Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)

2014-10-10 / 233. szám, péntek

8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 10. www.ujszo.com Patrick Modiano a múlt kutatásával és dokumentálásával megszállottan küzd a feledés ellen A Nobel-díjas nyomkereső Patrick Modiano a tizenötödik francia, aki irodalmi Nobel-díjat kap (Képarchívum) RÖVIDEN Női Szellemirtók Los Angeles. Női főszereplőkkel forgatja a legújabb Szel- lemirtók-filmet Paul Feig. A rendező Twitter-oldalán közöl­te, hogy dolgozik a filmen, a főszerepeket pedig „vidám” nők kapják. Melissa McCarthyt, Kristen Wiiget, Emma Stone-t és Linda Cardellinit nevezte meg lehetséges szereplőként, de erről még nem született döntés a Sony Picturesnél. A Szel­lemirtók 3 nem fog kapcsolódni az előző két részhez, hanem új történetláncolatot indít. Ivan Reitman, a Szellemirtók ko­rábbi két epizódjának rendezője Harold Ramis, a filmek for­gatókönyvírója halála miatt visszaadta rendezői megbízását, és a továbbiakban producerként vállalt részt a vígjáték elké­szítésében. A forgatás a tervek szerint 2015 elején kezdődik. (MTI, index) Mozi és beszélgetés Dunaszerdahely.JaroVoj­tek Gyerekek (Deti) című filmjét vetítik október 13-án, hétfőn 18 órától a Dunaszer- dahelyi Városi Művelődési Ház mozitermében. A doku­mentumfilmesként megis­mert rendező első játékfilm­jének szereplői a társadalom peremére sodródott emberek. Anégyévszakotis megjelenítő négy történet láthatatlan szá­lakkal, lazán kapcsolódik egymáshoz. A film a gyerek­szülő kapcsolatot járja végig négy stációban. Lelki traumá­kat, reménnyel vegyes csalódásokat és kényszerű döntések lán­colatát mutatja be, drámai mozaikot alkotva. A vetítés után be­szélgetés lesz az alkotókkal, Jaro Vojtekkel, Prikler Mátyás pro­ducerrel és Bandor Évával, a film egyik főszereplőjével, (juk) Nem veszi át a Janus Pannonius-díjat a finn író Nem tetszik a magyar kormány politikája MTl-HÍR Budapest. Nem veszi át a magyar kormány által finanszí­rozott, 50 ezer euróval járó Ja­nus Pannonius-díjat Hannu Launonen finn író, műfordító, aki erről levélben értesítette a Magyar PEN Clubot. A finn PEN Club honlapján megjelen­tetett közleményében döntése indokául azt hozta fel, hogy a magyar kormány politikája az emberi jogok és a vélemény- szabadság szempontjából nem összeegyeztethető a Nemzet­közi PEN Club alapelveivel. „Launonen nem titkolja, hogy Budapesten beszélt vala­kivel, akitől információhoz ju­tott, és ezt a döntést hozta - mondta Szőcs Géza, a Magyar PEN Club elnöke hozzátéve: nem tudják és nem is nyomoz­nak utána, kitől tájékozódha­tott a finn irodalmár. Az idei Janus Pannonius Köl­tészeti díjat augusztus végén a libanoni Ali Ahmad Szajid Esz- ber, művésznevén Adonis és a francia Yves Bonnefoy vehette át Pécsett. A fődíjak mellett két műfordítói díjat és egy különdí- jat is odaítéltek idén. A mű­fordítói díjat nyerte el Csehy Zoltán dunaszerdahelyi költő, műfordító, irodalomtörténész mellett Hannu Launonen, a magyar költészet és prózairo­dalom fordítója. Patrick Modiano francia írónak ítélte oda a 2014. évi irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely tegnap jelentette be dön­tését Stockholmban. ÖSSZEFOGLALÓ A testület indoklása szerint a 69 éves írót az emlékezés művészetéért tüntették ki, amellyel megidézte a legfel- foghatatlanabb emberi sorso­kat és feltárta a náci megszállás