Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-15 / 237. szám, szerda
4 Külföld ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 15. www.ujszo.com Nincs katalán népszavazás Barcelona. Katalónia november 9-én „alternatív szavazás” keretében méri fel a lakosság véleményét a régió Spanyolországtól való esetleges elszakadásáról - jelentette be tegnap Artur Mas, a katalán kormány vezetője, miután előző nap a helyi vezetés megállapította, az eredetileg tervezett referendum megtartása alkotmányos aggályok miatt nem lehetséges. A nem hivatalos voksolást a korábban kijelölt napon rendezik meg. Mas leszögezte: kormánya nem táncol vissza, és továbbra is szeretné elérni, hogy egy későbbi időpontban hivatalos szavazáson dönthessenek majd a 7,5 millió lakosú északkeletspanyolországi régió függetlenségéről. (MTI) Folytatódó kordonbontás Hongkong. Újabb útakadályokat bontottak le tegnap a rendőrök Hongkong üzleti negyedében, miután a diákok az előző napot az útlezárásokat szolgáló újabb válaszfalak, barikádok, kordonok állításával töltötték. Az egyenruhások egy része körbevett néhány tucat, az aszfalton táborozó fiatalt, a többiek pedig kéziszerszámokkal, láncfűrészekkel szétbontották a nagyrészt bambuszrudak- ból összekötözött akadályokat. Ilyen sorsra jutott a Bank of China épülete elé felállított barikád is. A rendőrök nagyon gyorsan dolgoztak, még óriásdarut is bevetettek. A diákok fo- gadkoznak, hogy újraépítik a kordonokat. (MTI) Széthullás határán Jemen Szanaa. Ellenőrzésük alá vonták tegnap Jemen egyik kulcsfontosságú vörös-tengeri kikötővárosát és a Szanaától délre fekvő Damár tartományát a fővárost nemrégiben elfoglaló síita húszi lázadók. A húszik - akiket állítólag Teherán támogat - már ellenőrzésük alatt tartják a fővárostól északra fekvő Szaada és Omrán.tartományokat. A lázadók a központi kormány gyengeségét, valamint a hadseregen belül uralkodó káoszt kihasználva saját miniállamot akarnak létrehozni Jemenben. Emellett a dél-jemeni Ádenben tegnap tízezrek tüntettek a déli országrész elszakadását követelve - Dél-Jemen és Észak-Jemen 1990-ben egyesült, azóta tartós a függetlenedési törekvés a déli részben. (MTI) Irakban katonai bázist foglalt el az Iszlám Állam - Törökország nem engedi az incirliki támaszpont használatát az USA-nak Inkább a kurdókat támadja a török sereg Gyászoló kurdok Kobaninál. A török hadsereg fellépésével már két tűz között szenved a legnagyobb, állam nélküli nemzet. (SITA/AP) Ankara/Bagdad. Törökország az Iszlám Állam helyett inkább a saját területén tiltakozó kurdok ellen vetette be hadseregét, ráadásul megtiltotta, hogy a katonai bázisait felhasználják a szövetséges erők repülői. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Török harci gépek támadták a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű kurd lázadószervezet létesítményeit Törökország délkeleti részén - jelentette tegnap a Hürriyet török lap internetes változata. Ez volt az első jelentős légitámadás a szervezet ellen azóta, hogy Törökország két évvel ezelőtt béketárgyalásokba bocsátkozott a PKK-val. A csapások jelentős kárt okoztak a kurd lázadóknak a lap szerint. Törökország azért mért légi csapásokat a PKK-ra, mert az támadta a hadsereg előretolt állásait az iraki határ közelében. A Hürriyet úgy tudja, Ahmet Davutoglu török miniszterelnököt értesítette a hadsereg arról, hogy mire készül. A hadműveletben F-4-es és F-16-os harci gépek vettek részt. A PKK három napon át géppuskákkal támadta a török hadsereg előretolt hadállásait, mert feldühítette, hogy Törökország nem avatkozott be a kurd fegyveresek oldalán a szíriai Kobaninál folyó harcokba. Az Iszlám Állam (IÁ) dzsi- hádista szervezet a hét végéig feltartóztathatatlannak tűnt a török határ mellett fekvő város bevételében, de a kurdok megállították őket, sőt tegnap visszafoglaltak egy város melletti kulcsfontosságú magaslatot. Ankara 2012-ben kezdett béketárgyalásokat a PKK-val, amelynek vezetője, Abdullah Öcalan életfogytig tartó börtönbüntetését tölti az országban. A török hatalom ellen 30 évig tartó kurd lázadásnak több mint 40 ezer halottja volt. A török kormány cáfolta, hogy új megállapodást kötött volna az Egyesült Államokkal arról, hogy az amerikai légierő igénybe vehesse a dél-törökor- szági incirliki légitámaszpontot az Iszlám Állam szíriai állásai elleni támadáshoz. Ankara ezzel amerikai katonai forrásoknak azt a vasárnapi közlését cáfolta, miszerint Törökország beleegyezett, hogy az USA és az IÁ elleni szövetség más erői igénybe vehessék a területén lévő támaszpontokat, beleértve az incirliki légi bázist, amely alig 160 km-re fekszik a szír határtól. Ankara a szíriai ellenzékiek kiképzéséről szóló bejelentést viszont nem cáfolta. Legalább 25-en vesztették életüket három merényletben Bagdadban, az iraki fővárostól nyugatra fekvő Anbár tartományban pedig egy katonai bázist foglalt el az Iszlám Állam szélsőséges szervezet. Az iraki katonák heves tűzharc során vesztették el a létesítményt, amely az IÁ által két hete elfoglalt nyugat-iraki Hit település közelében fekszik. A szunnita fegyveresekből álló Iszlám Állam ellen harcoló síita milíciák háborús bűn- cselekményeket követnek el szunnita lakosok ellen - állítja egy tegnap megjelent közleményében az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet. Az Amnesty szerint e milíciákat a bagdadi kormány látja el fegyverekkel. A milíciák tagjai műveleteik során eddig elraboltak és megöltek többtucatnyi szunnita muzulmán lakost. Volt számos olyan szunnita civil, akit nem öltek meg, hanem több ezer dolláros váltságdíjat követeltek értük családjuktól. Vannak azonban olyanok is, akikért hiába fizetett a család, még mindig fogságban vannak vagy megölték őket. Az AI-nak állítása szerint bizonyítékai vannak minderre. A szervezet felszólítja az iraki kormányt, hogy zabolázza meg a milíciákat. Szűrik a Nyugat-Afrikából érkezőket Nagy-Britanniában - a WHO szerint rövidesen megtízszereződhet az új esetek száma Tegnap meghalt a lipcsei klinikán ápolt ebolás beteg MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Lipcse/London. Meghalt tegnapra virradóra az az Ebo- lával fertőzött afrikai beteg, akit múlt hét óta egy lipcsei klinikán kezeltek. Az 56 éves szu- dáni ENSZ-alkalmazottat csütörtökön szállították Libériából Lipcsébe. Az orvosok állapotát érkezésekor „erősen kritikusnak, ugyanakkor stabilnak” tartották. A férfi a harmadik olyan ebolás beteg, akit a nyugat-afrikai járvány év eleji kitörése óta Németországba szállítottak. Egy fertőzöttet jelenleg Frankfurt am Mainban kezelnek, míg egy másikat öt hét után egészségesen engedtek ki egy hamburgi kórházból. A Lipcsébe szállított beteget a legkomolyabb biztonsági óvintézkedések közepette a klinika fertőzési és trópusi betegségekkel foglalkozó különosztá- lyán kezelték. A kórház szerint az intézmény többi betege számára az afrikai férfi ottléte nem jelentett fertőzésveszélyt. Az Egészségügyi Vüágszerve- zet (WHO) legutóbbi összesítése szerint már meghaladta a 4000-et az Ebola-járvány halálos áldozatainak száma. Tegnap megkezdődött Nagy- Britanniában azoknak a beutazóknak az egészségi szűrése, akik érkezésük előtt az Ebola- járvány sújtotta nyugat-afrikai térségben jártak. A szűrést a Londont kiszolgáló legnagyobb nemzetközi repülőtér, a Heathrow 1-es terminálján kezdték, ahová a járványtól érintett országokból Nagy-Britanniába beutazók 85%-a érkezik. A szűrést a héten fokozatosan kiterjesztik a Heathrow öt termináljának mindegyikére, majd a második legnagyobb londoni repülőtér, a Gatwick, illetve a Párizsból és Brüsszelből Londonba érkező Eurostar szuper- expresszek fő fogadó pályaudvara, a King's Cross-St. Pancras beléptető pontjaira. A szűrés a Libériából, Sierra Leonéból és Guineából érkezőket érinti. A brit légitársaságok már leállították járataikat az Ebola-jár- ványtól sújtott nyugat-afrikai térségbe, ám az onnan érkezők kerülőutakon továbbra is eljuthatnak Nagy-Britanniába. Szeptemberben a leginkább érintett három afrikai országból ezren utaztak be az Egyesült Királyságba. Sally Davies angol-walesi tiszti főorvos kijelentette: a következő 3 hónapban előfordulhat néhány ebolás megbetegedés Nagy-Britanniában, a brit lakosságot fenyegető kockázat azonban továbbra is alacsony. Sally Davies szerint „valószínűtlen”, hogy a reptereken és a pályaudvarokon alkalmazott szűréssel sok, Ebolá- val fertőzöttet ki lehetne szűrni. Hetente akár 10 ezer új Ebo- la-fertőzés is lehet a következő két hónapban, s az-új esetek száma akár megtízszereződhet - figyelmeztetett az Egészség- ügyi Világszervezet (WHO). Bruce Aylward, a WHO vezérigazgató-helyettese elmondta, ha 60 napon belül nem tudnak erőteljes választ adni a járvány tombolására, sokkal többen fognak meghalni. Közlése szerint a fertőzöttek száma Nyu- gat-Afrikában ezen a héten meg fogja haladni a 9 ezret. Tüntetők és rendőrök csaptak össze Kijevben Új ember a hadsereg élén MTl-OSSZEFÖGLALO Kijev. Tüntetők és rendőrök csaptak össze tegnap Kijevben a parlament épülete előtt, ismeretlenek egy csoportja megpróbált behatolni a törvényhozás épületébe is. A rendőrök gumibotokkal szálltak szembe a rudakkal, Molotov-koktélokkal támadó tüntetőkre, állítólag lövések is dördültek- a hatóságok a rendbontásban 36 személyt vettek őrizetbe. Délelőtt Kijev központi terén gyűlt össze a nacionalista Szabadság Párt mintegy 3000 híve, a tömeg onnan a parlament elé vonult, hogy követelje az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) elismerését a 2. világháború olyan résztvevőjeként, amely Ukrajna függetlenségéért harcolt. A partizánsereg egy ideig együttműködött a náci németekkel, majd szembefordulva velük egyszerre harcolt ellenük és a nyomuló szovjet hadsereg ellen is. Az erről szóló törvényjavaslatot azonban tegnap hetedszeri nekifutásra sem sikerült a parlamentnek az ülés napirendjére tűznie. Később feltűnt a parlament előtt a radikális Jobboldali Szektor zászlói alatt egy kb. 200 fős, maszkot viselő csoport, a tömegből valaki Molotov-kok- télt dobott az épületre. Ezután szabadultak el az indulatok. Az ukrán parlament az államfő javaslatára védelmi miniszterré választotta tegnap Sztepan Poltorakot, a Nemzeti Gárda parancsnokát. Február óta ő a negyedik vezető a védelmi tárca élén. Hét civil veszette életét és 17 megsebesült tegnap, amikor szakadár fegyveresek Grad ra- kéta-sorozatvetővel eltaláltak egy temetési menetet a déli Mariupol melletti Szartana faluban, miközben az ukrán fegyveres erők állasait támadták. Ugye hiányoztam? 40 nap után újra megjelent a nyilvánosság előtt Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor. A phenjani sajtó több fényképet is közölt róla, ezeken jókedvűen, de botra támaszkodva látható - látványával még a dél-koreai tévécsatornák sem tudtak betelni. A 31 éves Kim szeptember 3-án mutatkozott legutóbb nyilvánosan, és tartós távolléte találgatásokat indított el egészségi állapotáról, sőt egyes híresztelések a hatalmon maradását is megkérdőjelezték. A phenjani média mindazonáltal Kim távolléte alatt is folyamatosan magasztalta uralmát. (TASR/AP-felvétel)
