Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-30 / 250. szám, csütörtök
8 Háttér-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 30. www.ujszo.com Az egykor ígéretes amerikai elnököt hat év megpróbáltatásai népszerűtlenné koptatták, a kampányban nem meri bevetni őt a pártja Menekülnek Obamától a demokrata jelöltek MT1-HÁTTÉR Amerikában egy hét múlva tartják a „félidős” választásokat, de a Demokrata Párt több szenátorjelöltje úgy érzi, jobbak a kilátásai, ha Barack Obama nélkül kampányol. Az egykoron ígéretes elnököt hat év megpróbáltatásai népszerűtlenné koptatták. Obamát eddig csak zártkörű adománygyűjtő eseményeken vetette be pártja, valamint szőkébb pátriájában, Illinois államban, és a politikai szempontból biztonságosnak ítélt Maryland egyik megyéjében, ahol két éve a szavazatok 90 százalékát söpörte be. Ott Anthony Brown kormányzójelölt mellett korteskedett, ám nem függesztették ki az elnöki címert, a jelölt szónoklata alatt Obama nem mutatkozott a színpadon, és amikor végre ő kezdett beszélni, a tömeg elkezdett hazafelé szállingózni. Obama a kampány finisében sem veszi ostrom alá a republikánusok fellegvárait, a „baráti” Maine, Michigan és Pennsylvania államban kampányol. ,A sebezhető jelöltek nem akarják, hogy Obamával együtt lássák őket” - írta a The Washington Post. „Nem meglepő a demokraták pánikszerű menekülése az elnöktől. Obama népszerűtlen a fehér szavazók körében, különösen a déli államokban” - hangzott a The New York Times szerkesztőségi cikke. Az Egyesült Államokban november 4-én újraválasztják a 435 tagú szövetségi képviselőház tagjait, a 100 fős szenátus 33 tagját, 38 állam kormányzóját, valamint 46 állam törvényhozását. Az előrejelzések szerint a republikánusok tovább növelhetik mandátumaik számát a 2010 óta általuk ellenőrzött képviselőházban, és megszerezhetik a többséget a szenátusban is. Obama népszerűtlensége lefelé húzza a demokraták esélyeit. Kormányzása az amerikaiak mindössze 41,5 százalékának tetszik, márpedig a most megmérettetésre kerülő szenátorok egy részét a déli államokban választották meg 2008-ban, annak a várakozásnak a szellemében, hogy az ország első fekete elnöke gyökeres változást hozhat. Országosan inkább a Clinton házaspárral korteskednek a demokrata jelöltek. A fő kampányfegyver Bili Clinton, akiknek népszerűségi mutatói ma is 60 százalék felett járnak, és sokaknak a 90-es évek Amerikájának gazdasági virágzást juttatja eszébe. A feleség, Hillary Clinton volt first lady, szenátor és külügyminiszter a Demokrata Pártban a jövő embere lehet. Noha még nem vallott színt 2016 ügyében, a felmérések szerint toronymagasan vezeti a potenciális elnökjelölt-aspiránsok listáját. Az elnöknél még a félesége, Michelle Obama is népszerűbb, és ennek megfelelően csatasorba is állították a first ladyt a demokraták. Mindez Obama elszigetelődését vetíti előre második kormányzati ciklusának utolsó két évére. Ez különösen akkor lehet igaz, ha a republikánusok valóban megszerzik a szövetségi kongresszus mindkét házát, és sakkban tarthatják a Fehér Házat. (TASR/AP-felvétel) FIGYELŐ Támadások a luzsicai szorbok ellen Az utóbbi időben gyakorivá váltak a rasszista támadások Németország szorbok lakta területein. Neonácik keresik fel a szorb fiatalok rendezvényeit és szóváltást, verekedést provokálnak - írta a Serbske Nowiny. Legutóbb egy 15 fős, fekete ruhát viselő csoport állított be a szorb gimnázium rendezvényére Schönauban, sértő megjegyzéseket kiabáltak (például disznó szorbok), és megrongáltak egy autót. Mivel maszkot viseltek, nem lehetett felismerni őket, és eltűntek a helyszínről, mielőtt a rendőrség kiérkezett volna. Hasonló incidensek történtek más, szorbok lakta településeken is, például Cunnewitzben, Ostroban és Ralbitz- ben. Gyakori a kétnyelvű táblák megrongálása és a Face- bookon felbukkanó, szorbok elleni rasszista kommentek. Különösen Bautzenben és környékén váltak a szorbok a neonácik