mindennapjait. Patrick Modiano 1945. július 30-án született Párizs külváro­sában. Apja olasz zsidó üzlet­ember volt, anyja belga szárma­zású színésznő. Volt egy fivére, Rudy, ő azonban 10 éves korá­ban meghalt. Középiskolai ta­nulmányait a Lycée Henri-IV nevű intézményben, Párizs egyik legerősebb gimnáziumá­ban végezte, geometriatanára Raymond Queneau író, a Zazie a metrón szerzője volt, aki dön­tő szerepet játszott abban, hogy író lett belőle. Első regénye 1968-ban jelent meg La place de l’étoile címmel, és nagy visszhangot keltett. 1982-ig testvére emlékének ajánlotta műveit. Patrick Modiano munkáit tömörség és filozófiai mélység jellemzi. Múltról és jelenről, emlékezésről és feledésről, identitásról és bűnösségről szó­ló, mélyen emberi elbeszélése­ivel számos olvasót szólított meg. Lakhelye, Párizs szinte az összes művében óriási szerepet kap. Családja történetéből és a német megszállás alatti ese­ményekből, valamint interjúk­ból, újságcikkekből is merít. Előfordul, hogy egy-egy sze­replője több történetben is feltűnik, mint ahogy az is, hogy korábbi epizódokat jobban ki­bont későbbi műveiben. Gye­rekkönyveket és filmforgató­könyveket is ír, Louis Malle rendezővel közösen játékfilmet készített Franciaország náci megszállásáról. Magyarul eddig négy könyve jelent meg: a Sötét boltok utcá­ja (1980, Magvető), az Augusz­tusi vasárnapok (1996, Elek és Társa Kiadó), a Dora Bruder (2006, Vince Kiadó) és a Kis Bi­zsu (Tarandus Kiadó 2014). Sötét boltok utcája Ezért a könyvéért kapta meg a Francia Akadémia regények­nek járó irodalmi díját. Egy háborús lidércnyomás példá­ján a lidércnyomások emberte­lenségét általánosítja, miköz­ben azon tűnődik, vajon van-e az embernek múltja, illetve le- het-e jövője múlt nélkül. Min­den „cicomáról” lemondva, szinte csak dokumentarista eszközökkel, a cselekményes­ség bevált patentjeit elutasítva teremt újféle feszültséget, ké­pes szépirodalommá avatni ut­caneveket és személyi karto­téklapok szövegeit is. Augusztusi vasárnapok Miért szöktünk el Sylviával a Marne partjáról, hogy azután Nizzában rejtőzködjünk? Syl­via valóban Villecourt felesége volt? És vajon honnan szárma­zik a gyémánt, amit Sylvia vi­selt? Mi volt a valódi oka a népszerű színész, Aimos halá­lának, akit állítólag egy elté­vedt golyó ölt meg Párizs fel­szabadításakor? Miért érdek­lődött annyira a lepusztult vil­lában lakó, diplomáciai autón járó furcsa amerikai pár irán­tunk és a gyémánt iránt? A tönkrement Villecourt miért vetődött el Nizzába? Az egy­másba bonyolódó talányok so­ra varázslatos szerelmes re­génnyé kerekedik. Modiano ezért a kötetéért 1978-ban Goncourt-díjat kapott. Dora Bruder Ez az 1997-ben írt egzisz­tencialista mű Franciaország­ban kultuszregény. Az elbeszé­lő ráakad egy 1941-es újság- hirdetésre: a szülők 15 éves eltűnt lányukat keresik. Az író a hirdetés nyomán kutatásba kezd. A regény szívszorító tényfeltárás, nyomozás az 1940-es évek Párizsában. A francia kollaboráció időszaka ez, a zsidóüldözés kezdete. Aki csak tud, rejtőzik, menekül. A hír azért különös, mert a kis­lány kétszer is megszökött egy katolikus internátus oltalmazó falai közül. Miért szökött meg Dora Bruder az iskolából, a szülői házból, és hol tartózko­dott mintegy három hónapon át a náciktól megszállt Párizs­ban? Bár a titok titok marad, a regény végén előttünk áll Dora Bruder és szülei életútja egé­szen Auschwitzig. És előttünk áll a szerző önarcképe is, aki a múlt nyomainak kutatásával, nevek, időpontok, helyszínek, útvonalak, apró tények doku­mentálásával megszállottan küzd a múlt vétkeivel kollabo­ráló feledés ellen. A Kis Bizsu Egy fiatal lány megpillant a párizsi metróban egy nőt, aki különös módon hasonlít évek óta eltűntnek hitt anyjára. A nyomába ered, s e szokatlan keresés közben igyekszik megválaszolni múltja nyitva maradt kérdéseit: Mi volt ha­zugság, és mi igaz? Az anyja valóban meghalt-e Marokkó­ban, ahogyan azt eddig tudta, vagy mindvégig Párizsban élt, s csak a karrierje miatt hagyta el lányát? Ki volt az anyja tu­lajdonképpen, és kivé lett ő maga? Modiano, a titkos favorit Patrick Modiano az utóbbi napokban hirtelen lett nép­szerű a legnagyobb fogadóiro­dáknál, bár a kenyai Ngugi wa Thiong'o és a japán Murakami Haruki végig megőrizte vezető pozícióját. Modiano esélyei vi­szont mintegy ötszörösével ja­vultak a Ladbrokes fogadóiro­dánál a múlt hét óta, amikor még több mint ötvenszeres szorzóval szerepelt a Nobel- díjra esélyes szerzők listáján. A világ legrégebbi - 1886-ban alapított - fogadóirodájánál a kenyai költő állt az első, a ja­pán író a második helyen. Az elmúlt években többször is előfordult, hogy a majdani győztes a „semmiből” bukkant elő, azaz váralanul lett esélyes a fogadóirodáknál. De arra is volt példa, hogy a szorzó hirtelen esése nem jelentett semmit. Ez történt tavaly Szvetlána Alek- szijevics fehérorosz szerző ece­tében is, amikor a díjat végül mégsem ő kapta, hanem a ka­nadai Alice Munro. (MTI, juk) október Látogassa Párkanv» S^^énves ***** önök<*‘ előfizetési ajánl® Micsoda Ez a\oplar Önnek! Mit szól Patrick Modiano irodalmi Nobel-díjához? Németh Zoltán költő, iroda­lomtörténész: Az irodalmi Nobel-díj-átadás környéke mindig a fokozott lelkifurdalás ideje. Hogy mennyi mindent nem olvas­tam. Nézem az oddsokat: Ngu­gi wa Thiong'o, Bei Dao - egy sort sem olvastam tőlük. Na jó, ennek hatására Bei Daótól el­olvastam pár verset a neten. Ásszija Dzsebárról csak azért tudtam, mert a foci vébé idején a vs.hu Algériát sorsolta ki számomra, és utánanéztem a jelentős algériai íróknak. Most pedig itt van Patrick Modiano, látom, négy kötete is megje­lent magyarul. Szóval ha más­ra nem is jó ez a Nobel-díj-do­log, arra tökéletesen megfelel, hogy kritikusan szemléljük önmagunkat. Szalay Zoltán író, az Irodal­mi Szemle főszerkesztője: Nem jött be a tippem, én egy észak-európai szerzőt favori­záltam idén, aki szintén az esélyesek között volt. Patrick Modiano a mai napig nem tar­tozott az ismertebb szerzők közé mifelénk, legalább most felfedezhetjük. Bárczi Zsófia író, irodalom- történész: Örülök, hogy nem szoktam fo­gadni, mert vesztettem volna. Onnantól, hogy megjelent Mu­rakami Haruki és Ngugi wa Thiong'o neve a Nobel-díj-vá- rományosok listáján, úgy gon­doltam, hogy vagy a népszerű japán szerző, vagy a posztko- loniális paradigma iskolapél­dájának tekinthető kenyai író veheti majd át az elismerést. A legjobban persze annak örül­tem volna, ha Nádas Péter dí­járól szólnak a beszámolók. Patrick Modiano díjazása, aki Franciaország náci megszállá­sának idején játszódó regé­nyeivel tört be az irodalomba, szerintem nem kizárólag az írói életműnek szól, hanem egyfajta válasz is a világszerte ijesztő méreteket öltő extré­mizmusra. (juk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom