Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)

2014-10-03 / 227. szám, péntek

8 Külföld ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 3. www.ujszo.com ■Mini Secret Service: teljes bukás Washington. Az elmúlt napokban lelepleződött súlyos biztonsági mulasz­tások miatt szerdán le­mondott Julia Pierson, az amerikai elnök biztonsá­gáért is felelős Secret Ser­vice első női igazgatója. Barack Obama elnök elfo­gadta a lemondást. Az el­nök mellett a kormányta­gok és az USA-ba látogató külföldi állami vezetők védelméért felelős, illetve a pénzhamisítás elleni küzdelemmel is foglalkozó Secret Service ügyvezető igazgatójának Joseph Clancy volt különleges ügynököt nevezték ki. Az igazgató távozásában kulcsszerepe volt a The Washington Post napilap leleplezéssorozatának. Ebből kiderült, a szolgálat az elmúlt időszakban számos durva mulasztást követettel. (MTI) Mégis él a Boko Haram vezetője Kano. A korábbi híresz­telésekkel ellentétben még mindig életben van a Boko Haram nigériai szélsősé­ges iszlamista szervezet vezetője, aki egy a saría (iszlám jogrendszer) radi­kális értelmezésén alapuló „iszlám kalifátust” irányít a csoport ellenőrzése alatt álló északkelet-nigériai te­rületeken. „Életben va­gyok. Egészen addig nem fogok meghalni, amíg Al­lah meg nem vonja tőlem a levegőt” - közölte Abuba- kar Sekau videoüzeneté- ben, akinek halálhírét már többször, 2009-ben és 2013-ban is bejelentették a nigériai hatóságok. Az afrikai ország hadserege a múlt héten arról számolt be, hogy Sekau már tavaly meghalt, a biztonsági erők pedig az elhunyt férfi dub­lőrével is végeztek. (MTI) Terrortámadás Kabulban Kabul. Az afgán védel­mi minisztérium három alkalmazottja meghalt és tíz további ember megse­besült, amikor tegnap a fő­városban, Kabulban ön­gyilkos merénylő támadt egy kisbuszra. Afganisz­tánban hétfőn iktatatták hivatalába az ország új ál­lamfőjét, Asraf Gánit, az­óta ez volt a negyedik je­lentősebb terrortámadás a fővárosban. A korábbi tá­madások elkövetésének fe­lelősségét a tálib szélsősé­gesek vállalták. A merény­letek nyilvánvaló kihívást jelentenek új afgán elnök, Asraf Gáni kormányzata számára, amely aláírta a hónapok óta halogatott amerikai-afgán biztonsági szerződést. (MTI) Franciaország újabb vadászgépeket és egy fregattot küld a Perzsa-öbölbe - legalább 30 gyerek halt meg a szíriai Homszban Kurd végvárat ostromolnak az iszlamisták Török-kurd két jó barát? Török katona kurd gyerekkel. (TASR/AP) Damaszkusz. AkurdKo- báni határváros peremén folynak már a harcok a kurd fegyveresek és az Iszlám Állam szélsősége­sei között. Franciaország további egységeket vezé­nyel a térségbe. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Néhány száz méterre megkö­zelítették a török határ közelé­ben fekvő Kobáni szíriai kurd várost a magát Iszlám Államnak (IÁ) nevező szélsőséges fegyve­res csoportosulás harcosai. Az IÁ és a Népvédelmi Egységek elnevezésű kurd fegyveres cso­port közötti összecsapások Ko­báni (más néven Ain-el-Arab) határaitól alig néhány száz mé­terre délre és délkeletre zajlot­tak le. Szeptember 16-án indí­tott offenzívájuk kezdete óta még soha nem voltak ilyen kö­zel a városhoz a szélsőségesek. Sokan attól tartanak, hogy a Közel-Keleten hatalmas terüle­teket elfoglaló szervezet bárme­lyik percben betörhet a városba. A Törökországban bebörtön­zött Abdullah Öcalan kurd lá­zadóvezér arra figyelmeztetett, hogy meg fognak szakadni az a török kormány és a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) közötti bé­ketárgyalások, ha hagyják, hogy a dzsihádisták mészárlás­ba kezdjenek Kobániban. A tö­rök honatyák éppen megvitat­ják a kormánynak azt a javasla­tát, amely engedélyezné török katonák bevetését Szíriában és Irakban az USA és szövetségesei vezette koalíció kötelékében az Iszlám Állam ellen. A határvá­rosnak