célpontjai. A luzsicai szorbok egyesülete a Domowina, és a szász parlament baloldali frakciója is elítélte a támadásokat. A Domowina elnöke, David Štátnik felhívta a figyelmet, hogy csoportosan elkövetett, szervezett támadásokról van szó, amelyeket nem lehet bagatellizálni. Németországban körülbelül 50-60 ezer luzsicai szorb él, a cseh, valamint a lengyel határ mentén, a Szászországhoz tartozó Felső-Lau- sitz, illetve a Brandenburghoz tartozó Alsó-Lausitz tartományokban. Nyelvészeti szempontból a szorb nyelv valahol a cseh és a lengyel között áll. (th) L0VESZAR0K Hány osztály nyíljon Nyitra megyében? Amúlthétfolyamántöbb, az ország közoktatását pozitívan érintő hírre kaphattuk fel a fejünket. Sajnos ezzel ellentétben az, ami a Nyitra Megyei Önkormányzat múlt heti plenáris ülésén történt, véletlenül sem pozitív hír. Az ide vonatkozó jogszabályok értelmében minden év október 31-éig a megyei önkormányzatok általános érvényű rendeletben határozzák meg a következő iskolaévre engedélyezett első osztályok számát a megye területén működő valamennyi középiskola számára, beleértve az egyházi és magánfenntartású intézményeket is. Az általános érvényű rendelet megalkotása folyamatának a szakképzésről szóló törvény értelmében részese a megyeelnök tanácsadó testületé, az ún. Kerületi Szakképzési Tanács, amely határozatban véleményezi az anyagot. A rendelet megyei oktatási bizottságban való megtárgyalása előtt az eredeti javaslathoz képest a Kerületi Szakképzési Tanács egyetlen esetben módosítást javasolt, s az adott iskola számára beterjesztett 3 új első osztály megnyitása helyett egyet sem javasolt. A szóbeli indoklás lényege az volt, hogy a Hidaskürti Magán Szakközép- iskola Bátorkeszi kihelyezett tagozata nem teljesítette a törvényes feltételeket további működéséhez, s ezért nem nyithat új osztályokat. Mint később megtudtuk, az oktatási bizottság téves információk alapján döntött, s értett egyet a Kerületi Szakképzési Tanács javaslatával - menet közben ugyanis kiderült, hogy az érintett iskola jogszerűen működik. A megyei oktatási bizottság következő ülésén, valamint a múlt heti plenáris ülésen képviselőtársaimmal közösen próbáltuk kezelni a kialakult helyzetet. Tévedés ne essék, nem a magániskolák ügyvédjeként harcolok az igazságért, de úgy gondolom, hogy a szabad iskolaválasztás elve, az intézményi sokszínűség, az anyanyelvi oktatáshoz való jog még mindig érvényes, vagy érvényesnek kellene lennie Nyitra megyében is. Nem mindegy számunkra, hogy három osztállyal több vagy kevesebb magyar középiskolai osztály nyílik az ország legmagyarabb megyéjében. Észbontó, hogy egy rossz törvény szerencsétlen alkalmazása miatt egy konkrét iskola három osztály helyett egyet sem nyithatna. A közoktatás pluralitása van veszélyben. Mivel az említett általános érvényű rendelet elfogadásához háromötödös többség szükséges, s a Smer-KDH koalíció több képviselője hiányzott, ezért a megyei közgyűlés nem fogadta el a jövő iskolaévben nyitandó első osztályok számával kapcsolatos rendeletét. Folytatás, rendkívüli képviselő-testületi ülés formájában 27-én, azaz hétfőn következett. Mivel az MKP- frakció módosító javaslatai a többség számára elfogadhatatlanok voltak, s a rendelet elfogadásához a hatalmon lévő koalíciónak nem volt elegendő szavazata, a megyei közgyűlés elnöke berekesztette a hétfői rendkívüli tanácskozást. Harmadjára október 31-én, pénteken újabb rendkívüli ülésen próbálkozik a Smer-KDH többség lenyomni a torkunkon a magyar középiskoláinkat diszkrimináló rendeletet. Bízunk benne, hogy újra sikertelenül. Szigeti László, az MKP Nyitra megyei képviselője E ló vQj '03 N cn o C Q_ r £ <L> ŕ 'a3 £ 03 lr> £ 'CD Lü 1 < É '03 N E cn r 'S '03 NI ■ _; cn C E NI 'OO '03 '03 I M _c __ c n E CO s 1q rs u Z) co 1 O CL O-ro O gSi s . Ŕ Mit kell tennie? f Rendelje meg negyed | évre az Új Szót | és megajándékozzuk j 2 DVD-vel! ! '<U tr '<U MÖ Ez a lap jár Önnek! mara }
