Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)

2014-10-09 / 232. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 9. Hasznos tanács 11 Eva Gajdošová iskolai pszichológus az iskolai zaklatásról Fontos a másság elfogadása ISKOLAI ZAKLATAS - CSICSKAZTATAS A zaklatás alapvető ismertető jegyei ÚJ SZÓ-HÍR A csicskáztatásnak sokféle oka lehet, állítja Eva Gajdošová pszichológus: a diszharmoni­kus, megzavart családi környe­zet, melyben a gyerek nevelke­dik, szülők, aldk túlságosan büntetik vagy szinte észre sem veszik gyermeküket, és van, aki így akarja felhívni magára osz­tálytársai vagy tanárai figyel­mét. A zaklatás megelőzésének az alapja, hogy a gyerekeknek meg kell tanítani kordában tar­tani indulataikat és dühüket, empatikusnak kell lenniük má­sok viselkedése és érzései iránt, jobban meg kell érteniük má­sok cselekedeteit, fel kell tud­niuk ismerni az érzéseket és meg kell azokat érteni, tiszte­letben kell tartaniuk a mássá­got, valamint meg kell tanulni­uk a mindennapi konfliktuso­kat úgy kezelni, hogy a megol­dás ne ártson másoknak. Több iskolában az etika ke­retében alkalmazzák a Máso­dik lépés elnevezésű nemzet­iá tanár sokat segíthet (Miroslava Cibulková illuszrációs felvétele közi programot. A program bi­zonyos fényképek elvén működik, melyek konkrét ér­zést vagy helyzetet ábrázolnak - vidám, szomorú, mérges gyerekeket, iskolai és családi viszonyokat, kapcsolatokat. Egy speciális képesítésű peda­gógus e fényképek alapján be­szélget a gyerekekkel az érzé­sekről, illetve, hogy kerültek-e már hasonló helyzetekbe, s azokat hogyan próbálták megoldani. Negatív érzések esetén igyekszik rávezetni a tanulókat, hogyan lehetne se­gíteni a szomorú vagy mérges barátjuknak. A programba be­kapcsolódó gyerekek viselke­dése pozitívan változott. Ro­hanó világunkban a szülőknek is nagy segítség, ha a gyerme­ke tökéletesíti szociális és kommunikációs készségeit az iskolának és tanárainak kö­szönhetően. A szülők gyakran még csak nem is sejtik, gyermekeik mi mindent élnek át az iskolában. Felmérések szerint a megkér­dezett gyerekek harmada senkit nem avat be a problémájába. Az említett program segít a gyere­keknek - olykor annyira, hogy még a saját szüleiket is megne­velik. „Az egyik tanulóm szem­tanúja volt szülei veszekedésé­nek, ami a legtöbb családban előfordulhat, és éppen a hat­éves kislányuk magyarázta el nekik, hogyan oldják meg a konfliktust, és hogy mennyire fontos, hogy kibéküljenek” - mondta Gajdošová. (sza) SZÁNDÉKOSSÁG+ISMÉTLŐDÉS+ÖNCÉLÚ AGRESSZIVITÁST EGYENLŐTLEN ERŐMEGOSZLÁS A zaklatás formái 1. fizikai - támadás, verekedés 2. pszichikai - sértegetés, csúfolás, gúnyolódás, gúnynevek, fenyegetőzés, szóbeli zaklatás 3. vegyes - kirekesztés a kollektívából, kiközösítés 4. cyber zaklatás - e-mailek és SMS-üzenetek küldözgetése, kommentek a szociális hálókon FIZIKAI ; \ %--' P SZICHIKAI ; N \ \ VEGYES j_ ✓ / / — CYBER i, ZAKLATÁS Tíz fontos szabály - szülőknek 1 Világos játékszabályokat ■ a gyermekeik számára A gyermekeknek világos szabályokra van szüksé­gük. Azokban a családokban alakulnak ki problé­mák, ahol túl sok vagy túl kevés a szabály, és ha a következetlenség miatt értelmüket veszítik. A szabályokat és a megállapodásokat a szülőknek is tiszteletben kell tartaniuk. 2 A nevelésben és a nevelési módsze- ■ rekben legyenek egységesek A szülőknek lehet eltérő véleményük, ám komp­romisszumra kell jutniuk, s ehhez tartaniuk kell magukat. A gyerekek csak így tanulhatják meg, hogy a szülőket nem állíthatják egymással szembe, hogy létezhetnek eltérő nézetek, de tiszteletben lehet azokat tartani. 3 Legyenek következetesek ■ Következetesen tartsák be és tartassák be a lefektetett szabályokat. A gyerekekkel legyenek barátságosak, de határozottak. Magyarázzák el a szabályok értelmét, és figyel­meztessék őket a megsze­gésük következményeire. 4 Ne engedjenek ■ az érzelmi zsarolásnak A gyerekek nagyon jól tudnak játszani a szüleik érzelmeivel. Ne higgye­nek a krokodilkönnyek­nek, amelyek a cél elérése után csodálatos módon azonnal felszáradnak! 