Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)

2014-10-16 / 238. szám, csütörtök

8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 16. www.ujszo.com A kurdok végső célja egy egységes Kurdisztán megteremtése, így azon országok kormányai szerint, ahol élnek, veszélyt jelentenek az államra Négy országban szétszóródva - saját állam nélkül a kurdok MTl-HÁTTÉR Az Iszlám Állam fegyveresei előtt szétfutott az amerikaiak által felszerelt iraki hadsereg, a dzsihádistákkal a kurd kisebb­ség védelmi erői vették fel a harcot. A NATO-tag Törökor­szág viszont az USA unszolása ellenére végignézi, hogy az isz- lamisták mészárolják a kurdo- kat. Nem véletlenül. A kurdok főként Törökor­szágban, Irakban, Iránban és Szíriában élnek, becslések sze­rint 25-35 millióan. A Törökor­szág délkeleti részétől Irán kö­zepéig terjedő, Irak és Szíria északi részét érintő, hegyes te­rületen élnek. Saját államuk so­sem volt, de hagyományaikat, dialektusaikat, törzsi szervező­désüket megőrizték. A kurdok többsége szunnita muszlim val- lású, de vannak köztük keresz­tények és jazidik is. A legtöb­ben, 12-15 millióan Törökor­szágban élnek, a lakosság 20 százalékát teszik ki. Iránban mintegy 5 millió kurd van, ará­nyuk kevesebb mint 10 százalé­ka az ország lakosságának. Irakban 4,6 millió kurd él, 15-20 százalékra rúg az ará­nyuk, Szíria mintegy 3 millió kurdot számlál, amellyel 15 százalékát teszik ki az ország lakosságának. Európában Né­metországban él a legtöbb kurd, becslések szerint 500 ezer. A kurdok végső célja egy egy­séges ország, Kurdisztán megte­remtése, s ezzel azon országok kormányai szerint, ahol élnek, veszélyt jelentenek az egyes ál- lamokterületiegységére. Törökországban a Kurdisz- táni Munkáspárt (PKK) - ame­lyet terrorista szervezetnek te­kint Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió is - harminc évig tartó harca 45 ezer halottat követelt. A török kormány 2012 végén béketár­gyalásokat kezdeményezett, 2013 márciusában pedig a PKK vezére, Abdullah Ocalan tűz­szünetet rendelt el. Iránban, 1946-ban a hadse­reg elfoglalta az egy évvel ko­rábban alapított kurd köztársa­ságot. Az 1979-es iszlám forra­dalom után a hatóságok ke­mény kézzel levertek egy kurd felkelést. Teherán azzal vádolja Washingtont, hogy támogatja az iraki központú fegyveres csoportokat, például a Kurdisz- táni Szabad Élet Pártját. Irakban a Szaddám Húszéin rezsimje alatt üldözött kurd népcsoport az 1991-es Öböl-há­borút követően fellázadt, majd a megtorlás elől mintegy kétmilli- óan Iránba és Törökországba menekültek. Szaddám vegyi fegyvereket is bevetett a kurd polgári lakosság ellen, ezért vé­delmük érdekében a nyugati szövetségesek repüléstilalmi zónát alakítottak ki. Ma az iraki kurdok egy három tartomány­ból álló, olajban gazdag auto­nóm északi régióban élnek, sa­ját kormánnyal, biztonsági erőkkel, határátkelőhelyekkel rendelkeznek, van saját zászló­juk, de bizonyos területeken még a központi költségvetésre vannak utalva. A pesmergák ­iraki kurd önvédelmi erők - jú­nius 12-én elfoglalták az észak­iraki Kirkukot. Július 3-án az iraki Kurdisztán elnöke, Ma- szúd Barzani bejelentette, a kurdok népszavazást rendez­nek a régió^függetlenségéről - azonban ezt szövetségese, az USA nem támogatta. A kurdok Szíriában is elnyo­más alatt éltek, de a 2011-ben kezdődött polgárháborúban visszafogottan vettek részt. Az ország északi részében fekvő te­rületeik felett ellenőrzést gya­korolnak a kurdok a szír kor­mányerők 2012-es visszavonu­lása óta. A szíriai Demokratikus Uniópárt (PYD) 2013 novem­berében autonóm közigazga­tást hozott létre a területen. Mivel az Iszlám Állam (IÁ) részben a kurdok lakta iraki és szíriai területeken akaija létre­hozni „kalifátusát”, a népcso­port elsődleges célpontja lett a szélsőséges dzsihádista szerve­zetnek. Az iraki hadsereg össze­omlása után pedig a kurdok már első vonalban harcolnak az IÁ el­len. Augusztus óta kapnak segít­séget a nyugati hatalmaktól: az Egyesült Államok és szövetsége­sei fegyverszállítással és légitá­madásokkal támogatják az isz- lamisták térnyerése elleni har­cot a Közel-Keleten. KÁRPÁT-MEDENCEI FIGYELŐ Kötelező a december 1. út Romániában kihirdették azt a törvényt, amely köte­lezővé teszi, hogy minden városban egy központi főút az „1918. december 1.” ne­vet viselje. Ez a gyulafehér­vári nagygyűlés napja, ame­lyen az erdélyi, bánsági és magyarországi románok ki­nyilvánították Románia egyesülését. A törvény azt is előírja, hogy december else­jén minden központi és he­lyi hatóságnak nevelő hatá­sú kulturális, történelem­idéző programokat, katonai parádékat kell szervezniük. A Krónika című erdélyi napi­lap rámutat: egyértelműen a székelyföldi városokat cé­lozta meg a törvény. A par­lamenti vita során néhány román honatya is kifogásol­ta az ünneplés kötelezővé tételét. Ez azt jelenti, hogy a magyar városokkal megün­nepeltetik Erdély Romániá­hoz csatolását. A romániai városok túl­nyomó többségében létezik már 1918. december 1. út, de a magyar többségű Hargita megye székhelye, Csíkszereda kivétel. Sepsi- szentgyörgyön régóta konf­liktust okoz, hogy az 1918. december 1. utca egyes szakaszait átnevezné az önkormányzat. Korábban olyan törvénytervezet is készült, amely megtiltotta volna, hogy román szemé­lyiségekről elnevezett ut­cák nevét megváltoztassák, de a parlament azt nem fogadta el. (MTI) LÖVÉSZÁROK Miért fontos a magyar polgármester? Az önkormányzati választá­sokkal kapcsolatban több he­lyen felvetődött a kérdés: az MKP miért ad etnikai színeze­tet a helyi választásoknak az­zal, hogy hangsúlyozza, a ma­gyarok által lakott települése­ket lehetőség szerint magyar polgármester irányítsa. E té­mában három érvet is felsorol­nék. Az ország közigazgatási felosztása számunkra olyan, hogy egyedül a helyi önkor­mányzatban tudunk önállóan, a törvény adta hatásköröknek megfelelően kormányozni. Bármilyen jó eredményt érünk is el az országos választásokon, számarányunkból kifolyólag legfeljebb koalícióban működ­hetünk, a megyéket pedig úgy rajzolták meg, hogy ne tudjunk választásokat nyerni. A helyi önkormányzat az, ahol tényle­gesen irányíthatunk. Települé­seink vezetésénél meg tudjuk mutatni, hogy legalább olyan jól el tudjuk végezni a feladato­kat, mint bárki más, képesek vagyunk magas erkölcsi és szakmai szinten irányítani a he­lyi közösséget. Tetszik vagy sem, a szlovák nemzetállam­építés egyik következménye, hogy egy magyar nemzetiségű jelöltnek kizárólag ott van esé­lye a győzelemre és rátermett­ségének bizonyítására, ahol helyben többséget alkotunk. Nagyonhosszú időnekkell még eltelnie ahhoz, hogy ez megvál­tozzon, és magyarként a dél­szlovákiai régión kívül is meg­választhatok legyünk. A második fontos érv a ve­gyesen lakott települések két­nyelvűsége. Egy adott község első embere jogi és erkölcsi fe­lelősséget is visel, hogy az ott lakók élhessenek törvény adta jogukkal anyanyelvűk haszná­latát ületően. Nyilvánvaló, hogy a kétnyelvűség kérdése túlmutat a hivatalon belüli kommunikáción, a közösségi élet, a mindennapok része kell, hogy legyen, ezt pedig csak olyan személy tekinti szívügyének, aki maga is bírja, napi szinten használja az adott nyelvet. Valljuk be, az a polgármester tekinti szív­ügyének a kétnyelvűséget, aki maga is átéli a kisebbségi lét nehézségeit. Az elmúlt huszonöt évben a többségi politikusok gyakran nemzetbiztonsági kockázat­ként bélyegezték meg a szlová­kiai magyarokat. Történt mindez annak ellenére, hogy erre nem adtunk tényleges okot, sőt a magyar polgármes­terek a legkézzelfoghatóbb bi­zonyítékai annak, hogy a szlo­vákiai magyarok tenni kíván­nak és tudnak nemcsak saját nemzetközösségük, hanem a velünk együtt élő szlovákok anyagi és szellemi gyarapodása érdekében is. Az önkormány­zatokban elvégzett példaszerű munka igazolja leginkább a magyarok rátermettségét, a si­keres magyar településvezetők sora pedig a szlovákiai magya­rok szembeni bizalom megala­pozottságát. Tegyünk róla november 15-én, hogy újra igazoljuk: he­lyünk van magyarként ebben az országban! Berényi József, az MKP elnöke '(O 1--------------------------------­a rfifmeí Mit kell tennie? Rendelje meg negyed évre az Új Szót és megajándékozzuk 2 DVD-vel! Ez a lap jár Önnek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom