Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)

2014-10-31 / 251. szám, péntek

6 Külföld ÚJSZÓ 2014. OKTÓBER 31. www.ujszo.com Tunézia: ismert végeredmény Tunisz. Nyolcvanöt he­lyet szerzett a 217 tagú tu­néziai parlamentben a va­sárnapi választáson győz­tes legnagyobb világi el­lenzéki párt, a Nidáa Tu- nesz - közölte a választási bizottság, ismertetve az előzetes hivatalos ered­ményeket. A kormányzó iszlamista Ennahda párt 69 helyet birtokol majd a parlamentben, 16 hely jut a dúsgazdag Szlim Riahi vezette a Hazafias Szabad Uniónak, 15 hely a Népi Front baloldali és szélső- baloldali tömörülésnek, nyolc hely az Afek Tunesz nevű pártnak. Miután egyik nagy párt sem sze­rezte meg a voksok felét, a győztes koalíció kötésére kényszerül. A kormány- alakítás feltehetőleg elhú­zódik, mert a koalíciós tár­gyalásokat lassítja, hogy november 23-án elnökvá­lasztást tartanak. (MTI) Lövöldözés Jeruzsálemben Jeruzsálem. Tegnap reggel végeztek azzal a pa­lesztin férfival az izraeli biztonsági erők, aki előző nap rálőtt egy ismert szél­sőjobboldali zsidó aktivis­tára. Az incidens miatt az izraeli hatóságok tegnap lezárták a jeruzsálemi Me­csetek terét, amit Mahmúd Abbász palesztin elnök a muzulmánok és paleszti­nok elleni hadüzenetnek minősített. A tettes a jeru­zsálemi óváros közelében fekvő Menáhem Begin Központ előtt szerda este rálőtt Jehuda Glickre. Az épületben éppen konfe­renciát tartottak, amely­nek az volt a témája, hogy zsidók is imádkozhassa­nak az al-Aksza mecsetnek is otthont adó Templom­hegyen, amely a zsidók számára is különös jelen­tőséggel bír, mert ezen a helyen állt a rómaiak által 70-ben lerombolt jeruzsá­lemi szentély. (MTI) Dróntámadás Pakisztánban Pesavar. Eredményes­nek nevezte az Afganisz­tánnal határos törzsi terü­leten a lázadók ellen 4 hó­napja folytatott offenzívá- ját a pakisztáni hadsereg. A kormánycsapatok eddig 1100 fegyverest öltek meg. A júniusban indított észak-vazirisztáni offenzí- va a terveknek megfelelő­en halad, hatása Pakisz- tán-szerte érezhető: csök­kent a terrortámadások és az emberrablások száma. Tegnap meghalt legalább öt iszlamista szélsőséges Dél-Vazirisztán egyik falu­jában egy amerikai drón- támadásban. (MTI) A terrorszervezettel szembeszálló iraki szunnita törzsi harcosok százait találták tömegsírokban Az Iszlám Állam lövi az iraki kurd harcosokat Törökországi kurdok ezrei ünnepük a szíriai Kobaniba harcolni induló iraki kurd harcosokat, a pesmergákat (SITA/AP-felv.) MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Kobani/Canberra. Az Iszlám Állam (IÁ) szélsősé­ges szunnita csoport ellen har­coló 150 iraki, ugyancsak a szunnita felekezethez tartozó törzsi harcos holttestét találták meg tömegsírokban - közölték tegnap az iraki hatóságok. Az IÁ fegyveresei több faluból hurcol­ták el a férfiakat Ramádi váro­sába, ahol szerda éjjel agyonlőt­ték, majd eltemették őket. A szóban forgó Albu Nirm törzs­höz tartozott az a másik 70 férfi is, akinek a holttestét a szunnita terrorszervezet erősségének számító el-Anbár kormányzó­ságbeli Hit városánál találták meg. A Hit közelében talált ál­dozatok egy része a Sahva (Éb­redés) nevű, az Iszlám Állam el­len harcoló szunnita alakulat tagjai voltak. A dzsihádistákról köztudott, hogy lefejeznek vagy agyonlőnek bárkit, aki ellenzi radikális ideológiájukat. Még nem jutott át Törökor­szágból Szíriába azoknak a kurd harcosoknak a zöme, akik csatlakozni akarnak a Kobani várost az Iszlám Állam szerve­zettől védő kurdokhoz, mert az IÁ tüzérsége hevesen lőtte a ha­társzakaszt. A150 harcos Irak­ból Törökországon át szerdán érkezett a határhoz. Tegnap csatlakozott hozzájuk egy ne­hézfegyverekkel felfegyverke­zett másik kontingens. Ez utóbbiak mintegy 40 járművel érkeztek Suruc török városba. A kurd harcosokat Surucban körülbelül kétezer helyi kurd lakos fogadta. A szíriai kor­mány a kurd harcosok belépé­séről szóló jelentések napvilág­ra kerülése után elítélte Török­országot, amiért az átengedte a határon a külföldi fegyverese­ket. Ezzel párhuzamosan az iraki kurd autonóm tartomány elnöke, Maszúd Barzáni közöl­te, hogy kész további harcoso­kat küldeni Kobani védelmére. Ausztrália törvényekkel pró­bálja akadályozni, hogy polgá­rai szélsőséges szervezetekhez csatlakozzanak és külföldre utazva harcokban vegyenek részt, mint például Irakban vagy Szíriában az Iszlám Állam oldalán. Az ausztrál parlament által tegnap elfogadott jogsza­bályok új büntetési tételként bevezetik a „terrorizmus pártol­ásának” tilalmát, valamint lehe­tővé teszik, hogy megakadá­lyozzák az ausztrál polgárok külföldi konfliktusövezetekbe való beutazását. Szíriái vérfürdő Menekülttábort bombáztak Washington. Az Egyesült Ál­lamokat komolyan aggasztják azok a jelentések, amelyek sze­rint a szíriai légierő pusztító erejű bombákat dobott le egy menekülttáborra az észak-szí- riai Idlíb tartományban - közöl­te Jen Psaki amerikai külügyi szóvivő. „Borzalommal tölte­nek el a jelentéseket arról, hogy az Aszad-rezsim hordóbombá­kat dobott le egy menekülttá­borra Idlíbben. Ä tábor elleni támadást nem lehet másként nevezni, mint barbárságnak” - mondta Psaki. Az idlíbi mészár­lást bemutató felvételek a You­Tube fájlmegosztó portálon je­lentek meg szerdán, a felvéte­len asszonyok és gyerekek te­temei, megcsonkított emberek, illetve felperzselt sátrak látha­tók. Emberi jogi szervezetek már korábban is azzal vádolták a hadsereget, hogy robbanó­szerrel és repeszekkel megtöl­tött hordókat dob le helikopte­rekből a Bassár el-Aszad elnök rezsimje ellen lázadókra. (MTI) Oroszország mérsékelte az Ukrajnának szállítandó földgáz árát, viszont Kijevnek ki kell egyenlítenie felhalmozott tartozását Elhárulhat az európai gázkrízis veszélye Brüsszel. Az utolsó ne­gyedévben 1000 köbmé­terenként 378 dollárt, 2015 első negyedében pe­dig 365 dollárt fizet Kijev az orosz földgáz után - ál­lapodott meg egymással Ukrajna és. Oroszország, ami jelentős előrelépés­nek számít az eddigi 486 dolláros árhoz képest. ÖSSZEFOGLALÓ Günther Oettinger, az unió energiaügyi biztosa, Jurij Pro- dan ukrán és Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter már a múlt hét csütörtökön elvi megállapodásra jutott abban, hogy a Gazprom orosz ener­giavállalat a most következő té­li hónapokra ezer köbméteren­ként 385 dolláros fix árat ga­rantál Ukrajna számára, az uk­rán Naftohaz pedig az év végé­ig, két részletben, 3,1 milliárd dollár fizetési hátralékot ren­dez. Oroszország szerint Uk­rajna 5,3 milliárd dolláros tar­tozást halmozott fel vele szem­ben, mert nem fizetett a koráb­bi gázszállításokért. Nem vilá­gos azonban, hogy honnan származik majd a ldfizetendő 3,1 milliárd dollár, hiszen Uk­rajna saját erőből ezt nem tudja állni. Ä megállapodás része, hogy a Gazprom csak az előre megrendelt és kifizetett föld­gázt szállítja majd Ukrajnának - ehhez Brüsszelnek pénzügyi garanciákat kell nyújtania Ki­jevnek, hogy az ukrán fél egyál­talán fizetőképes legyen. Ukrajna az Európába irányu­ló orosz gázszállítás legfonto­sabb tranzitországa. Az ukrá­nok által ki nem fizetett szám­lák miatt Moszkva 2009 elején átmenetileg leállította az Uk­rajna felé történő gáztovábbí­tást, azt állítva, hogy az ukrá­nok megcsapolják a gázvezeté­ket, és maguknak „vesznek le” az Európának szánt gázból. Az orosz csapelzárás következté­ben több európai országban is hiány keletkezett az energia- hordozóból a hideg tél derekán. A mostani orosz-ukrán gázárvi­szály idén áprilisban, a kelet­ukrajnai összecsapásokkal pár­huzamosan bontakozott ki. Az oroszok drasztikus mértékű ár­emelést jelentettekbe az Ukraj­nának történő szállítás tekinte­tében, amit Kijev gazdasági ag­ressziónak bélyegzett. Június­ban az oroszok a felgyülemlett kifizetetlen számlák miatt fel­függesztették a gázszállítási Ukrajna