eddig 150 ezer lakosa menekült át a szomszédos Tö­rökországba a dzsihádisták fo­lyamatos támadásai miatt. Franciaország három továb­bi Rafale vadászrepülőgépet és egy fregattot vezényelt a Per­zsa-öböl térségébe, hogy több légi csapást tudjon végrehajta­ni Irakban az Iszlám Állam ál­lásai ellen. A három harci repü­lő az Egyesült Arab Emírségek­ben található al-Dafra légi tá­maszponton fog szolgálatot tel­jesíteni, ahol jelenleg hat to­vábbi Rafale áll bevetésre ké­szen. Emellett egy Atlantique 2 felderítőgép és egy Boeing C-135-ös légi utántöltő repülő egészíti ki a francia légi egysé­get Abu Dzabiban. Bár Fran­ciaország Washington után el­sőként hajtott végre légi csapá­sokat az IÁ ellen Irakban, szep­tember 19-e óta csak két alka­lommal bombázták a dzsihá- dista szervezet állásait a fran­cia gépek. Ugyanakkor a cél­pontok feltérképezésben napi szinten részt vesznek a franci­ák. A Szíria területén szintén az IÁ ellen folyó támadásokba Pá­rizs nem kapcsolódott be. A szíriai Homsz városában két pokolgép robbant fel szer­dán egy iskola közelében, és legkevesebb 42 ember - köztük legalább harminc, 6 és 9 év kö­zötti gyermek-vesztette életét. A SANA állami hírügynökség szerint 115-en sebesültek meg az utóbbi hónapok egyik legvé­resebbnek tartott támadásá­ban. Az első robbanószer akkor lépett működésbe, amikor a gyerekek a tanítási nap végén elhagyták az iskolát, a második pokolgép pedig a segítségükre rohanó szülők és menekülő is­kolások okozta zűrzavar köze­pette robbant fel. A merénylet a városnak a kormányerők kezén lévő kerületében, egy alavita tanintézményben történt. Az iszlám síita ágához tartozó ala­vita közösség tagja Bassár el- Aszad szíriai elnök is. Lefejezéssel fenyegetőző dzsihádisták Manila. A Fülöp-szigeteken elrabolt két német vitorlázó lefe­jezésével fenyegetőzik az Abu Szajjaf muzulmán szélsőséges csoport, ha október 17-ig nem kapnak váltságdíjat az elenge­désükért - közölte tegnap Abu Ramin, a terrorszervezet egyik szóvivője. A szélsőségesek azzal fenyegetőztek, hogy kivégzik az 5 5 éves asszonyt és a 74 éves férfit, ha nem fizetik ki neldk a turisták szabadon bocsátásáért követelt 4 millió eurót. Emel­lett felszólították Németországot, hogy hagyjon fel az Iszlám Állam terrorszervezet elleni küzdelemmel. „Megmutatjuk a világnak, hogy nem játszadozunk. A saríával nem tréfálunk” - hangsúlyozta Abu Ramin, az iszlám ítélkezésre utalva. (MTI) Ukrán szakértő: egyre hevesebben ostromolják a szakadárok a donyecki repülőteret - újabb orosz katonai járművek jöttek Moszkva eljárást indít az ukrán katonai csúcsvezetés ellen MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Moszkva. Az elmúlt 24 óra alatt négyszer indítottak rohamot az oroszbarát szaka­dárok a kelet-ukrajnai Donyeck nemzetközi repülőtere ellen - jelentette Dmitro Timcsuk, a ki­jevi katonapolitikai kutatóinté­zet vezetője. Timcsuk értesülé­sei szerint az ukrán katonák ed­dig a szakadárok minden ro­hamát visszaverték, utóbbiak komoly veszteségeket szenved­tek. A szakadár erők a szeptem­ber 5-én életbe lépett tűzszünet ellenére folyamatosan támad­ják a légikikötőt, amely olyan erődítmény, amelyet hiába ost­romolnak és lőnek nehézfegy­verekkel hetek óta, nem képe­sek bevenni. Az ukrán-orosz határon, az izvarinei átkelőnél újabb katonai járművek hatol­tak be Ukrajnába: egy harcko­csi, 18 páncélozott szállító harcjármű és 20 teherautó. Az átkelő a határ szakadárok által ellenőrzött szakaszán van Lu- hanszk közelében. Timcsuk adatai alapján az elmúlt 24 óra alatt összesen több mint 30 tü­zérségi támadást hajtottak vég­re a szeparatisták az ukrán fegyveres erők állásai ellen. A támadások zöme a Donyeck környéki településeknél érték az ukrán erők állásait és ellen­őrző pontjait. Bűnvádi eljárást indított az orosz Szövetségi Nyomozó Bi­zottság az ukrán védelmi mi­niszter és több katonai vezető ellen. Vlagyimir Markin szóvivő elmondta, hogy tiltott háborús eszközök és módszerek alkal­mazásával, illetve népirtással vádolják Valerij Heletejt, az uk­rán védelmi tárca vezetőjét, va­lamint Viktor Muzsenko ukrán vezérkari főnököt és több be­osztottjukat. Közöttük vannak az ukrán hadsereg 25. és 93. dandárjának parancsnokai, akik a donyecki repülőtér kör­zetében folytatott katonai műveleteket irányították. Az amerikai FBI-hoz hasonló orosz hatóságnál arra hivatkoztak, hogy az általuk megvádolt uk­rán miniszter és a hadsereg ve­zetése a kelet-ukrajnai Donyeck megye székhelyén lévő repülő­tér körzetében július 3. és szep­tember 5. között folyó harcok során kiadott parancsaikkal tu­datosan megsértették a genocí­diumot elítélő nemzetközi jog­szabályokat. Moszkva szerint az ukrán katonai vezetők az önha­talmúlag kikiáltott „Donyecki és Luhanszki Népköztársaság” területén élő orosz anyanyelvű lakosok teljes megsemmisítésé­re utasították beosztottaikat, amikor Donyecket, Luhanszkot, Szlovjanszkot, Kramatorszkot lövették Grad és Uragan típusú rakéta-sorozatvetőkkel és más nehézfegyverekkel. Mind gyakoribbak a kormányzati hivatalok elfoglalását célzó felhívások - Peking törvénytelennek tartja a tüntetéseket Hongkong: már lejárt az ultimátum MTl-HÍR Peking/Hongkong. Hong­kongban a tüntetők továbbra is a város első emberének a le­mondását követelik, miközben egyre sűrűbben fenyegetnek a kormányzati hivatalok elfogla­lásával. Hongkongi helyszíni jelentések szerint a kormány­zati épületek megerősített rendőri védelmet kaptak és fémkordonnal próbálják a tün­tetőket távol tartani tőlük. A városban szétszórva 3-4 köz­ponti helyszínen vannak jelen különböző nagyságú tüntető­csoportok, amelyek létszáma a több tucattól a több ezerig ter­jed. A tüntetés szervezői felszó­lalásaikban eltökéltségüket fe­jezik ki azzal kapcsolatban, hogy ha a kormányzó nem mond le, megkezdik a hivata­lok elfoglalását. Az ultimátum tegnap éjfélkor járt le. A helyi kormányzat tegnap késő délután kemény hangú közleményben szólított fel a tüntetés befejezésére. A doku­mentum kiadói szerint a Fog­lald el a központot! mozgalom a város több kerületének immár ötödik napja tartó lezárásával súlyosan befolyásolta az embe­rek mindennapi életét, Hong­kong gazdaságát és a kormány­zat működését. A rendőrség központjainál, és a kormányzói hivatalnál gyülekezőkhöz szól­va azt kérték, hogy ne állják el az utat, és mielőbb békésen tá­vozzanak. A mozgalom szerve­zőit arra hívták fel, hogy azon­nal szüntessék be a közterüle­tek elfoglalását. A kínai köz­ponti pártlap címlapján tudat­ta, hogy a központi kormány teljes bizalmát élvezi a hong­kongi kormányzó, Leung Csun- jing, akit csakúgy mint a külön­leges közigazgatási övezetet kormányzatát, valamint rend­őrségét, Peking a támogatásá­ról biztosította. Úgy fogalmaz­tak, ez nem csak nemzetbizton­sági kérdés, hanem „Hongkong érdeke”. Peking eddig a hong­kongi eseményekkel kapcsola­tos kommunikációját tekintve a háttérben maradt, a külügyi szóvivő annyit válaszolt, hogy a demonstrációt törvénytelen­nek és károsnak tartja. Sajtóhírek szerint leállítot­ták új turistacsoportok szerve­zését a szárazföldi Kína terüle­téről Hongkongba, az Anony­mous hackercsoport pedig há­borút hirdetett a kormányzati weboldalak ellen. A hongkongi tüntetők - többségükben diá­Már New York szívében is tüntetnek Hongkong jogaiért (TASR/AP) kok - azért vonultak az utcák­ra, mert nem akarják elfogadni a hongkongi választási reform Peking által diktált - még ko­rábban rögzített - menetrend­jét. Ennek szellemében a soron következő 2017-es kormány­zóválasztáson ugyan első ízben valamennyi szavazásra jogo­sult polgár szavazhatna, de a jelöltek személyét egy 1200 fős bizottság határozná meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom