Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-04 / 228. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 4. www.ujszo.com Kórházépítés: lenyúlásoktól tart a LOZ Privatizációval vádolják az orvosok a kormányt ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az egészségügy privatizálásával vádolja a kormányt az Orvosszakszervezet (LOZ) az új pozsonyi központi kórház építése kapcsán. Az egészségügyi minisztérium a napokban jelentette be, hogy sikeres előtárgyalásokat folytatott 19 érdeklődővel. „A projekt iránt nagy az érdeklődés, a reakciók alapján állíthatom, hogy a terv megvalósítható” - jelentette ki Ivan Poprocký, a minisztérium egészségpolitikai intézetének vezetője. A tárca úgynevezett PPP projekt keretében, vagyis magánbefektetőkkel akarja felépíttetni a kórházat, amelynek aztán több évtizeden át törleszti a felépítés költségeit. Éppen a PPP konstrukció nem tetszik a LOZ-nak. Peter Visolajský elnök szerint a legnagyobb problémájuk, hogy a minisztérium nem árul el részleteket. „Tudjuk, hogy a PPP- projekt nagyon kockázatos a korrupció szempontjából” - jelentette ki Visolajský. A LÖZ ezért óriásplakát-kampányt indított, a Szlovákia nagyvárosaiban elhelyezett plakátokon Fico képe szerepel a „Privatizálni fogja Fieo Szlovákia legfontosabb kórházát?” felirattal kiegészítve. A szakszervezet ezzel nyilvános vitát akar kezdeményezni a több százmillió eurós projektről. Az orvosok úgy vélik, hogy a kormány kísérletezik a legnagyobb és legfontosabb kórházzal, amely a legsúlyosabb betegségeket kezeli majd az országban. „Fennáll a gyanú, hogy a befektetők csak mazsolázni akarnak” - állítja Visolajský. Szerinte erre utal az is, hogy a kórháznak nem lesz krónikusbeteg-osztá- lya, mivel az akut betegek kezelése kifizetődőbb. Az egészségügyi minisztérium tavaly jelentette be, hogy új központi kórház építését tervezi, és azt is, hogy nem a Ráz- sochy-i épületet akarja befejezni, amelynek építését már több mint 25 éve, még a szocializmus idején kezdték el. Az új kórház várhatóan a már elöregedett kramárei kórházat fogja helyettesíteni, habár a minisztérium még nem árulta el, hogy ennek az intézménynek mi lesz a sorsa. (lpj.TASR) RÖVIDEN Mojsejová szabadlábon Kassa. Tegnap délelőtt 10 órakor kiengedték a börtönből a kassai Nora Mojsejovát, aki 13 hónapot töltött a Flórián utcai fegyházban. A vállalkozó, korábbi tévés celeb a fegyház elhagyása után egyenesen a testvére házába sietett. Miután kiengedték, Mojsejovát átviharzott a várakozó újságírók között, a mindig bőbeszédű vállalkozó egy kérdésre sem válaszolt. Mojsejovát adócsalás miatt zárták rács mögé tavaly szeptemberben, miután az általa vezetett cégeken keresztül hamis iratokat állítottak ki. Ezekkel az iratokkal később jogtalanul igényelték vissza az adót. (nr) A betegszabadság akkor kezdődik, amikor az orvos megállapította a betegséget A törvény megkerülésére kényszerítik a betegeket? (Ján Krošlák felvétele Pozsony. Káoszt okoz az új szabályozás, vagy éppen most tettek rendet a betegszabadság kiírásának feltételeiben? Megtelnek lázas betegekkel a várótermek, vagy az emberek inkább szabadságot vesznek majd ki a betegség első napjaira? ÚJ SZÓ-HÍR Júliustól a betegek kénytelenek a betegség első napján orvoshoz menni abban az esetben is, ha a magas láz, influenza miatt járni sem tudnak. Az orvosok szerint az új szabályozás árthat a betegnek, az egészségügyi minisztérium viszont állítja: csak rendet tettek a betegszabadság szabályozásában. „Korábban azt sem szabályozta a törvény, hogy ki állíthatja ki az igazolást a beteg- szabadság kezdetéről” - magyarázta lapunknak a szaktárca álláspontját Martina Šoltésová szóvivő. Szigorúan ellenőrzött betegek Júliustól a Szociális Biztosító csak akkor ismeri el a betegséget táppénzes időszaknak, ha az orvos a betegség első napján látta a beteget. A háziorvos ugyan kiállíthatja - legfeljebb három napra visszamenőleg - a táppénzes igazolást, de csak abban az esetben, ha a beteg az orvosi ügyeletről visz három napnál nem régebbi igazolást, hogy ott járt, már látta orvos. A Pravda napilap információi Házhoz jön az orvos7 szerint a Szociális Biztosító szigorúan ellenőrzi ezt a feltételt is. A betegállomány a biztosító szerint azon a napon kezdődik, amikor az orvos megállapította a betegséget. A korábbi gyakorlat szerint a háziorvosok három napra visszamenőleg kiállíthatták a szükséges igazolást, vagyis a betegnek nem kellett magas lázzal orvoshoz mennie. Az orvosok szerint az új szabályozás ellentétes például néhány betegség ajánlott kezelésével is. Ilyen például a már említett influenza, az orvosok szerint ugyanis a beteg akkor teszi a legjobban, ha az első napokban az ágyban marad. Rendet akartak tenni A minisztérium szerint a júliusban életbe lépett módosítás csak rendet tett a korábbi zűrzavarban. „Az ideiglenes betegállomány szabályozása rendezetlen volt, most a törvény pontosan meghatározza, hogy milyen feltételek mellett lehet javasolni a betegszabadságot, melyik orvos teheti ezt meg” - mondta lapunknak Martina Šoltésová. Szerinte az ágyban fekvő betegekre is gondoltak, mivel ezek orvost hívhatnak magukhoz. „Az orvosi ügyelet mellett a beteg élhet a kezelőorvos látogatásának léhetőségével is, ezt az orvosnak teljes mértékben téríti az egészségbiztosító” - állítja a szóvivő. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez a lehetőség nem minden esetben és nem minden régióban valósítható meg, főleg abban az esetben, ha egy influenzajárvány miatt az orvosnak 10-20 beteget kellene egy nap a rendelési idő után meglátogatnia. Megkerülhetik a szabályozást A szabályozással az orvosok sem elégedettek. Pásztor László, a Magánorvosok Szövetségének elnöke szerint ez a rendelkezés a gyakorlatban kifejezetten gondot okoz a betegnek és az orvosnak egyaránt. A páciensnek két lehetősége van a hiányzása igazolására a betegség valódi kezdetétől. Az egyik, hogy szabadságot vesz ki, a másik - ha a munkaadója ezt lehetővé teszi -, hogy kihasználja a munkatörvénykönyv adta lehetőséget, és az orvosi kivizsgálásokra fenntartott évi hét napból merít. Van egy harmadik, nem teljesen legális lehetőség is: telefonon tájékoztatja orvosát a betegségről, és az „látatlanba” kiállítja számára a betegszabadság kezdetét igazoló nyomtatványt. (lpj) Az önkormányzatok kevés információt közölnek vagyonuk eladásáról és bérbeadásáról; nem tudni, mi alapján veszik fel az alkalmazottakat Nem biztos, hogy előny a független polgármester J n r~: Rozsnyó az előkelő harmadik helyen végzett a TIS listáján (Somogyi Tibor felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Azért jó a független polgármester, mert őt nem befolyásolják a pártok - így szól a közvélekedés. A Transparency International Slovensko (TIS) kutatása alapján a független városvezető nem feltétlenül jelent jobb vezetőt. A TIS elemzésében a városok átláthatóságát vizsgálja. Az ön- kormányzatokat összevetették az alapján is, ki jelölte a polgármestert - jobboldali, baloldali párt vagy független induló volt-e. A legjobb eredménnyel a jobboldali pártok polgármesterei zártak, őket követik a baloldaliak, majd a függetlenek. ,Átlag hat ponttal többet szereztek azok a városvezetők, akik 2010-ben valamelyik jobboldali párt támogatásával indultak” - fejtette ki Gabriel Šípoš, a szervezet vezetője. A választók számára ez alighanem újdonság, ugyanis Szlovákiában az önkormányzati választásokon általában a független jelöltek a legsikeresebbek, ráadásul egyre több párt választja azt a stratégiát, hogy saját jelölt indítása helyett beáll az erős független jelölt mögé. Megfelelően tájékoztatnak Mindent összevetve az ön- kormányzatok jól teljesítenek a működésüket érintő információk közzétételében, legyen szó weboldaláikról vagy az információs kérelmekre küldött válaszokról, állapította meg Šípoš. Nagyon pozitívan értékeli, hogy a testületi ülésekről a legtöbb helyen már rendszeresen tájékoztatnak. Továbbra is kevés információt közölnek azonban az ön- kormányzati tulajdon eladásáról vagy bérleti feltételeiről. Šípoš szerint a nyitottsággal és a megfelelő tájékoztatással sokat lehet spórolni. „Nagy pénzösszegekről van szó, és ha nem teszik közzé széles körben a közbeszerzési kiírást, akkor nem fogják megkapni a legalacsonyabb árat” - mutatott rá tegnap. A TIS listájának összeállításánál főleg azt figyelte, nyilvánosságra hozzák-e az önkormányzatok a megkötött szerződéseket, biztosítanak-e lehetőséget arra, hogy a lakosok bekapcsolódhassanak a képviselő-testület ülésein zajló vitákba, mennyire tájékoztatnak a közbeszerzési eljárásokról, milyen a városi hivatalok személyzeti politikája, és hogyan gazdálkodnak az önkormányzati vagyonnal. Haverból lesz hivatalnok? A TIS szerint teljesen ellenőrizhetetlen, milyen feltételek alapján választják ki az önkormányzatok az új alkalmazottakat. „Az az érzésünk, hogy nincsenek azonos feltételek biztosítva a jelentkezőknek. Ha be akarnak tölteni egy megüresedett pozíciót, ezt a legtöbbször alig lehet megtudni, de még ha eljut is valaki a meghallgatásra, nincs garancia rá, hogy a jelöltek képességei alapján választják ki a nyertest” - véli az elemző. (vps, TASR) Választást játszanak a diákok Önkormányzati diákválasztást rendez a középiskolásoknak az IVÓ társadalomkutató intézet. A cél, hogy növeljék a tanulók érdeklődését a közügyek iránt. Megszavaztatják a diákokat, melyik polgármesterjelöltet választanák. A képviselőket kihagyják. Bármelyik hazai középiskola bekapcsolódhat, a feltétel csak az, hogy legyen legalább három diák, aki választási bizottságként elkészíti a szavazóhelyiséget és megszámolja a voksokat. A propagációs anyagot és a választási szelvényeket az IVÓ biztosítja. A diákválasztás napja november 6., az IVÓ másnap hirdet eredményt. Jelentkezni az intézet internetes oldalán lehet, (vps, SITA)
