Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-22 / 243. szám, szerda
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 22. www.ujszo.com FULVIDEK Blues N’ Roll PUHA JÓZSEF Ha egy bemutatkozó dal zseniális, az általában nem a véletlen műve. Bár az is igaz, hogy a szintet később nem mindenki tudja tartani. A Southern Comfort első szerzeménye, a 2012-es Rázd fel a véred hallatán leesett az állunk. A New Orleans-i whis- kyről elnevezett nagykaposi zenekar első albuma pedig annyira tökéletes, hogy az ajánlóm dicshimnusz lesz. A Blues N’ Roll című CD tizenkét tökéletesen megkomponált, igényes, hangulatilag változatos rockdalt tartalmaz. Vajda Jancsi énekes-basszusgitáros határozott, karakteres hangja néhol a manírok nélküli Axl Rose-t, máshol Deák Bili Gyulát juttatja eszünkbe. Mindegyik számban hangja új tartományát tátja elénk. A Blues N’ Roll igazi csapatmunka, a hangszerelés elsőrangú. Valamennyi felvétel kiemelhető valamiért. Az albumot nyitó fülbemászó, lendületes Könnyen jön, könnyen megy című egyből beindít. A lendület ugyan itt- ott alábbhagy, a sodró ár azonban viszi tovább a hallgatót. A visszafogottabb, a nyolcvanas évek bluesát idéző, de mai hangszereléssel megszólaló Ami kell, az alkoholfogyasztást ötletesen szavakba öntő 10 perc, a finom zongorára, egyszerű, remek riffre, húzós dobra és jól eltalált szólóra épülő Szállt a füst, a jóval súlyosabb Mégsem fáj, a legblues- osabb Apró szikra, a zongorával feldobott, dallamos Nem az otthonom vagy a boogie-s, bluesos Csak te vagy egytől egyig remekmű. A Southern Comfort mindenki számára érthető, tartalmas dalai hétköznapi dolgokról, emberi alaphelyzetekről, szabadságról, csajozásról, bulizásról szólnak. A Blues N’ Rollt - bármilyen nagy szavak is ezek - bátran odailleszthetjük a példaképek: Deák Bili Gyula, Hobo, a Tátrai Band vagy az Ossian munkásságához. Csak így tovább! (Nail Records, 2014) Értékelés: ( Ilii. Élő közvetítések, filmek, rádióműsorok Október 23. a magyar közmédiában A rozsnyói Meseszínház Székelyföldön és Kecskeméten is sikeresen képviselte hazánkat A magyar népmese szekerén Badin Ádám (Jozef Peniaško felvétele) Egy interaktív pillanat az Öregapám mesefája című előadásból (Képarchívum) AJÁNLÓ Budapest. Holnap a magyar közmédia valamennyi csatornáján megemlékezik az 1956-os forradalomról. Élő közvetítések, a dicső napokat idéző filmek, rádióműsorok szerepelnek a kínálatban. A nap hangulatát a budapesti Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonás és katonai tisztelet- adás adja meg (Ml 9.00). Ezt követően Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról című versét láthatják a nézők a szerző tolmácsolásában (Ml 9.40). A Hely ünnepi adásának helyszíne a mosonmagyaróvári Gyász tér. 1956. október 26-án több mint száz emberrel végzett itt a hatalom sortüze. Az adás archív felvételekkel és a résztvevők megszólaltatásával emlékezik a vérengzésre (Kossuth rádió 11.07). Az 1956 - törvényszerű vagy váratlan? című összeállítás arra keresi a választ, hogy a forradalom kirobbanása mennyire volt szükségszerű és mennyire „véletlen”, illetve hogy forradalmi érzelmű, vagy belenyug- vó-e a magyar mentalitás. (Kossuth rádió 12.30) Az Arcvonások vendége Dózsa László színész, rendező, aki 14 évesen állt kivégző osztag előtt, tömegsírba került, ahol egy sírásó figyelt fel a még mozgó testre. (Kossuth rádió 14.05). Az Isten embere - Mind- szenty bíboros Észak-Ameriká- ban magyar dokumentumfilmsorozat az egyházi vezető emigráns éveit, tengeren túli pásztormunkáját dolgozza fel. (Ml 14.40; második rész: péntek 15.15; harmadik rész: szombat 16.05). A forradalom romániai hatásáról készült a Varjúröptetés - 1956 Bukarestben című dokumentumfilm. Nemcsak erdélyi magyar, de bukaresti román diákok is százszámra kerültek börtönbe 1956-ban, a forradalom iránti szolidaritásuk miatt. (Duna 14.45). Holnap állami kitüntetéseket és elismeréseket adnak át. Kitüntetettek címmel félórás műsor avatja be a részletekbe a hallgatókat (Kossuth rádió 18.00) . Az Operából közvetített megemlékezésen Áder János magyar államfő és Kövér László házelnök mond ünnepi beszédet. (Ml 19.30). A küzdelem és a mély érzések apoteózisa a Szabadság, szerelem című játékfilm. (Duna 20.15). Az Ars nova - a XX-XXI. század zenéje összeállítást is a forradalom ihlette. Balassa Sándor: 301-es parcella, és Dubro- vay László: 1956 - szimfonikus képek versmondóra és zenekarra, Gyurkovics Tibor verseire méltó befejezése nemzeti ünnepünknek (Bartók rádió 23.00) . (k) A Badin Ádám vezette rozsnyói Meseszínház az elmúlt hetekben két rangos fesztiválon is képviselte hazánkat. Székelyföldön Benedek Elek születésnapján, szeptember 30-án rajtolt egy mesés rendezvény, majd Kecskemét következett, egy rangos bábos seregszemle, ahol előttük még nem lépett fel határon túli magyar társulat. JUHÁSZ KATALIN A Mesélő Háromszék című fesztivál három kerek meseesztendő, azaz kilenc nap alatt 25 székelyföldi település, közel száz kisközösség aprónépét szólította meg összesen 62 programmal. Színházi és bábelőadások, tematikus táncházak, mesebarangolások, kézműves foglalkozások, népmesén alapuló rajzpályázatok kiállításai, mesemondó és meseíró verseny is volt, nem beszélve a felnőtteknek szóló, a népmese világát boncolgató előadásokról. A bábos találkozóra pécsi, kolozsvári, nagyváradi és szatmárnémeti társulatok mellett a rozsnyói Meseszínház is meghívást kapott. Néhány „időnként felbukkanó” társulatot leszámítva ez hazánk egyetlen rendszeresen játszó magyar bábszínháza. Állandó játszóhelyük nincs, ezért (illetve nem csak ezért) fáradhatatlanul járják az országot, így Székelyföldön sem okozott gondot számukra egy nap három előadást abszolválni. „Olyan településeken is játszottunk, ahol még sosem láttak bábszínházát. Kis túlzással élve lovaskocsikon érkezett a közönség az egész környékről, és leírhatatlanvolt a hangulat”-meséli Badin Ádám, a Meseszínház vezetője, aki nem győzi dicsérni a rendezvény szervezőit. „Minden napra kitaláltak valami meglepetést. A népmese egészen váratlan helyeken is megjelent, például bankban, parkban, piacon, boltban vagy autóbuszon. És az emberek mindenütt rendkívül jól fogadták, ha valaki megjelent a közelükben és me- sélnikezdett.” Amikor épp nem volt színpadon, Badin Ádám a többi bábtársulat előadásait nézte, és a legkülönbözőbb féle mesefeldolgozásokkal találkozott. A társulatok folyamatosan próbálnak újítani, és bár a népmese műfaja kíván némi kötöttséget, itt is megjelennek olyan modem elemek, mint például az ámyjá- ték. „Míg mi arra voltunk kíváncsiak, hogyan játszanak a székelyek székely mesét, addig számukra a mi palóc meséink voltak érdekesek. Az a fajta interaktív színház, amit mi csinálunk, arrafelé nem igazán dívik, pedig nem találtuk fel a spanyolviaszt, csupán visszanyúltunk a régi, közösségi mesélési formához, igyekeztünk bevonni a hallgatóságot. Úgy vettem észre, a szakmabeliek számára is érdekesek voltak az előadásaink, és a közönség is jól fogadott bennünket”. Csak összehasonlításképpen: Romániában jelenleg hét államilag dotált magyar bábszínház működik, míg nálunk egy sem. Úgyhogy tájainkon is bőven vannak olyan települések, ahol Badin Ádáméknak köszönhetően láthatnak a gyerekek először profi bábelőadást. A Meseszínház művészei alig értek haza, máris Kecskemét felé vették az irányt a Magyarországi Bábszínházak Találkozójára. Ezt a seregszemlét kétévente rendezik, valamennyi bábszínház a legjobbnak tartott előadását mutatja be, komoly szakmai értékelések zajlanak, és most először szerepelt ott határon túli magyar társulat. Badin Ádám szívének azért is kedves ez a rendezvény, mert annak idején a kecskeméti Ciróka bábszínház társulatának tagjaként jelen volt a születésénél, sőt a második találkozót ő szervezte. „Mostanában szinte burjánzik ez a műfaj Magyarországon. Nyíregyháza és Salgótarján kivételével minden megyeszékhelynek van saját bábszínháza, ezenkívül számtalan kisebb- nagyobb társulat működik országszerte, és vannak olyan független színházak, amelyek mást is játszanak, de emellett bábszínházi produkciókat is létrehoznak” - tudtuk meg Badin Ádámtól, aki saját szekerének futtatása mellett arra is szakít időt, hogy fellépéseket szervezzen magyarországi társulatoknak dél-szlovákiai kistelepüléseken. Jelenleg épp Kemény Henrik „udóda”, Pál János turnézik Gömörben a Vitéz Lászlóval az NKA támogatásának köszönhetően. Mert ha már nálunk nem „burjánzik” ez a műfaj, legalább az anyaországiak jöhessenek. Badin Ádám szerint valamiben azért sikerült lepipálnunk Magyarországot: az amatőr bábos mozgalom fejlődésében. A Duna Menti Tavaszon évről évre bemutatott bábelőadások színvonala magasan a magyarországi átlag fölött van, sőt az egész Kárpát-medencében nincs ehhez hasonló méretű és szintű gyerekbábos- mozgalom. Már csak ezért (is) megérdemelnénk egy államilag támogatott bábszínházát. VÁLASZOL Szekeres Éva televíziós tudósító Az MTVA Kós Károly Kollégiuma először rendezett filmszemlét Békéscsabán, a Kárpát-medencében alkotó magyar médiaműhelyek számára. Az önök stábja kapta a fődíjat. Hogyan zajlott az értékelés? Két kategóriában versenyeztek a hosszabb és a rövi- debb filmek, és a kategóriagyőztesek mellett volt egy abszolút fődíj. Mi egy ötperces filmetűdöt küldtünk Séta a rimaszombati temetőben címmel, amelynek operatőre Lchtmannegger László volt, a szöveget Szászi Zoltán írta és Culka Ottó hangján szólalt meg. Köszönettel tartozunk Bárdos Ágnesnek is, aki a szlovák köztévé magyar adása szerkesztőjeként annak idején kitalálta ezt a témát, illetve helyet biztosított a Magyar magazinban ennek a műfajnak. Filmetűdöt ugyanis manapság ritkán látni a képernyőn. Mennyit dolgoztak az anyagon? Csak néhány napunk volt rá, maximum egy hét. Emellett persze mást is csináltunk: naponta gyártottuk a híranyagokat, tudósítottunk a gömöri rendezvényekről, vagyis végeztük a munkánkat az operatőr kollégával. Szóval nem tudtunk annyi időt rászánni, amennyit szerettünk volna, és látjuk is a film hibáit. Nem is terveztük benevezni, egy kollégám, Bartók Csaba biztatására küldtük el végül a fesztiválra. Alig hittünk a fülünknek, amikor megtudtuk, hogy mi kaptuk a fődíjat. Az etűd szerintem nagyon komoly műfaj, hosszú hetekre lenne szükség, ha olyan igényességgel csinálhatnánk meg egy filmet, amilyennel mondjuk a reklámfilmek vagy a videoklipek készülnek Mit jelent önöknek ez az elismerés? Elsősorban azért örülünk neki, mert kollégáktól kaptuk. Olyanoktól, akik ugyanazt a munkát végzik, amit mi. Összesen 74 versenyfilm érkezett a zsűrihez az egész Kárpát-medencéből, közülük ez volt az egyedüli filmetűd. Gondolom, mindenszentek előtt láthatják a nézők ezt az alkotást... Igen, többször is levetítik. A mindenszentek előtti Magyar magazinban, az ml Átjáró című műsorában, a Dunán az Élő egyházban november 1-én, egy nappal előtte pedig a Térképben, szintén a Dunán, (juk)
