Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)

2014-10-02 / 226. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 2. Kultúra 11 Vida Igor koncertszervező: a fiatalok mást várnak a dzsessz műfajtól, mint a szüleik, nagyszüleik „Egy nagy család tagja vagyok” Vida Igor bemutatja az Are You Free? fesztivált Helsinkiben (Fotó: Maorit Kytöharju) Vida Igor, a dunaszerdahe- lyi Na’conxypan Polgári Társulás egyik alapítója, az Are You Free? improvi­zációs zenei fesztivál szer­vezője hazánkból egyedü­liként vett részt azon a szakmai találkozón, ame­lyet Helsinkiben rendezett a dzsessz műfajjal foglal­kozók ernyőszervezete, a European Jazz Network. JUHÁSZ KATALIN Hogyan képzeljünk el egy ilyen nagyszabású találko­zót? Idén Helsinkiben több ren- dezvényt vontak össze. Akonfe- renciaprogram után, esténként láthattuk a feltörekvő finn ze­nekarokat, és az észak-európai dzsessz-szövetség is ott tartotta éves ülését. Összesen legalább háromszáz résztvevője volt a rendezvénynek. Harminc or­szágból érkeztek fesztiválszer­vezők, producerek, klubtulaj­donosok, promoterek. Az eu­rópai ernyőszervezetnek egyéb­ként 98 tagja van, Szlovákiát egyedül képviseltem. Miért érdemes belépni a nemzetközi szövetségbe? Sok előnye van a tagságnak, például készül egy éves táblázat a koncertszervezők számára, amelyben minden fesztivál és az Európában fellépő összes is­mertebb zenekar útvonala sze­repel. így elkerülhető az idő­pontok torlódása, vagyis az, hogy egy hétvégén két helyen is nagyobb fesztivált rendezze­nek, a klubok pedig lecsaphat­nak a környéken turnézó zene­karokra. A környező országok­ban dolgozó kollégákkal való együttműködés is rendkívül hasznos, mivel jócskán le lehet faragni a költségekből, ha egy- egy régióban összefognak a szervezők. Anyagi szempontból nem mindegy, hogy például egy finn zenekar Helsinkiből utazik Dunaszerdahelyre, vagy Bécs- ből. Persze azelőtt is kapcsolat­ban voltam környékbeli szerve­zőkkel, most azonban rálátásom lett az összeurópai dzsessztér- képre. Ilyesmi egyébként nem is létezett eddig, most kezdődik a nagy, nemzetközi összefogás. Mi volt a rendezvény leg­nagyobb hozadéka az ön számára? A személyes kapcsolatok. Teljesen más egy kávé mellett elbeszélgetni a külföldi kollé­gákkal, mint levelet írni nekik. Helsinkiben mindenki nyitott és barátságos volt, a nagy fesztivá­lok szervezői nem fölényesked­tek a legkisebbekkel, azaz ve­lünk, hanem partnerként tekin­tettek ránk. Felfedeztem példá­ul egy észak-angliai fesztivált, amely nagyon jó programot kí­nál, és húszezer nézőt vonz. Ar­ról sem volt tudomásom, mek­kora presztízse van a műfajnak Ázsiában. Végig azt éreztem, hogy egy nagy család tagja va­gyok, amelyben mindenkinek ugyanaz a „bolondériája”: szín­vonalas zenét prezentálni az er­re fogékony közönségnek. Manapság sokan panasz­kodnak, hogy az igényes zene iránt megcsappant az érdek­lődés. Ön hogy látja ezt Hel­sinki után? Az én helyzetem azért neze- zebb, mert kisvárosban tevé­kenykedem, elsősorban a duna- szerdahelyieket és a környéken élőket igyekszem becsábítani egy-egy nívós, izgalmas kon­certre. Mivel rétegzenéről van szó, tudom, hogy sosem lesz több száz fős közönsége annak, amivel én foglalkozom. A dzsessz és rokon műfajai nem tartoznak a populáris muzsikák közé. A törzsközönség haja egy­részt erősen deresedik: aki fia­tal korában nyitott volt az igé­nyes zenére, nyitott is maradt. Ugyanakkor megjelentek a né­zőtéren a fiatalok is. Ők viszont mást várnak a műfajtól, mint a szüleik, nagyszüleik. Számukra a crossover a legizgalmasabb, azaz a dzsessz fúziója az elekt­ronikus zenével, a pop- és rock­zenével, vagy akár a népzené­vel. Szervezőként az is nehezíti a dolgomat, hogy nincs saját he­lyiségünk, ahova oda lehetne szoktatni a közönségünket. A saját klubot működtető kollé­gáknak lényegesen egyszerűbb dolguk van. Mi a helyzet a műfaj anyagi támogatottságával? Ha létezni és dolgozni aka­runk, folyamatosan pályáznunk kell. Tulajdonképpen két hely­ről kaphatunk támogatást: a kulturális minisztériumtól és a kisebbségi kormánybiztos hiva­talától. A magánszférára sajnos nem számíthatunk, legalábbis ez a tapasztalatom. Lehet, hogy nem vagyok eléggé rámenős, nem ismerem a marketingfogá­sokat, de eddig még nem sike­rült meggyőzni a környékbeli vállalkozókat, hogy támogas­sanak minket. Helsinkiben vi­szont az anyagiak előteremté­sével kapcsolatban is kaptam egy-két jó tippet. Az előadók például maguk is pályázhatnak útiköltség-támogatásért. Ha nyernek, nem a fogadó félnek kerül pénzbe a zenészek utazta­tása, hanem az illető államnak. Ez jelentősen megkönnyíti az olyan kis egyesületek dolgát, mint a mienk. A támogató ál­lamnak pedig azért éri meg a dolog, mert a zenészek az or­száguk jó hírét keltik külföldön. PENGE Páros játék, széttartó alakzatban Örök téma a szerelem, le­gyen az testi vagy éterien tisz­ta, plátói vagy kuplerájbeli tízperces. O. Nagy Zoltán Pá­ros játék A-val című novella­füzére (regénye) ebben a té­mában forog, igen érdekes módszerrel: lábjegyzetekben kommentálva szerető és sze­retettviszonyát. Ám a kötetben szereplő mintegy másfél száz rövi- debb-hosszabb történetnek a szerzője, 0. Nagy Zoltán sok­kal rafináltabb annál, hogy csupán a testi vagy érzelem­ként megélt szerelemmel fog­lalkozzon. Novelláiban pon­tos kor- és kórképet is ad a Ká­dár-kor, a gulyáskommuniz­mus éveiről. Arról, miként is szocializálódott a „nagy nemzedék”, milyen hatással volt a szexuális forradalom a Szászi Zoltán kritikai rovata szocializmusban önmagukat kereső fiatalokra. Jól érzékel­hető ebben a könyvben, ho­gyan élték, hogyan élhették meg az álságos időkben a még a paraszti társadalomból át­öröklődött, vallási erkölcsi alapokon nyugvó gondolko­dással való szembekerülésü­ket a fiatalok, hiszen ezt az ér­tékrendet a szüleik még szigo­rúan tartották. 0. Nagy könyvének széttar­tó lazaságú struktúrája azt a lehetőséget is felkínálja, hogy ne folyamatként, hanem ötletszerűen, bárhol belekap­va olvassuk. Számomra a leg­izgalmasabb történetek azok, amelyekben a bába (füves­asszony) szerepel. Már-már mágikus realizmus! Frappáns és igazán izgalmas a lábjegy­zetelés, amely egy kinti, ám igencsak beavatott, olykor ta­lán főszereplőként is felbuk­kanó női kontrollhangot jele­nít meg. A túlcsordulásokat, az érzelmi túlfűtöttségeket, a már-már patetikusba hajló szövegrészeket kiválóan el­lensúlyozza kemény, szikár, olykor cinikusnak tűnő ellen­vetéseivel. Szerethető, érde­kes alak bujkál e sorok mögött. 0. Nagy Páros játék A-val című kötetének nagy pozitívuma, hogy tényleg játékosan, lazán, itt-ott az eldolgozatlanságot sem palástolva kíván egy kor­szakról, az abban szocializá­lódott emberekről vallani. O. Nagy Zoltán: Páros játék A-val. Irodalmi Jelen Köny­vek, Arad, 2012. Értékelés: «0#«OQQ RÖVIDEN Díjat kapott Korpás Éva Pozsony. Korpás Éva előadóművész kapta idén a Mikola Anikó-díjat. A díjazott az autentikus magyar népzene, a meg­zenésített versek és a világzene területén is otthonosan mo­zog. A Népművészet Ifjú Mestere, emellett Fonogram és Har­mónia díjas előadó. A Mikola Anikó-díjat az Anima Társaság, az AB-ART kiadó, az Szövetség a Közös Célokért, a Csemadok, a Posonium Társaság és magánszemélyek alapították 2006-ban. A kuratórium minden évben egy, a szlovákiai ma­gyar művészeti életben tevékenykedő, humánus és közösségi értékeket képviselő, létrehozó nőnek ítéli oda. (ú) Orgonahangverseny a templomban Komárom. Holnap 16.30-tól Dunkel N. Norbert zenete­rapeuta, orgonaművész, filozófus - a Liszt-tanítvány Jo­hann Nepomuk Dunkel leszármazottja - orgonái a komá­romi Jókai utcai református templomban. A műsorban el­hangzik Bach d-moll toccata és fúgája, Praetorius Ave Re- demptor Mariája, Dunkel Mi Atyánkja és Himnikus variáci­ói, a Hazám, hazám, te mindenem... Erkel Ferenc Bánk bán­jából, valamint magyar népdalfeldolgozások. A hangver­seny szervezője a Carissimi Nonprofit Alap és a Komáromi Protestáns Nőegylet, (ú) Madách Irodalmi Napok, tizedszer Alsósztregova. Madách Imre (1823-1864) halálának 150. évfordulójára emlékezve immár tizedik alkalommal rendezi meg Alsósztregován a Madách Irodalmi Napokat a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma. A kétnapos rendezvénysorozat holnap 11 órakor kezdődik: Madách Imre felújított síremlékét koszorúzzák meg a résztvevők. Utána előadások hangzanak el Madách drámaírói, költői munkásságáról, a Tragédia filo­zófia- és eszmetörténeti összefüggéseiről. A múzeum itt mu­tatja be a „...titkod a világ” - „...tvojím tajomstvom je svet” című, Madách költészetéből válogatott kétnyelvű versesköte­tet is, amely a jubileum alkalmából jelent meg. A látogatók holnap a felújított Madách-kastélyt és az új állandó kiállítást is ingyenesen tekinthetik meg. Szombaton a határ túloldalán, a csesztvei Madách Imre Emlékházban folytatódik a Madách Irodalmi Napok programja, (ú) A díszlet egyenértékű a koreográfiákkal (Képarchívum) Különleges világítástechnika a színpadon Tánc, fények és öt ajtó AJÁNLÓ Pozsony. A budapesti Villa Negra Productions rendhagyó módon Pozsonyban mutatja be Five Doors (Öt ajtó) című új fény- és táncshow-ját. A műsor egyedülálló módon ötvöz kü­lönböző tánc- és zenei stíluso­kat - nem hagyományos tánc­színház, hanem egy olyan lát­ványos revü, amelyben megfér egymás mellett a hip-hop és a magyar vagy az ír néptánc, a charleston és a diszkó. A színpadkép egyenértékű a koreográfiákkal, létrehozásá­hoz a legkorszerűbb intelligens LED-fényforrásokat használták fel. A címben jelzett ajtók a spe­ciális megvüágításnak köszön­hetően felerősítik az egyes jele­netek hangulatát. A műsor ko­reográfusa Gothár Réka és Ba­konyi Péter, a táncosok között pedig ismert magyar társulatok tagjai mellett Európa egyik leg­jobb breaktáncosa is megtalál­ható. Jakab Pétertől, a Villa Neg- ra Productions képviselőjétől megtudtuk, hogy a díszletet ki­vitelező csapat több hollywoodi film, például az Amerikai rap­szódia, A cég, A púpos, a 47 Ro- nin és a Borgiák sorozat díszle­téért is felelős, a producer pedig Magyarország egyiklegnagyobb filmstúdiójának, egyben a világ egyik legelismertebb díszlet­gyártó vállalatának alapítója. A Five Doors a bemutatót kö­vetően több dél-szlovákiai vá­rosba is ellátogat a hónap fo­lyamán. A pozsonyi premier időpontja október 4., helyszína Tower Stage színház, ahol 19 órakor kezdődik az utazás, amely új kapukat - vagy ha úgy tetszik, ajtókat - nyit a tánc vég­telen univerzumába. (juk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom