Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-27 / 247. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 27. Régió 3 A márkajegyet a Gömörben előállított különböző termékek, szolgáltatások kaphatják meg Regionális termékvédjegy Rimaszombat. Decemberig lehet jelentkezni a regionális Gömör-Kishont termékvédjegyre a Ma- lohont Helyi Akciócsoportjánál. A védjegy odaítéléséről, mely a minőségi szolgáltatások és termékek mellett a régiót is fémjelzi, december 9-én dönt a bizottság. 1BOS EMESE A regionális védjegyet a Ma- lohont Helyi Akciócsoport azzal a céllal hozza létre, hogy megőrizze a gömöri régió értékeit, hagyományait és egyedi termékeit, így támogatják a helyi termelőket, népszerűsítik a régiót és a szolgáltatásokat. A védjegy garantálja, hogy az áru jellegzetesen helyi termék, a régióban, részben manufaktúrában állítják elő. Elsősorban élelmiszerek (zöldség, gyümölcs, tejtermékek stb.), hagyományos kézművestárgyak (agyagedények, fából készült tárgyak stb.), különböző szolgáltatások és rendezvények nyerhetik el a megjelölést, miután teljesítették a feltételeket. A www.gemer-malohont.sk oldalon tájékozódhatnak az érdeklődőka pontos feltételekről. A regionális termékvédjegy a termelőknek termékeik hazai és külföldi népszerűsítését garantálja, lehetővé teszi a kölcsönös együttműködést, és az olyan rendezvényeken való részvételt, ahol saját termékeiket mutathatják be és értékesíthetik. A védjegy odaítélése után a termelők kötelesek lesznek feltüntetni a védjegy lógóját termékeiken, illetve ott, ahol az árut értékesítik. A Malohont Helyi Akció- csoport közös stratégiát dolgoz ki a védjeggyel ellátott termékek népszerűsítésére A lógóknak a termékeken való feltüntetésében is segít az akciócsoport (Képarchívum) itthon és külföldön, és katalógusba rendezi a védjeggyel ellátott termékeket. Magyar-szlovák szókincsének kedvenc kifejezése a macska Bostonból érkezett az új Hídőr GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. Év végéig marad Lara Loutrel bostoni képzőművész, aki a Hídőr projekt ösztöndíjasaként érkezett Párkányba. A projekt tíz éve indult. Azóta több mint harminc alkotó fordult meg a párkányi Hídőrházban. A Hídőr projekt megálmodója a Svájcban élő Frühauf házaspár. Frühauf Károly párkányi származású. Lara Loutrellel hat éve egy bostoni kiállításon találkozott. „Megkérdezte, jártam-e már Európában és lenne- e kedvem részt venni a Hídőr -projektben. Megtetszett az ötlet, igent mondtam” - mesélte Lara, aki még nem járt Szlovákiában. Európában többször megfordult, de Szlovákiát és Magyarországot sem ismerte. Régi épületekre, hangulatokra vadászik (Képarchívum) „Nyolc éve látogattam először Európába, első benyomásaimra már nem emlékszem, de Szlovákiával és Magyarországgal kapcsolatban eddig csupa kellemes hatás ért. Úgy látom, nincs igazán különbség az európaiak és az amerikaiak között. Sokan beszélnek angolul, a kommunikáció sem okoz gondot. Ha másként nem megy, kézzel-lábbal értetem meg magam” - mondta Lara. Csak néhány napja tartózkodik Párkányban, néhány magyar és szlovák kifejezést már megtanult. A köszönések, a köszönöm és a nem tudom mellett magyar-szlovák szókincsének kedvenc kifejezése a macska. A délelőtti órákat alkotással tölti, délutánonként kerékpárral járja a környéket. „Furcsaságokra, régi épületekre és hangulatokra vadászom. Főként a hangulatok tükröződnek majd az itt született alkotásokban, amelyekből távozásom előtt nyílik kiállítás” - magyarázta. Az első Hídőrök - a svájci Ewa-Maria Würth és Philippe Sablonier - 2004-ben érkeztek Párkányba. A Hídőrök feladata a Párkányt és Esztergomot összekötő híd védelme mellett a szellemi hidak építése. A tisztséget olyan személyek tölthetik be, akik a művészet vagy a tudomány eszközeivel képesek a mentális, szociális, vallási és politikai határok leküzdésére. A Hídőrök a Frühauf házaspár alapítványának támogatásával, három-hat hónapot töltenek Párkányban. A lakásból és műteremből álló Hídőr-házban a Hídőrök szabadon alkothatnak. Teljes művészi szabadságot kapnak, de ténykedésükbe be kell vonniuk az itt élőket is. A Mária Valéria híd megfigyelése napi kötelességük. Megfigyeléseiket a Hídőr-naplóba jegyzik fel. EZ ITT A KÉRDÉS Mit szól az Alkotmánybíróság döntéséhez, hogy gyengébb diák is mehet gimnáziumba? Marsall János, a Kodály Zoltán Gimnázium igazgatója, Galánta Sem a törvénynek, sem az alkotmánybírósági döntésnek a mi iskolánk szempontjából nincs gyakorlati jelentősége. Az elmúlt években nem jelentkezett hozzánk 1,6-os átlagnál gyengébb tanuló. Információim szerint a 2,00-ás átlaghatár inkább a sport- és magángimnáziumokat érintette volna hátrányosan. Az alapiskolák osztályfőnökei és nevelési tanácsadói jó munkát végeznek, a diákokat irányultságuknak, képességeiknek és szorgalmuknak megfelelő középiskolába irányítják. Intelem a szülőknek: a jó döntés a munkaerőpiacon kialakult helyzetet is figyelembe veszi és előrelátásra is szükség van. A mostani kilencedikesek 4-5, jobb esetben 10 év elmúltával kerülnek munkaviszonyba. Woody Allen mondta a következőket: „nekem fontos a jövőm, mert a következő évtizedeket ott fogom eltölteni”. Petemai Zsuzsanna, az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium igazgatója Emberként örömmel fogadom a lehetőséget és pedagógusként, iskolavezetőként is jó érzéssel tölt el, hogy a gimnáziumra bízzák a döntést. A felvételi vizsga kritériumait az igazgató a pedagógiai tanáccsal határozza meg, és az iskolatanács elé terjeszti. Minden gimnáziumban azt szeretnék, ha elsősorban azok a jó tanulók választanák az iskolát, akiknek van esélyük arra, hogy valamelyik hazai vagy külföldi egyetemen folytassák a tanulmányaikat. Mi sem szeretnénk felvenni olyan diákokat, akiknek hármas, négyes tanulmányai átlaga van. Magyar nyelvből, szlovák nyelvből és matematikából lesznek a felvételi vizsgák, az eredmények alapján döntjük el, ki nyer felvételt. Molnár László gimnáziumigazgató, Fülek H Eddig bármilyen átlaggal felvehettük a valyelőtt 1,34, 1,33 volt a sikeresen felvételizett tanulók átlaga. Hatvan új diákkal indítottuk az idei tanévet, közülük mindössze kettőnek volt 2,00-nál rosszabb az átlaga. Nem veszünk fel minden jelentkezőt, a valóban gyenge diákokat eltanácsoljuk a felvételi vizsga után. Ezért iskolánkat nem érintené a tanulmányi átlag felső határának bevezetése, viszont ösztönözheti az alapiskolák végzős diákjait, mert a féléves tanulmányi átlagukat év végén is tartaniuk kell. A diákok tanulmányi átlagával csak a felvételi vizsgán dolgozunk. Általában nagy tudásbeli különbségek vannak a diákoknál. Nem lehet általánosítani. Előfordult, hogy egy kevésbé elismert alapiskolából nagyon ügyes tanuló jött hozzánk, de volt példa az ellenkezőjére is. Ha egy gyengébb diák bekerül egy olyan környezetbe, ahol zömmel jó tanulók vannak, és komolyan foglalkoznak velük, felzárkózik. Úgy vélem, a minőségi oktatás nem a felvételiző diákok tanulmányi átlagától függ. Ehhez elsősorban pénzre, az iskolák felszerelésére volna szükség, (béva, száz, ie) A JOGASZ VÁLASZOL Hol jelentsem be, hogy amit örököltem, legelő? Nagyszüleimtől örököltem egy kisebb földterületet, melynek egy része a kataszteri hivatalban erdőként van bejegyezve. Valójában ez a terület már több mint száz éve legelő, az erdőt rég kivágták. Ezt a községi hivatal is igazolni tudja. A kataszteri hivatal bejegyzése szerint mégis erdőnek számítják, így az illetékek jóval magasabbak, mintha legelő lenne. Kinek a kötelessége az ilyen változásokat bejelenteni a kataszteri hivatalban, illetve kihez fordulhatok? Az erdők használatát az 1879-ből származó erdőtörvényállami felügyelet alá vonta. Nem tudjuk, hogy az olvasónk által örökölt földterületen ki vágta ki a fákat, volt-e engedélye az illetékes hivataloktól, csak a földhivatali bejegyzés maradt el, vagyjogel- lenesen lett az erdőből legelő. Mivel ennek már százegy- néhány éve, és nem maradt fenn korabeli dokumentáció, nehéz lenne kinyomozni, hol történt a mulasztás. Olvasónkat nem terheli felelősség az egykori tulajdonosok esetleges jogellenes cselekedeteiért, azonban ingatlantulajdonosként törődnie kell azzal, hogy a tulajdonához fűződő kataszteri bejegyzés megegyezzen a valósággal. A 326/2005-ös erdőtörvény erdőterületként (lesné pozemky) definiálja az olyan földterületet is, melyről jogszabályba ütköző tevékenységgel távolították el az erdei növényzetet. Az erdőtörvény legújabb, 182/2014-es törvény általi módosítása 2014 július 1-vel lépett érvénybe. E jogszabály kiegészíti az erdőtörvény 3. paragrafusát, mely szerint azon földterület rendeltetéséről, melynél a kataszteri bejegyzés és a valós állapotok nem egyeznek, az erdőgazdálkodásért felelős hatóság dönt helyszíni szemle alapján. Ha a földterületet már hosszú ideje mezőgazda- sági területként használják, az erdőgazdálkodásért felelős hatóság (volt erdészeti hivatal) javasolja a mezőgazda- sági területekért felelős hatóságnak (volt földhivatal), hogy rendeltetését változtassa át erdőről mezőgazdasági területre. A 2013-as átszervezés után az erdészeti és földhivatalok hatásköreit a járási hivataloknak a földhivatali és erdészeti osztályai vették át (okresný úrad - pozemkový a lesný odbor). Olvasónk első lépése az lenne, hogy tájékoztatja a helyileg illetékes járási hivatal erdészeti ügyekért felelős osztályát arról, hogy a tulajdonában levő földterület, melyet már több mint száz éve legelőként használnak, jogilag még mindig erdőként van jegyezve. A hivatal, miután meggyőződött a helyi viszonyokról, a fentiek alapján határozatot hoz és azt az adott földterületre vonatkozó vázrajzzal (geometrický plán) együtt előterjeszti az illetékes kataszteri hivatalnál, hogy az aktualizálni tudja annak rendeltetését a kataszteri nyilvántartásban. Hivatalos besorolás szerint a legelő „tartósan fűvel benőtt terület” (trvalý trávny porast), mely a mezőgazdasági területek (poľnohospodárska pôda) csoportjába tartozik. Veszelei Viktória jogász (A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.) RENDŐRSÉGI NAPLÓ Vizsgálati fogságban Ľuboš T. Pozsony. A bíróság szombat este vizsgálati fogságba helyezte Ľuboš T. rendőrt, aki pár napja a fővárosban agresszívan letartóztatott egy fiatal nőt, amiért autójáról hiányzott a műszaki vizsgát igazoló matrica - tudta meg a Čas.sk hírportál. ,A pozsonyijárásbíróság vizsgálati fogságba helyezte a gyanúsítottat, mivel fennállt a veszélye, hogy befolyásolja a szemtanúkat” -nyilatkozta Pavol Adamčiak, abíróság szóvivője. Ľuboš T. fellebbezett az ítélet ellen, ennekjogosságáról a pozsonyi kerületi bíróság fog dönteni. Ha bebizonyosodik a brutális rendőr vétsége, hivatali jogkörrel való visszaélés miatt háromtól nyolc évigterjedő börtönbüntetésre ítélhetik, (čas.sk) Úttesten fekvőt gázoltak el Bossány. Szombaton a kora hajnali órákban a Simonyi (Partizánske) járásban található Bossányban (Bošany) egy férfi VW Golf típusú személyautójával áthajtott egy, az úttesten fekvő 22 éves fiatalemberen - nyilatkozta Pavol Kudlička, a Trencséni Kerületi Rendőrkapitányság szóvivője. A sofőr azt állítja, hogy nem látta az úton fekvő férfit, de az ütközés után azonnal megállt, és kihívta a mentőket. A 22 éves férfi a kórházba szállítás után belehalt sérüléseibe. A sofőr szervezetében nem, az úton fekvő fiatalemberében azonban találtak alkoholt. (TASR)