Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)
2014-09-05 / 204. szám, péntek
2 Közélet UJSZO 2014. SZEPTEMBER 5. www.ujszo.com Az oroszok kiestek a játszmából Csehek vennék meg a Szlovák Villamos Műveket ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Prága. Két cseh társaság is érdeklődik az olasz Énei Szlovák Villamos Művekben (SE) birtokolt 66 százalékos részvénycsomagja iránt - tudta meg a cseh Hospodáíské noviny című napilap. A ČEZ mellé felsorakozott az EPH energetikai holding is. Ez utóbbinak már most is jelentős szlovákiai érdekeltségei vannak, hiszen tavaly 2,42 milliárd euróért vette meg a Szlovák Gázművek (SPP) 49 százalékos részvénycsomagját és hasonló tulajdonrésze van a Közép-szlovákiai Áramszolgáltatóban (SSE) is, miközben az EPH működési nyereségének a fele már most is Szlovákiából származik. A ČEZ ezzel szemben egyelőre csak mint alternatív gáz- és áramszolgáltató van jelen az országban. Az Énei vezetése nemrég jelentette be, hogy a hatalmasra duzzadt tartozásai miatt kénytelen lesz megválni egyes cégeitől. Az olasz cég tartozásai jelenleg 41,5 milliárd euró körül mozognak, amit fokozatosan 37 milliárd euróra szeretne lefaragni. Ehhez a szlovákiai és romániai cégeitől szeretne megválni, amiből nagyjából 4,4 milliárd eurós bevételre tehet szert. Az SE 66 százalékos részvénycsomagját az olaszok 2006-ban vették meg 840 millió euróért. Az SE értéke jelenleg elérheti a 2 milliárd eurót is, az elemzők szerint az Énei azonban akár a 840 millió eurós vételárnál is kevesebbet kaphat érte, mivel a cégnek hatalmas tartozásai vannak. A Hospodáíské noviny információi szerint a vételi ajánlatokat még e hónapban megteszik az érdeklődők. Az említett cseh cégeken kívül ezek között van a kínai CNNC társaság is. Az orosz Roszatom azonban a feszült orosz-ukrán helyzet miatt már kiesett a lehetséges vevők közül. (TASR, mi) Kitörték a jogart Szent István bal kezéből Szoborrongálás Kassán ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. Ismeretlen tettesek megrongálták Szent István király szobrát. Az alkotás a kassai Szent Erzsébet-székesegyház 2009-ben felújított északi kapujánál áll. A szobor bal kezéből kitörték a jogart, a szobor keze is megsérült. Tegnap délután egy kassai lakos értesítette a rongálásról a Műemlékvédelmi Hivatalt. Ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést. Nem tudni, pontosan mikor történt a rongálás, mert a műemlék közelében nincs térfigyelő kamera. Még az sem világos, mikor és pontosan mennyi pénzből hozható helyre az alkotás. A fotódokumentáció alapján helyre tudják állítani, ennek a költsége az előzetes becslések szerint ötszáz euró lesz. Ajogart a fénykép alapján mintázzák meg agyagból, erről szilikonmintát készítenek és műkőből kiöntikajogart. (nr) A szobor bal keze is megrongálódott (Szaszók György felvétele) RÖVIDEN Alkotmánybírósághoz fordul a Híd Pozsony. Alkotmányellenesnek tartja a Híd és a KDH a tavasszal elfogadott nyugdíjtörvényt, amely a II. pillérből származó járadék kifizetését szabályozza, az alkotmánybírósági beadványt tegnap mutatta be Ivan Svejna, a Híd alel- nöke. Szerinte a jogászok hat terület alkotmányosságát kérdőjelezték meg, ilyen például, hogy a törvény életbiztosítókkal való szerződéskötésre kötelezi a nyugdíjpénztárak ügyfeleit, ha hozzá akarnakjutni megtakarításukhoz. Ajogszabály januártól válik hatályossá, kérdés, dönt-e addig az Alkotmánybíróság. (lpj) A viszonylag alacsony emelkedés oka, hogy az első fél évben nem volt infláció 4,90 euróval valorizálják az öregségi nyugdíjakat Januártól kicsivel több pénzt kapnak a nyugdíjasok (Képarchívum) Pozsony. Egységesen az átlagnyugdíj 1,25 százalékával, vagyis 4,90 euróval emelkedik az öregségi nyugdíjak összege januártól. A korengedménnyel nyugdíjazottak 5 euróval magasabb nyugdíjat kapnak a jövő év első hónapjától. A fele összegben fizetett öregségi nyugdíjak esetében az emelkedés összege 1,60 és 1,80 euró lesz. ÚJ SZÓ-HÍR Ugyanilyen mértékben emelkedik a Szociális Biztosító által folyósított többi járadék is. A rokkantsági nyugdíj összege a 70 százaléknál magasabb sérültség esetén 4,40 euróval, 70 százalék alatti sérültség esetében pedig 2,50 euróval emelkedik. A fele összegben fizetett rokkantsági nyugdíjak estében a növekmény összege 1,60 és 1,10 euró. Az özvegyi nyugdíj 3,20 euróval emelkedik, a fele összegben fizetett özvegyi járadék pedig 1,40 euróval. Az árvaellátás még kisebb összegekkel emelkedik, a teljes összegű járadék 1,70 euróval, a fele összegben fizetett pedig 90 centtel. A fele összegű nyugdíjat azok kapják, akiknek két jogcímen is fizet járadékot a Szociális Biztosító. Ilyen lehet például az öregségi és az özvegyi nyugdíj párhuzamos folyósítása. A biztosító a kisebb összegű járadékot fele összegben folyósítja. Az a nyugdíjas tehát, aki teljes összegben az öregségi járadékát kapja - mert az a magasabb - fele összegben pedig az özvegyit, 6,30 euró összesített emelésre számíthat. A viszonylag alacsony emelkedés oka, hogy nem volt infláció. Az emelés mértékét ugyanis 70 százalékban a pénzromlás határozza meg, ez pedig az utóbbi fél évben rekordalacsony volt: az árak nem emelkedtek, hanem 0,1 százalékkal csökkentek. Ugyan az átlagbér 2014 első felében 4,4 százalékkal nőtt, de ez csak 30 százalékos súllyal befolyásolja az éves valorizációt. Á valorizáció mértéke a jövőben tovább csökken, mivel az átlagkeresetet egyre kisebb súllyal veszik majd figyelembe. 2018-tól már csak az úgynevezett nyugdíjas-infláció mértékében nőnek a járadékok, ennek értéke idén 0 százalék. A nyugdíjas-infláció kiszámításakor azokat a termékeket veszik figyelembe, amelyeket a nyugdíjasok általában vásárolnak, így nagyobb súlyt kapnak például az élelmiszerek és a gyógyszerek, kisebbet pedig a műszaki cikkek. Idén januárban még 8,80-nal nőttek a nyugdíjak, a tavalyi első fél év magas inflációjának „köszönhetően”. (lpj, sme) A piac nem ilyen döntést várt, az euró dollárral szembeni árfolyama egyéves mélypontra került Csökken az alapkamat, olcsóbb lehet a hitel ÖSSZEFOGLALÓ Frankfurt. Hamarosan még olcsóbbá válhat a hitelfelvétel, az Európai Központi Bank (EKB) tegnapi kamatdöntő ülésén ugyanis teljesen váratlanul 0,15-ről 0,05 százalékra csökkentette az eurózóna irányadó kamatát. A döntés nem felelt meg a piaci várakozásoknak, az elemzők többsége arra számított, hogy az EKB nem változtat irányadó kamatrátáján. Az EKB emellett mínusz 0,1 százalékról mínusz 0,2-re mérsékelte a pénzintézetekjegybanki betéteire adott negatív kamatot (azaz a kereskedelmi bankoknak még többet kell fizetniük félretett pénzük után). Mivel az eurózóna kereskedelmi bankjai az EKB-től felvett pénzt „teszik ki” a piacra, így a döntésnek köszönhetően a következő hónapokban tovább csökkenhetnek a kölcsönök, elsősorban a lakáshitelek kamata. A közös európai valuta a kamatcsökkentés bejelentése után több mint egyéves mélypontra, 1,3022 dollár/euróra gyengült. Larry Elliott, a Guardian makrogazdasági szerkesztője úgy véli, hogy az ECB Mario Draghival az élén újabb okos húzással állt elő. Két ok miatt is bölcs döntés volt a kamatcsökkentés. Az egyik, hogy a bank ezzel gyengíti az eurót, mégpedig olyankor, amikor e lépés hatását felnagyítja a dollár viszonylagos erőssége. A másik, hogy az európai jegybank vüágossá tette: nem ül a fenekén tétlenül, amikor az eurózóna csúszik lefelé és a defláció egyre reálisabb veszély. Az alacsonyabb kamatoknak köszönhetően ugyanis még olcsóbbá válhat a hitelfelvétel, ami növeli a fogyasztást, megakadályozva az árak tartós csökkenését, ami veszélyes lenne a gazdaság számára. (TASR, MTI, mi) Tárgyalni, tárgyalni, tárgyalni - ez a miniszterelnök receptje az orosz-ukrán válságra Fico csak nevet a szankciókon ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nem hajlandó olyan Oroszország elleni uniós szankciókat támogatni a kormány, amelyek árthatnak a szlovák gazdaságnak, jelentette ki tegnap a kabinet ülése után Robert Fico miniszterelnök. Elismerte ugyan, hogy az eddigi szankciók csak kismértékben érintették az országot - a munkaadók szövetsége szerint az export 0,2 százalékkal csökkent -, viszont attól tart, hogy az újabb szankciókra adott orosz válasz súlyosabban érintheti Szlovákiát. „Az autógyártók szerint az orosz ellenintézkedések hatására 6-8 ezer munkahely szűnhet meg az országban” - állítja a miniszter- elnök. A tervezett orosz intézkedésekről nem adott bővebb tájékoztatást. Fico abban bízik, hogy az Ukrajna irányába történő gázszállítás lehetővé tételével képes lesz elfedni a szankciók elfogadásával kapcsolatos vonakodását. „Szlovákiának van erkölcsi joga beleszólni a szankciókba, mivel nemrégen precedens nélküli döntést hoztunk: első alkalommal folyik gáz nem kelet-nyugati irányban, hanem nyugatról keletre, a szlovák kormány biztosítja Ukrajna gázellátásának jelentős részét” -dicsekedett Fico. A kormány álláspontját Szlovákia uniós nagykövetének kell majd képviselnie Brüsszelben, a szankciók véglegesítése még ezen a héten, talán már ma várható. Fico ugyanakkor örömmel vette, hogy az Európai Bizottság javaslatai azokra a területekre korlátozódnak, mint a július 31-én elfogadott szankciók. Ezek a tőkepiaci intézkedések, vagyis az orosz állami vagy legalább felerészben orosz kézben lévő intézmények által kibocsátott értékpapírok uniós szereplők általi megvásárlása, fegyverembargó, a kettős, katonai és civil felhasználású berendezések exportjának és bizonyos olajipari berendezések kivitelének tiltása. Fico szerint az orosz válságot diplomáciai eszközökkel kell megoldani, azt is megmondta, hogy hogyan: „Tárgyalni, tárgyalni, tárgyalni!”. Bővebben azonban nem fejtette ki a tárgyalási stratégiát. A szankciókat továbbra is hatástalannak tartja a kormányfő. „A szankciókon egy kicsit nevetek” - jelentette ki. Szerinte ugyanis az embargó alá eső áru továbbra is áramlik Oroszországba, elsősorban Fehéroroszországon és Törökországon át. Szakértők szerint azonban a szankciók igenis hatással vannak az orosz gazdaságra, elsősorban a tőkepiaci intézkedések érintik hátrányosan az orosz bankokat és pénzügyi tartalékalapokat. Habár a kormány álláspontját támogatta a teljes érdekegyeztető tanács, a munkaadók tartanak attól, hogy a szlovák vonakodás hatással lehet nyugat-európai megítélésükre. „Az exportunk túlnyomó része Nyugat- Európába áramlik, és ha az ottani cégek kénytelenek lesznek szembenézni az embargóval, mi pedig nem, akkor görbe szemmel fognak ránk nézni” - jelentette ki Roman Karlubík, a munkaadók szövetségének (AZZZ) alelnöke. Ficót bírálja az ellenzék is, amely a szankciók kérdését jövő héten a parlamentben szeretné megnyitni, (lpj)
