Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)
2014-11-10 / 258. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. NOVEMBER 10. www.ujszo.com Továbbra is Richard Raši a fő esélyes Pozsony után Kassán sincs már saját jelöltje a Sietnek ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. Pozsony és Epeijes után Kassán is visszalépett a Sieť jelöltje. Alena Bašistová saját elmondása szerint annak ellenére is a jelöltség visszavonását választotta, hogy a felmérések szerint nagyobb támogatottsággal bírt, mint a kassai jobboldal közös jelöltje, Rudolf Bauer. A mérések adatait nem hozta nyilvánosságra, ám több mint kérdéses, hogy így volt-e, ugyanis a gyakorlatilag teljesen ismeretlen Bašistovát csak szeptember közepén húzta elő a Siet. A fogadóirodák szorzói alapján is Bauer számított a smeres Richard Raši fő kihívójának. Kassán egy hete már volt egy visszalépés, a független Ján Dečo Bašistvovát ajánlotta maga helyett. A Híd, amely támogatta a Siet jelöltjét, felszólította választóit, hogy szavazzanak Rudolf Bauerre. Az MKP a Bauert indító koalíció tagja. Kérdéses, ezek után mennyire változnak az erőviszonyok Kassán. A jelöltek által rendelt felmérések alapján állítólag - a kutatásokat senki sem hozta nyilvánosságra - Raši magabiztosan vezet, erre utalnak a jelenlegi főpolgármester alacsony szorzói is. A befutó ugyanakkor még szoros lehet, Bauer ugyanis ismert arcnak számít: 1993-94-ben vezette a várost, 2001-2005 között pedig kassai megyefőnök volt. Az utóbbi négy évben a legnagyobb kassai lakótelep polgármestereként tevékenykedett, tavaly pedig Kassán a megy efőnök-választás 2. fordulójában a szavazatok kétharmadát szerezte meg a smeres jelölttel versenyezve. Raši viszonylag népszerűnek számít Kassán, ám helyzetét nehezíti, hogy sokan csak Pavol Paška meghosszabbított kezének tartják - főként most, amikor a házelnök bizniszügyei ismét reflektorfénybe kerültek, ez visszaüthet. (MSz) RÖVIDEN 20 ezren az ingyenes vonatozás ellen Pozsony. Már több mint 20 ezren támogatták azt a kérelmet, amely az ingyenes vonatközlekedés ellen indult az interneten. A kedden indított kezdeményezés két nap alatt érte el a tízezres számot, tegnap lépve át a húszezres határt. A kezdeményezés nem marad virtuális formában, az aláírásgyűjtést a petíció szervezői november 10-én kezdik a pozsonyi vasútállomáson. „Egyetértünk azzal, ha a diákokat és a nyugdíjasokat akarják támogatni. Elítéljük viszont azt, amikor ezt felelőtlen és populista lépésként teszik meg. Felszólítjuk a miniszterelnököt, hogy a diákoknak inkább elég munkahelyet és a tanulmányaik alatt gyakorlatot biztosítson ingyenes vonatozás helyett” - hangoztatta Tomáš Smutný, az Új Generáció elnöke. (TASR) Holttestet találtak Kisudvarnoknál Dunaszerdahely/Kisudvamok. Megkéselt férfi holttestét találták meg szombaton délután 3 óra után a járókelők a Du- naszerdahely és Kisudvarnok között vezető kerékpárút mellett a kukoricásban. A 67 éves kisudvamoki F. Lászlót vélhetően szombatra virradó éjjel ismeretlen tettes ölte meg több késszúrással. A rendőrség több órán keresztül helyszínelt, a férfi halálának pontos időpontját a boncolás során tudják megállapítani. A kerékpárút egy szakaszát a helyszínelés idejére lezárták, forgalomkorlátozás azonban nem volt. (szcs) 923 állampolgárság-vesztő Pozsony. 923-ra nőtt azok száma, akik egy másik állam- polgárság felvétele miatt elvesztették a szlovákot. Az adat a november 7-én érvényes állapotot tükrözi, derül ki a belügyminisztérium tájékoztatásából. Az érintettek között 341-en a cseh, 178-an a német, 134-en az osztrák, 82-en a brit és 57-en a magyar állampolgárság felvétele következtében jártak így. A belügy még mindig azt az elemzést tanulmányozza, amelyet a külügyi tárca készített az állampolgársági törvény új változatáról. Robert Kaliňák belügyminiszter az elmúlt hetekben jelezte: nem számolnak azzal, hogy a két éve ígért módosítás még idén a parlamentté kerül. (TASR, SITA) Kiska az AB-re vár a népszavazással Pozsony. Lesz, de nem tudni, mikor. A házassággal, örök- befogadással és a gyerekek iskolai oktatásával kapcsolatos kérdéseket tartalmazó népszavazás ügyében Andrej Kiska az Alkotmánybíróság indoklására vár, addig semmilyen lépéseket nem tehet az ügyben. Az AB a precedens nélküli döntés miatt több időt igényel az indokláshoz, melynek alapján az államfő kiírhatja a népszavazást. A Szövetség a családért (AZR) nevű szervezet által javasolt négy kérdésből viszont csak három kerülhet az ívekre, egyet alkotmányellenesnek minősítettek, (vps) A megszólított parlamenti képviselők többsége azt sem tudta, mikor volt az első szabad választás 89: hiányos képviselői ismeretek Pozsony. Mi történt 1989. november 16-án Pozsonyban, és mikor volt a rendszerváltás után az első szabad választás? Ezeket a kérdéseket szegezték a parlamenti képviselőknek, és néhányan bizony csak tippelni tudtak. Vagy még azt sem. ÖSSZEFOGLALÓ A SITA hírügynökség szúrópróbaszerűen hat honatyának tette fel a kérdést a hétvégén. A smeres Jaroslav Baškának semmi nem jutott eszébe. Érsek Árpád is csak a tapogatózásig jutott. „Biztosan volt valamilyen tiltakozó akció” - kockáztatta meg a felvetést a Híd képviselője. Miroslav Kadúc, az OĽaNO képviselője egy kicsit tovább jutott. „Emléktüntetés volt, a 89 novemberi események előjátéka” - vélekedett Kadúc. Valójában az történt, hogy a pozsonyi egyetemisták tüntettek az oktatási minisztérium épülete előtt, és felvonultak a városban, magyarázta helyesen Július Brocka, a KDH képviselője. „Korábban tették, mint a prágaiak” - tette hozzá Brocka. A prágai diákok ugyanis csak 17-én vonultak az utcára - igaz, a cseh (szlovák) fővárosban sokkal többen meneteltek, s a velük szembeni brutális rendőrségi akció lobbantotta fel a forradalom lángját. Lucia Nichol- sonová (SaS) is megemlítette a diákok vonulását. Ľudovít Ka- ník (SDKÚ) arra is emlékezett, hogy a pozsonyi esetről a szlovák köztévé is beszámolt. A második kérdésre (mikor volt az első szabad parlamenti választás) viszont már csak ketten tudták a választ, Kaník és Brocka. „1990 júniusa. Emlékszem a lakossági fórumokra, nyár volt” - merült alá emlékei közt Kaník. Brockának személyes változást is jelentett a dátum. „Akkor már indultam a választásokon, és azóta parlamenti képviselő vagyok” - jegyezte meg. Nicolsonová 1990 januárjával mellélőtt. „Fel kell kicsit frissítenem az emlékezetemet” - próbált hárítani Kadúc. Baška és Érsek szintén nem tudták a választ. 1989. november 16-án, a Nemzetközi diáknap előestéjén a pozsonyi főiskolások a Béke téren (ma Hodža tér, itt áll az elnöki palota) gyülekeztek, majd az Sznf térre vonultak, ahol az oktatási minisztérium képviselőinél az oktatásügy demokratizálását sürgették. 1990júniusában az első szabad parlamenti választást a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) nyerte, megelőzve a KDH-t és a Szlovák Nemzeti Pártot. Idén a rendszerváltás 25. évfordulójára emlékezünk, (vps, SITA) Fico: eddig egyetlen centes sem fizettünk a CT-ért; Jurinová: más kórházakban is voltak lenyúlások Kimerítő hétvégi vita a parlamentben Üres padsorok, alvó miniszterek és képviselők. Képünkön Ľubomír Jahnátek földművelésügyi tárcavezető „vitázik". (Tomáš Benedikovič felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Éjt nappallá téve vitáztak az elmúlt napokban a parlamenti képviselők. A téma Robert Fico leváltása volt. Hétvégén a modem Szlovákia történetében még nem zajlott ülés, tehát precedens született. A kormányfő egyébként maga kérte Pavol Paška házelnöktől, hogy az ülésre minél hamarabb kerüljön sor. A kormány ugyanis a héten kihelyezett ülésre készül, csütörtöktől ráadásul életbe lép az önkormányzati választásokat megelőző kampánycsend. Az ellenzék a pöstyéni kórház új CT-be- rendezése kapcsán ldalakult botrány miatt esett Ficónak, távozását követelve. A vélhetően mesterségesen megdrágított közbeszerzés miatt a héten távozott egy miniszter és a parlament egyik alelnöke is. Amikor a mostani ellenzék kormányon volt, nem hozott ilyen határozott döntéseket, jelentette ki tegnap esti sajtótájékoztatóján Fico. „A CT-ért eddig egy centet sem fizettek ki, és szerintem nem is fognak. Az tehát, hogy meglopták a kórházat és a betegeket, hazugság” - tette hozzá. A vitában Robert Kaliňák is emlékeztetett, hogy a CT-t még nem vették meg, vagyis a pénz nem veszett el. „Mi a reformjainkkal azon igyekszünk, hogy jobban működjenek a dolgok az országban” - jegyezte meg a belügyminiszter. Az ellenzékiek szerint viszont a Smer kormányzása a korrupció melegágya, ezért lépni kell. „Mindegyik smeres miniszterhez kötődik egy oligarcha” - jelentette ki Dániel Lipšic (Nova). Igor Matovič szerint Fico biztonsági kockázatot jelent az országnak. „Ilyen ember nem lehet miniszterelnök” - tette hozzá az ülés egyik kezdeményezője. A pöstyéni kórház nem az egyetlen, ahol gyanúsan drága CT-t rendeltek, figyelmeztetett Erika Jurinová, aki a vitából a szakmai érveket hiányolta. „Miért kell a turócszentmártoni kórháznak 900 ezres CT-t vennie, miközben egy jól menő csehországi kórház megveszi 650-ért?” - kérdezte Jurinová. A főleg politikai érveket felvonultató vita még tegnap esti lapzártánkkor is tartott. A szavazás aligha hoz meglepetést, Fico szinte biztosan marad a posztján, (vps, SITA, TASR) Állatvédők szerint a tárca szándékosan túllőtte a farkasállomány nagyságára vonatkozó adatokat Nyolcvan farkas kilövése vette kezdetét ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az állam engedélyt adott nyolcvan farkas kilövésére. Az állatvédők tiltakoznak, szerintük nincs alapja az állatlétszám csökkentésének, a ragadozók nem jelentenek veszélyt az emberekre. A földművelésügyi minisztérium múlt héten kiadott kvótája szerint a vadászok a novembertől januárig terjedő időszakban 80 farkast lőhetnek le legálisan; a tárca múlt hétvégi tájékoztatása szerint az első példányok kilövése már kezdetét vette. Az állatvédők úgy vélik, az állatok nem veszélyeztetik az embert, sem a gazdaságban nem okoznak jelentősebb károkat. Azzal gyanúsítják a vadászokat, hogy az országban élő farkasok számát szándékosan eltúlozzák, hogy aztán ilyen sok példány kilövését tudják engedélyezni. „A vadászok szerint 2013-ban 2102 darab farkas élt Szlovákiában. Ha ez igaz lenne, akkor az erdőkben már nem élnének szarvasok és vaddisznók, a farkasok mindet elpusztították volna” - nyilatkozta Katarína Grichová, a Vlk nevű erdővédelmi szervezet munkatársa. Mint mondta, több mint kétezer farkasnak évi hatmillió kilogramm élelemre lenne szüksége, egy felnőtt példány napi adagja nyolc kilogramm. További számszerűsítés szerint több mint kétezer farkas évente 51 000 darab szarvast és vaddisznót ejtene el. „A statisztikai adatokszerint 2013-ban 62 784 szarvas volt Szlovákiában, ami azt jelentené, hogy másfél év alatt kiirtanák a hazai szarvasállományt.” - mutatott rá Grichová. A farkasok nem jelentenek veszélyt az emberre, mert az erdőkben elegendő élelemre lelnek. Szlovákiában nem is ismert olyan eset, amikor farkas támadott volna emberre, sokkal gyakoribb, hogy egy vadász egy másik embert sebesít meg véletlenül - mondta a VLK munkatársa. Ráadásul a farkas gyenge és sérült vadra vadászik inkább, ezáltal az erősebb és életképesebb egyedek maradnak életben. A farkas védett állat, egyedül a törvény által megszabott időszakban vadászhatnak rá. (SITA, dp)