számára. Kijev viszont augusztusban azzal fenyegette meg Moszkvát, hogy leállíthatja az Európába irányuló gáz- és olajtranzitot. Most úgy tűnik, megoldódik a helyzet. Mintegy 150, a kelet-ukraj­nai harcokban elesett orosz ka­tona holttestét szállították vissza Oroszországba - közölte tegnap Dmitro Timcsuk ukrán katonai szakértő szervezete, az Információs Ellenállás értesü­léseire hivatkozva. Az orosz ka­tonák holttestét a Luhanszk megyei Szverdlovszk melletti cservonopartizanszki határát­kelőnél vitték át Oroszországa. A szakértő közölte, hogy újabb, jelzés nélküli egyenruhát viselő orosz katonák érkeztek Do- nyeckbe, és a város északi ré­szén tüzérségi harcálláspontot alakítottak ki. Timcsuk szerint eközben az oroszbarát szepara- tisták továbbra is szakadatla­nul támadják az ukrán fegyve­res erők állásait a kelet-ukraj­nai hadművelet övezetében. Kormányalakítási gondok Kijevben Kijev. Hiába nyert két szövetséges, a kormányfő és az államfő pártjainak már sikerült megakadniuk a koalíciós tárgyaláso­kon. Bár az egyéni jelöltekkel együtt a legnagyobb frakciót Petro Porosenko Pártja adjá, a listás szavazatokból 0,3 száza­lékponttal többet gyűjtött kormányfői párt ragaszkodik az el­sőséghez. Az erőviszonyok alapján nem lesz alkotmánymódo­sításhoz elegendő kormánytöbbség. Nem cáfolt rá a pesszi­mista jóslatokra az új ukrán parlament, amely sokak szerint legfeljebb egy évig fog tudni működni, és sem a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták leszerelésére, sem a gazdasági, pénzügyi gondok enyhítésére nem lesz ereje. Eközben a kelet­ukrán szeparatistáksaját választásukra készülnek. (Index) Az Egyesült Államok korainak tartja, Izrael pedig elítéli a svéd döntést Svédország elismeri Palesztinát AATl-HÍR Stockholm/Rámalláh/Je- ruzsálem. Svédország elismeri a palesztin államot - jelentette be tegnap Margót Wallström külügyminiszter. Svédország az Európai Unió nyolcadik, de a közösség régi, 2004 előtt belé­pett tagjai közül az első, amely elismeri a palesztin államisá­got. Wallström úgy fogalma­zott, hogy Stockholm döntése a palesztinok önrendelkezéshez való jogát erősíti meg. „Néhá- nyan úgy vélik, túl korai a lépés. Én azonban inkább attól tartok, hogy túl kései” - jegyezte meg a svéd külügyminiszter. Svédor­szág azt reméli, hogy mások is követik majd a példáját - tette hozzá. Mahmúd Abbász palesz­tin elnök üdvözölte a stockhol­mi lépést, „bátor és történelmi” tettnek nevezte azt. Avigdor Li­berman izraeli külügyminiszter ezzel szemben sajnálatosnak nevezte a döntést, amely szerin­te „a szélsőséges elemeket erősíti”. Úgy vélte, a svéd kez­deményezés „súlyos károkat okoz, és semmilyen haszna sincsen”. Lieberman hozzátet­te, hogy a hasonló döntések a palesztin-izraeli béketárgyalá­sokon „megerősítik a paleszti­nok irreális követeléseit, és el­hárítják a megegyezés lehe­tőségét”. Az USA október ele­jén, a Stefan Löfven kormányfő vezette svéd kabinet tervének ismertetése kapcsán idő előtti­nek nevezte egy palesztin állam nemzetközi elismerését. Jen Psaki, a washingtoni külügymi­nisztérium szóvivője akkor megerősítette, hogy országa támogatja egy palesztin állam létrehozását, de csak egy Izrael részvételével folyó tárgyalásos békefolyamat eredményeként. A BBC brit közszolgálati adó gyűjtése szerint vüágszerte több mint, 130 ország ismeri el a független Palesztinát. Az Eu­rópai Unió 28 tagállama közül Svédország és Magyarország mellett Csehország, Lengyelor­szág, Bulgária, Románia, Málta és Ciprus ismerte el. Zavargások a becsületes emberek országában. A nyugat-afrikai Burkina Fasóban, ami magyarul becsületes embereket jelent, a 27 éve hatalmon lévő elnök hatalmának meghosszabbítása ellen tünte­tők tegnap betörtek a parlament és az állami tévé épületébe. A biz­tonságiak a tömegbe lőttek, legalább hárman meghaltak. (SITA/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom