Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-02 / 226. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 2. Közélet 3 Nőtt a „társadalmi olló": viszonylag nagy különbség van a háztartások felső 25 és alsó 25 százalékának bevételei és kiadásai között Jobban élünk, mint tíz évvel ezelőtt Élelmiszerre költjük a legtöbb pénzt (Gabriel Kuchta felvétele) A leggazdagabb és legszegényebb háztartások kiadásai Euró/fö havonta A legmagasabb bevételű 25% A legalacsonyabb bevételű 25% Nettó bevétel 631 € 224 6 Élelmiszer-kiadások 87,42 € 52,42 € hús 22,83 € 14,50 € gyümölcs 6,50 € 2,75 € zöldség 8,42 € 3,83 € cukor és édességek 8,08 € 4,25 € Alkohol (csak a felnőttek) 7,42 € 4,92 € Dohány (csak a felnőttek) 7,83 € 6,58 € Kultúra és szabadidő 46,75 € 11,17 € * Forrás: statisztikai hivatal, Sberbank Pozsony. 10 év alatt mintegy 37 százalékkal nőttek a háztartások egy főre jutó átlagos kiadásai, derül ki a Sberbank elemzéséből. Ez az emelkedés tartalmazza az inflációt is, tehát nem csak azért költünk többet, mert időközben nőttek a bevételeink is. LAJOS P. JÁNOS Az átlagkeresetek összevetése alapján a bevételeink gyorsabban nőttek, mint a kiadásaink. A statisztikai hivatal adatai alapján 2004-ben az átlagkereset mintegy 15 800 korona volt, ami euróra átszámítva a 2009-es átváltási árfolyamon 524 eurót tesz1 ki. Kilenc évvel később, 2013-ban pontosan 300 euróval keresett többet egy átlagos alkalmazott, vagyis bruttó 824 eurót vihetett haza. Ez a növekedés több mint 57 százalékos, tehát a bérek gyorsabban nőttek a kiadásoknál. Drágább telefonálás és ebédek 2004-ben egy átlagos család egy főre számítva 235 eurónak megfelelő összeget költött a fenntartására. Ez az összeg tartalmazza az élelmiszerekre fordított, a ruházkodási, a szabadidős kiadásokat és a rezsi- költségeket is. 2014-ben az egy főre jutó átlagos költségek már több mint 321 eurót tettek ki. A legnagyobb mértékben a szállodákban, vendéglőkben elköltött összeg nőtt, 2004-hez képest 81 százalékkal, de még így is a viszonylag kisebb költségek közé tartoztak: 2013-ban 17,30 eurót tettek ki. Ugrásszerűen nőttek a telekommunikációs kiadások is, míg 2004-ben mintegy 9,50-et - tehát átlagosan 300 koronát - költöttünk erre a célra, addig 2013-ban már 16,50-et, vagyis mintegy 72 százalékkal többet. Ugyan az élelmiszerre költjük havonta a legtöbbet, átlagosan fejenként 73,90 eurót, de ez az összeg 9 év alatt csak 28 százalékkal drágult: 2004-ben 1740 koronát költöttünk havonta és fejenként élelmiszerre, ami mintegy 57 eurót tesz ki. Szegények és gazdagok Viszonylag nagy különbség van a háztartások felső 25 és alsó 25 százalékának bevételei és egyben kiadásai között is. A gazdagabb családokban az egy főre jutó nettó bevétel eléri a 630 eurót, míg az alsó 25 százalék 224 eurós havi bevétellel kénytelen megelégedni. A legnagyobb tétel mindkét esetben az élelmiszer, erre a gazdagabbak 35 euróval költenek többet. A legnagyobb relatív különbség a kultúra és szabadidő esetében mutatkozik, a gazdagabb családok négyszer annyit áldoznak erre, mint a szegényebbek. Viszonylag nagy, több mint kétszeres a különbség a zöldség és gyümölcs esetében is, viszont dohányárura és alkoholra a szegények is megközelítően annyit költenek, mint a gazdagabbak: a különbség az alkohol esetében 2,50 euró, a dohány esetében pedig 1,30 euró. Nyugdíjasok és munkanélküliek Ugyancsak nagy a különbség a kiadások tekintetében, ha az egyes társadalmi csoportokat hasonlítjuk össze. A nyugdíjas háztartások a fejenként 414 eurós nettó havi átlagbevétellel a gazdagabbak közé tartoznak, hiszen az átlagos család egy főre eső bevétele 370 euró. Ennek megfelelnek a nyugdíjasok kiadásai is: élelmiszerre például csaknem kétszer annyit költenek, mint a munkanélküli háztartások, húst pé- ládul 24,33 euróért vesznek. Többet fordítanak alkoholra, viszont kevesebbet dohányoznak. Kiugróan sokat fizetnek rezsire: a 92 eurós havi tétel oka, hogy a nyugdíjas háztartások átlagosan csak 1,81 főből állnak, vagyis a háztartás fix költségei, például a fűtés, a villany, a lakbér kevesebb ember között oszlik meg. A háztartások egy főre jutó havi kiadásai Euró/fő havonta Átlagos háztartás Kereső háztartás Munkanélküli háztartás Nyugdíjas háztartás A háztartás átlagos nagysága 2,92 fő 3,41 fő ........ /............... 3 ,52 fő 1,81 fő Nettó bevétel 370 € 372 € 211 € 414 € Élelmiszer-kiadások 66,83 € 63,33 € 49,42 € 86,83 € hús 18,00 € 16,92 € 12,67 € 24,33 € gyümölcs 4,08 € 3,75 € 2,50 € 5,67 € cukor és édességek 5,75 € 5,42 € 3,75 € 7,75 € zöldség 5,58 € 5,17 € 4,33 € 7,58 € Alkohol (csak a felnőttek) 6,08 € 6,42 € 3,33 € 5,92 € Dohány (csak a felnőttek) 7,00 € 8,08 € 6,25 € 4,17 € Öltözködés, cipő 16,17 € 17,67 € 7,92 € 12,92 € Rezsiköltség 64,25 € 58,42 € 49,67 € 92,08 € • Forrás: statisztikai hivatal, Sberbank Maroš Šefčovič problémamentes meghallgatáson van túl; a szlovák biztosjelölt azt ígérte, hogy jobban odafigyel a légi utasok jogaira „Jelölt úr, ön nem ért a szakterületéhez, és túl sokat keres” Šefčovič csak egy kellemetlen kérdést kapott, azt is egy szélsőjobboldali képviselőtől (SITA/AP-felvétel) ÚJ SZÓ-HÍR Brüsszel. Németül kezdte, szlovákul és franciául is megszólalt, majd angolul zárta mondanivalóját - az Európai Parlament közlekedésügyi szakbizottsága kedd este „vallatta” Maroš Šefčovič közlekedési és űrkutatási biztosjelöltet. A szlovák jelölt nem számított rázós meghallgatásra, egy kérdést leszámítva nem is okoztak neki nehéz pillanatokat a bizottság tagjai. A meghallgatásokat kommentáló brüsszeli megfigyelők szerint Šefčovič kihasználta korábban szerzett tapasztalatait és profi módon adta el magát. Tudta, hogy az EP-ben be lehet vágódni a többnyelvűséggel, így igyekezett megmutatni, hány idegen nyelvet - és milyen színvonalon - beszél. A megfigyelőknek az is feltűnt, hogy a szlovák politikus olykor átesett a ló másik oldalára: válaszai tele voltak brüsszeli szakzsargonnal. Mihez ért ön? Az egyetlen kellemetlen kérdést egy svéd EP-képviselő intézte Šefčovičhoz. „Igaz, hogy önéletrajza impozáns, ám hiányoznak a gyakorlati tapasztalatok. Lehetetlen, hogy megfelelő jelöltként mutassam be magam a választóimnak, ha korábban sosem dolgoztam a közlekedési iparban. Ön az akadémiai világból érkezett és a keményen dolgozó munkásokkal ellentétben rendkívül magas fizetése van” - mondta Peter Lundgren, a szélsőjobb- oldali Svéd Demokraták politikusa. Šefčovič erre azt felelte: olyan korszakban nőtt fel, amikor a diákok számára nyáron kötelező volt a gyári munka, és ugyanezt kellett tennie akkor is, amikor Oroszországban tanult. „Ezt a tapasztalatomat szívesen megoszthatom majd egyszer önnel” - zárta Šefčovič, aki a 80-as évek végén a moszkvai diplomataképző egyetemen (MGIMO) tanult. Órosz nyelvtudását egyébként nem villantotta meg a képviselők előtt. A svéd képviselő a „szociális dömpingre” is rákérdezett, közvetve kritizálva a posztszocialista uniós tagországokból érkező munkavállalókat. Szerinte ugyanis sok svéd fuvarozó tönkrement, mert a kelet-európai konkurenseik a hazai árak harmadáért elvégzik a munkát. Šefčovičtól megkérdezték azt is, mit szól a széles nyomtávú vasút nyugati irányú bővítéséhez. A szlovák biztosjelölt azt mondta: ezt semmiképpen sem uniós forrásból építenék. Mint ismeretes, az orosz normáknak megfelelő nyomtávú vasút bővítését főként a Fico-kor- mány preferálja. Az utasok jogait védené És mit ígért Šefčovič? A bíz- tosjelölt kilátásba helyezte, hogy az eddiginél erőteljesebben kívánná érvényesíteni a légi utasok jogait. Rámutatott, hogy a légi járatok kiesése vagy késése esetén jelenleg az utasoknak csak mintegy öt százaléka kap megfelelő pénzbeli kárpótlást. Šefčovič szerint egyelőre nincsenek alkalmas mechanizmusok a már létező előírások érvényesítésére, de az Európai Bizottság előbb- utóbb kénytelen lesz fellépni a tagállamokkal szemben. A biztosjelölt kritizálta a tagállamokat, mert ellenállnak az egységes európai légtér kialakítására tett lépéseknek. Állítása szerint az unió évente 5 milliárd eurót veszít azzal, hogy - az USA-val ellentétben - nincs a légi közlekedés szempontjából egységesen kezelt légtere. így ugyanis az egyes repülőgép-indulások között nagyobb időtartamot kell kivárni, vagyis csökken a légtérkihasználás hatékonysága. Maroš Šefčovičot egyik nagy EP-frakció sem támadta, kinevezése problémamentesnek tűnik. A politikus egyike lesz azon keveseknek, akik már az előző, Manuel Barroso által irányított Európai Bizottságban is helyet foglaltak. Šefčovič eddig az intézmény- közi és adminisztrációs ügyek felelőse volt az Európai Bizottságban. (MSz)