5 Szabjanak határokat ■ a gyerekeknek A szabályokhoz hasonlóan a határok meghúzása is nagyon fontos. Minél nagyobb egy gyerek, annál több szabadsá­got kaphat. A szülők feladata megóvni csemetéiket a kü­lönböző veszélyektől, melye­ket még nem tudatosítanak. 6 Legyen a gyermeke barátja, ■ de őrizze meg tekintélyét Első látásra úgy tűnhet, a tekintély és a barátság kizárják egymást, ám ez nem így van. A tekintély azt jelenti, lefekteti a szabályokat és megköveteli tiszteletben tartásukat, ugyanakkor lehet a gyer­meke barátja és partnere, tegye lehetővé, hogy ő is kifejthesse véleményét. 7 Ne felejtse el gyermekét naponta ■ legalább egyszer megdicsérni Ha gyermeke jól végzi a dolgát, dicsérje meg, és mondja meg neki, hogy jól, ügyesen dolgozott. Ismerje el a sikertelen próbálkozásokat is! 8 Tervezzék együtt programjaikat ■ A közös terv biztonságérzetet ad a gyereknek. Meg kell vele beszélni, hogy mi zajlik a családban. Tervezzenek be közös programokat, kirándulásokat stb. így meg­tanulják beosztani az idejüket, jut idejük a tanulásra, de játékra és pihenésre is. 9 Mutassa ki szeretetét ■ a gyermeke iránt Naponta legalább egyszer ölelje át gyermekét és mondja el neki, hogy nagyon szereb. Olyat soha ne mondjon neki, hogy nem szereti, akkor se, ha haragszik rá. Ilyenkor inkább mondja azt, hogy csalódott benne. A családban biztosítson nyu­galmat, állandóságot és \ harmóniát ' A gyerekeknek szükségük van a nyugodt szeretetteljes családi kör­nyezetre, ez biztonságérzetet ad. A partnerek között törvényszerűek a nézeteltérések, veszekedések, amelyek a gyerekek szeme láttára zajlanak, de azt is látniuk kellene, , hogy a szülők megbocsátanak j egymásnak, kompromisszumra jutnak. TÍZ FONTOS SZABÁLY- TANÁROKNAK 1 Szabályok ■ A gyerekeknek az iskolá­ban legyenek világos, konkrét szabályok, határok, előírások. Az iskolai környezetben is minél több hagyományt, rendszeres tevékenységet, szokást kell meghonosítani, ez biztonság- érzetet ad (az óra kezdete és vége, belépés az osztályba stb.). ki lehet küldeni az osztályból, meg lehet vonni valamilyen kiváltságokat stb. 6 Nem szabad ■ megalázni senkit A fontos, személyes témákat, főleg a kritikát négyszemközt kell megbeszélni a tanulóval, nem pedig a többiek előtt. 2 Rendszeresség ■ A tanév folyamán rendszeres eseményeknek kell váltaniuk egymást, a rendszer­telenség negatív hatással van, megbontja a gyerekek lelki egyensúlyát. 3 Testre szabás ■ A hátrányos helyzetben lévőknek (diszlexia, figyelem- zavar, rossz emlékezőképesség stb.) testre szabott feladatokat kell adni, mert bár ügyesek és intelligensek lehetnek, a hendikepjük miatt rosszabbul teljesíthetnek. 4 Beilleszkedés ■ A problémás gyerekeket fokozatosan be kell vonni az osztály életébe, ebben segíteni kell nekik, mert őket általában a töb­biek nem nagyon szeretik, pedig nagyon szeretné­nek beilleszkedni a kollektívába. 5 Dicséret és ■ büntetés Jó magaviseletéért minden gyereket - a problémásakat is - meg kell dicsérni. Büntetés esetén ésszerű bünte­téseket kell alkalmazni - például a gyerek nem vehet részt valamilyen érdekes rendezvényen, többletmunkát kaphat, 7 A kommunikáció ■ módja A tanár beszéljen nyugodtan, magabiztosan, ne fenyegetőz­zön, s álláspontját többfélekép­pen fejtse ki. 8 Magánélet ■ Időről időre biztosítani kell a gyerekeknek egy kis magán­életet - pl. egy helyet, ahová szükség esetén behúzódhatnak (házikó, fülke, zenehallgatás, számítógépes játék stb.) 9 Alkalom a sikerre ■ Nem elsősorban arra kell összpontosítani, hogy a gyerekekkel mindent meg­tanítsanak, hanem hogy az összes gyereknek - a prob­lémásnak is - legyen sikerélménye. 10. Speciális pedagógus Az osztály életébe bekap­csolódhat olyan segédtanár, speci­ális pedagógus, aki a gyerekkel egyedül dolgo­zik, a problémás gyereket taní­tási óra alatt is kiviszi az osztályból, feladatokat ad neki, tanul vele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom