Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-17 / 239. szám, péntek
8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 17. www.ujszo.com Arany János elbeszélő költeményének különleges, egyszemélyes színpadi változata október 21-én az Astorka Színház fesztiváljának keretében Toldi Miklós kedden Pozsonyba érkezik Mai történetté változott Arany János 1846-ban, a Kisfaludy Társaság pályázatára írott remekműve, a Toldi. Paczolay Béla állította színpadra Csőre Gábor színésszel. Sok mindenről szól a mű, de főleg hősiességről és bátorságról, hűségről és kitartásról, becsületről és emberségről. SZABÓ G. LÁSZLÓ A legendás erejű vitézt megformáló Csőre Gábor Toldi Miklós mellett több mint tíz más szerepet is életre kelt a másfél órás előadás során, amelyet nevezhetnénk monodrámának vagy különleges one man show-nak is, de a Toldi stand up megjelölés sem áll távol tőle. „Divatos műfaj a stand up, hatni tud az emberekre - vélekedik Csőre Gábor. - Egy szabad közlési forma, amellyel több mindent el lehet érni. A Toldi csak annyira stand up comedy, amennyire Arany János megengedi, egyébként pedig pompás humora van. Például, ahogy a bika üldözését leírja, több szemszögből vizsgálva. De lehetne akár egy korabeli dráma is. Mi az egész történetet áthoztuk a mába, egy buszmegállóba, ahol percenként találkozunk ilyen vagy hasonló figurákkal.” Az előadás létrehozásának ötlete a színész fejéből pattant ki. „Gyerekkorom óta tudom a trágár Toldit, egy vígszínházi turnén el is mondtam, és Eszenyi Enikő is jókat szórakozott rajta. Igazgatóként aztán szólt, hogy szeretne az eredeti művel foglalkozni. Tavaly már én említettem meg neki, hogy annyira érdekes a János vitéz és a Toldi, mindkettő mai történet, a gyerekek mégsem értenek belőle semmit. Elolvastam a kislányomnak, hogy: »Ég a napmelegtől a kopár szik sarja, tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta...« Kopár, szik, saij. Ezek olyan szavak, amelyeket ma már nagyon kevesen használnak. Enikő ráharapott az ötletre, kezembe adta az egészet, és Paczolay Béla személyében rendezőt találtunk hozzá.” Ahhoz, hogy kiderüljön, mi az, ami a szövegből kihagyható a színpadi változatban, Csőre Gábornak _a teljes költeményt meg kellett tanulnia. Vagyis harminchat-harmincnyolc oldalt. „Tudtuk jól: a Toldit nem lehet meghúzni, és bele sem írhatunk. De más a színpadi változat és más egy leíró költemény. Az is szempont volt, hogy ne legyen hosszú az előadás. TermészeToldi szerepében: Csőre Gábor (Szkórossy Zsuzsa felvétele) tesen nem hajtjuk a történetet. Mindent benne hagytunk. Csak az olyan részleteket, amikor Arany például azt írja, hogy: »Majd fogta, kezébe kapta...«, én nem elmondom, hanem végrehajtom. A szöveget augusztustól decemberig tanultam. A próbák során aztán kiderült, nem is az a nehéz egy ilyen anyagban, hogy az ember bepréselje az agyába, hanem életet lehelni egy elbeszélő költeménybe. A rímek, a dallamok, a gyönyörű leírások hol humort, hol drámát hoznak ki, miközben arra is figyelnünk kellett, hogy, ha finoman nem törjük szét a szöveget, akkor archaizáló lesz és nem mai. A cselekményt is úgy kell széttörni, hogy a drámai- sága ne sérüljön. Nagy örömömre igazi színpadi alkotás született a műből.” A műből, amely kötelező olvasmány volt egykor, és ma is tananyag a magyar iskolákban. Paczolay Béla rendezése azonban nem ifjúsági előadás, bár gyerekek is nagyon szívesen nézik. „Teszteltük a bemutató előtt a közönséget - mondja Csőre Gábor. - Az első összpróbán ott ültek a kislányom osztálytársai, aztán jöttek a gimnazisták, majd a főiskolások és az egyetemisták. Négyszáz magyar tanárnak is megmutattuk. Ők is remekül szórakoztak. Csak azt kérdezték meg tőlem, miért van kitömve az alsónadrágom. Mondtam, hogy nincs kitömve. Nem korhatáros az előadás, bár a történet felnőtteknek való. Van egy ember, aki egy malomkődarabbal, hirtelen felindulásból fejbe vág egy őt bosszantó katonát. Onnantól fogva összeomlik az élete, rókalelkű bátyja minden bosszúja rászabadul, majd három stáción keresztül végigmegy egy öntisztuláson. Azután nyeri csak el azt a helyet, amely őt illeti.” Csáki László közreműködésével rajzos animáció segíti az előadást, a zene pedig egy világhírű szerző alkotása, picit kifordítva. „Ez a mű egy olyan világban íródott, amikor még a liberális gondolkodású emberek is hittek Istenben - állapítja meg Csőre Gábor. - Nem volt kérdés az eleve elrendelés, a gondviselés, ami az összes cselekedetünket irányítja, szabályozza. »Ne félj, fenn az Isten, ő majd igazat lát - szól a költő Toldihoz -, bízd rá a büntető bosszúállás dolgát.« Nem kell mindenkinek hívő embernek lennie, csak az a fajta erkölcs, ami a Toldiból kiérződik, jó lenne, ha újra ránk szállna.” A Toldi Pozsonyban október 21-én, kedden 19 órától látható az Astorka Színház fesztiváljának keretében. Könyvajánlatunk! 22 magyar borvidék, 145 jelentős borászat, 211 pincészet az útikönyvben. Rendelje meg nálunk! Amíg a készlet tart! megrendelőlap I darab Keresztnév: ■ ...-..........".......... V ezetéknév: Utca, házszám: Település: Postai irányítószám: E-mail: Dátum: J Telefonszám: Aláírás: n0^ 2333266, e-mail: marketing@ujszo.com Amej nos A Magyar Nemzeti Filmalap nem támogatja Pálfi György moziját Mégsem lesz Toldi-film ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Nem támogatja az Andy Vájná vezette Magyar Nemzeti Filmalap Pálfi György Toldi című filmjének tervét. „Á Magyar Nemzeti Filmalap Filmszakmai Döntőbizottsága azt a döntést hozta, hogy Pálfi György Toldi című filmjének megvalósítását célzó, hosszú ideje tartó tárgyalássorozatot beszünteti, és az eredetileg megvalósításra szánt tervet a továbbiakban nem támogatja, miután az alkotó a film megrendezésének szándékától a döntőbizottság több tagjának tett szóbeli nyilatkozatában elállt, illetve előzőleg írásban jelezte, hogy amennyiben a döntőbizottság október 15-ig nem hoz határozatot, akkor lezártnak tekinti az együttműködést” - olvasható a filmalap közleményben. Az összegzés kitér arra, hogy a film tervezett költségvetése 2,5 milliárd forint, „amely a magyarországi és az európai filmgyártási gyakorlatban is szokatlanul magas”. A bizottság szerint még nincsenek meg a feltételei annak, hogy egy ekkora összegű támogatás mellett olyan filmalkotás szülessen, amely művészi színvonala mellett széles közönséget is képes megszólítani - zárul a filmalap közleménye. A filmalap 2013 júniusában jelentette be, hogy a döntőbizottság 900 millió forint gyártási támogatást szavazott meg a Toldi-filmnek. A forgatás tavaly szeptemberben kezdődött volna, nemzetközi szereplőgárdával és a legmodernebb technikákkal. A „szuperprodukció” 2014 végén kerülhetett volna a mozikba. A két producer, Angelusz Iván és Pusztai Ferenc sajnálattal vette tudomásul a döntést. „Keserűség, szomorúság és értetlenség” - reagált Pusztai, aki szerint valóban Pálfi György tűzte ki az október 15-i döntési határidőt, de türelmetlensége érthető, hiszen csaknem négy éve foglalkozik a filmmel, a gyártási támogatásra másfél éve vár. Angelusz Iván elmondta: a Toldi nem valósítható meg a filmalap közreműködése nélkül. „Nem is gondolkoztunk abban, hogy egy ilyen, a magyar nemzeti hőseposzra épülő filmet magyar részvétel nélkül csináljunk meg” - jegyezte meg, bár hozzátette: többször próbálkoztak külföldi partnereket bevonni. „Más rendezőben nem gondolkozunk, ezt a filmet Gyuri tudta volna megcsinálni, ráadásul az ő írói részvételével született a forgatókönyv is” - fogalmazott a producer, aki szerint jelentős idő-, energia- és pénz- mennyiség fekszik a filmtervben, ezért továbbra is bíznak abban, hogy egyszer mégis elkészülhet a Toldi. „Egy nagyon szép filmterv volt, fantasztikusan jó film, nagy közönségsiker lett volna belőle. Ezzel a nemzeti alapeposszal adósa a magyar filmművészet a magyar nézőknek”-vélekedett. (MTI) Verses városnéző séta Korpás Árpáddal Pozsony. Szombaton ren- ben, irodalmunkban és műve- járják be a főváros történelmi dezi meg soron következő vá- lődéstörténetünkben. Az út- utcáit. A séta a XXVIII. Városi rosnéző sétáját a Pozsonyi Kif- vonalra verseket, prózai sző- Kulturális Napok keretében va- li Polgári Társulás. Ezúttal vegeket, nevezetes beszéde- lósul meg. A vezető Korpás Árnem hagyományos idegenve- két, jellegzetes feliratokat pád; gyülekező szombaton 14 zetést kínálnak, hanem egy kis „fűztek fel”; a résztvevők órakor, aVajanskýrakparton, a kalandozást történelmünk- nagyjából időrendben haladva kikötőnél, (ú)
