok, az ügyes vágás és a hanggal való játék is hozzájárul. Ami mégis összetartja az epizódszerű jeleneteket, az a remek karakterábrázolás. A főszereplő Ferenczik Áron mellett a szülőket játszó Takács Katalin és Kovács Zsolt is nagyszerű. Akár a mi szüléink is lehetnének; a többnyire improvizált dialógusokat mi is hallhattuk már otthon. A film erényei a forgatás körülményeiből is adódnak: több év alatt, alacsony költségvetésből, baráti segítséggel készült el, a rendező-forgatókönyvíró egyben operatőrként és társzeneszerzőként is közreműködött. Az ezzel járó szabadság nélkül talán nem lett volna ennyire személyes és őszinte ez a film. Süt róla a lelkesedés, az, hogy az alkotók elhatározták, csinálnak végre valamit, ahelyett, hogy várnának a támogatásra. Nem állítom, hogy hibák nélkül, de most már van egy filmje ennek a generációnak is. Cséfalvay András lett a VÚB Alapítvány ez évi festészeti versenyének harmadik helyezettje Fiatal tehetségek Pozsony. Kihirdették a VÚB Alapítvány festészeti versenyének győzteseit, akik között magyar művész is van. Cséfalvay András, a Pozsonyi Képzőművészeti Egyetem doktorandusza The Quality - Quantity Debate című festményével a harmadik díjat szerezte meg. A verseny első díjasa Juraj Florek lett Bankautomata című festményével. A másik helyen Matej Fabian végzett Ghost Riders című alkotásával. A győztes festmények a döntőbe jutott művészek alkotásaival együtt a Nedbalka Galériában láthatók december 21-ig. A festményeket nemzetközi zsűri bírálta el, melynek tagja volt Somorjai-Kiss Tibor grafikusművész, a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora is. A VÚB Alapítvány kilencedik alkalommal hirdette meg versenyét fiatal képzőművészek számára, (tb) Cséfalvay András díjazott, The Quality - Quantity Debate című alkotása
