Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)
2014-09-02 / 201. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 2. www.ujszo.com WKĽ2MĽMM Német fegyverek akurdoknak Berlin. Németország katonai felszerelés mellett az élet kioltására alkalmas fegyvereket is szállít Irakba az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihádista szervezet ellen harcoló kurd erőknek-dön- tött a német kormány vasárnap este. A berlini vezetés hosszas mérlegelés után határozott, szakítva azzal az elvvel, hogy Németország nem szállít halálos fegyvert háborús övezetbe. A döntést azzal indokolják, hogy az IÁ előretörése az egész közel-keleti régiót veszélyezteti. Hangsúlyozzák, hogy a döntés nem precedensértékű. (MTI) Területszerzés Ciszjordániában Jeruzsálem. Az izraeli hadsereg bejelentette egy hozzávetőleg 400 hektáros ciszjordániai terület - telepbővítést lehetővé tévő - kisajátítását, amely ellen tiltakoztak a palesztinok és az Egyesült Államok is rosszallását fejezte ki, mert a lépés árthat a gázai konfliktus lezárását célzó béketárgyalásoknak. (MTI) Milicisták a medencében Washington. Ruhástól ugráltak az első emeleti teraszról a diplomaták által hátrahagyott amerikai követséghez tartozó úszómedencébe egy iszlamista milícia tagjai egy, a YouTube videomegosztóra vasárnap feltöltött amatőr videó tanúsága szerint. A tripoli amerikai nagykövetséget több-mint egy hónappal ezelőtt Máltára evakuálták a rivális milíciák között kitört harcok miatt. A lemondott és az ország keleti részébe menekült kormány tegnap elismerte, hogy a fővárosban a milíciák uralják a minisztériumokat és a közigazgatást. (MTI) Kormányellenes megmozdulás Iszlámábád. Pakisztánban tegnap rövid időre megszállták az állami televízió székházának épületét a kormányellenes tüntetők, akiket végül a hadsereg és paramilitáris erők vezettek ki az épületből. Röviddel az incidens előtt könnygázt vetett be a rendőrség a fővárosban a kormány lemondását követelő tüntetők ellen, miután ők megpróbáltak előrenyomulni Navaz Sarif miniszterelnök rezidenciája felé. Az ellenzék azzal vádolja Sarifot, hogy választási csalással került hatalomra tavaly. (MTI) Porosenko: Oroszország közvetlen és nyílt agressziót indított Ukrajna ellen; az ukránok feladták a luhanszki repteret Putyin elnök Novorosszijáról álmodik Oroszbarát fegyveres és visszavonuló ukrán katonák. A délkelet-ukrajnai felkelők szombatról vasárnapra virradó éjszaka 223 ukrán katonát és nemzeti gárdistát adtak át az ukrán kormányerőknek. A délkelet-ukrajnai Sztaronobesevo település környékén 198 ukrán katonát fegyvereztek le. Ukrajna cserébe visszaadta a területén elfogott orosz deszantosokat. Egyes források szerint ötven, llo- vajszknál elesett ukrán katona és önkéntes holttestét is átszállították vasárnap éjjel a szomszédos megyében lévő Zaporizzsja hullaházába. (SITA/AP-felvétel) Kijev/AAoszkva/Berlin/Ja- kutszk. Petro Porosenko ukrán államfő szerint az elmúlt napok eseményei arról tanúskodnak, hogy Oroszország „közvetlen és nyílt” agressziót indított Ukrajna ellen, ami jelentősen megváltoztatja az erőegyensúlyt az ukrán fegyveres erők kárára a harctéren, ahol az ukrán fegyveres erők a Moszkva-barát szakadok ellen harcolnak. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ „Az elmúlt napokban a helyzet még inkább súlyosbodott, Ukrajna ellen most közvetlen és nyílt agresszió kezdődött a szomszédos ország részéről” - mondta tegnap Porosenko egy kijevi katonai akadémián tartott beszédében. Valerij Heletej védelmi miniszter azt mondta: „Oroszországgal harcolunk, és Oroszország dönti el, hogy mi zajlik a Donyeck-medencében” - mondta Heletej egy tévének adott nyilatkozatában. A tárcavezető tanácsadója, Olek- szandr Daniljuk azt mondta, hogy az orosz hadsereg az elmúlt napokban 10-20 ezer katonát vezényelt Ukrajna területére, azokon felül, akiket már korábban is a térségbe küldött. A „terrorellenes hadművelet” törzskara (ATO) tegnap arról tájékoztatott, hogy folytatódnak a harcok az ukrán de- szantosok és egy orosz harckocsi dandár között a luhanszki repülőtérnél, és a Moszkva-barát fegyveresek is folyamatosan lövik a katonai ejtőernyősök kezén lévő légikikötőt. Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője később azt közölte: az ukrán csapatok parancsot kaptak, hogy hagyják el a luhanszki repülőteret. A harctéri helyzetről egymásnak szögesen ellentmondó információk érkeznek Kijevből és a szakadárok fellegvárából, Donyeckből. Ukrán őrhajót ért támadás Az oroszbarát erők tüzérsége megtámadta az ukrán hadsereg egyik őrhajóját az Azovi- tengeren, a legénység két tagja eltűnt, nyolcat sikerült kimenteni - közölte tegnap az ukrán határőrség. Az őrhajó elsüllyedt. Úgy tűnik, hogy az őrhajót egy tüzérségi rendszerrel támadták meg, de nem tudni pontosan, hogy honnan. Szárazföldi összeköttetést akarnak A német külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Oroszország szárazföldi összeköttetést akar teremteni az általa bekebelezett Krím félszigettel Délkelet- Ukrajnában. Frank-Walter Steinmeier a Märkische Allgemeine című regionális lapnak adott interjúban úgy fogalmazott: „Oroszországnak láthatóan nehézségei vannak az ellátással a Krímben”. Moszkva csak légi vagy tengeri úton keresztül tudja elérni a félszigetet, amelyet a nemzetközi joggal ellentétben kebelezett be. „Nem lehet tehát kizárni, hogy Oroszország megpróbál szárazföldi összeköttetést teremteni, amelynek révén meg tudnák szervezni a Krím lakosságának Oroszországból való ellátását” - vélekedett. Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy a múlt héten az oroszbarát szakadárok nyitottak egy „másodikfrontot” Mariupolnál. Lavrov: nem lesz orosz katonai beavatkozás Nem lesz orosz katonai beavatkozás Ukrajnában, Oroszország kizárólag a békés rendezés mellett áll ki - jelentette ki az orosz külügyminiszter a moszkvai nemzetközi kapcsolatok intézetének tegnapi tanévnyitóján. Szergej Lavrov bírálta a Nyugatot, mondván, hogy ottani kollégáit „elvakítja a helyzet, és mindaz, amit a jelenlegi ukrán vezetés állít és tesz, teljes mértékű támogatást kap Nyugaton”. Az orosz állami tévének még pénteken adott, de csak vasárnap sugárzott, nagy visszhangot kiválód: interjúja után tegnap is nyilatkozód Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök azzal vádolta Kijevet, hogy saját lakosságát löveti, és nem akar tadalmas politikai párbeszédet folytatni a kelet-ukrajnai szakadárokkal. Ugyanakkor- vélhetően az ún. összekötő cso- pod tegnapra Minszkbe összehívod találkozójára utalva - hozzá- tede, hogy most „megkezdődik a közvetlen tárgyalások folyamata”. Magyarázkodott az elnöki szóvivő Vlagyimir Putyin vasárnap sugárzott interjújában először ve- tede fel nyíltan, hogy létre kellene hozni egy új államot Ukrajna délkeleti részén. Szóvivője azonban leszögezte, hogy az orosz elnök nem úgy értette, hogy az dr- szágrész kiválna Ukrajnából. Az elnök az interjúban kijelentette: „törekedni kell annak a tervnek a megvalósítására, amelyről megegyeztünk. Haladéktalanul lényegre törő tárgyalásokat kell kezdeni, de nem technikai kérdésekről, hanem a társadalom politikai szerveződéséről, az államiság kérdéséről Ukrajna délkeleti részén, hogy meg lehessen védeni az ott élő emberek törvényes érdekeit”. Az orosz államfő nem a terület önálló államiságáról, hanem az Ukrajnán belüli állami berendezkedésről szóló tárgyalásokról beszélt - korrigálta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az államfő televíziós nyilatkozatáról megjelent vasárnapi sajtóédelmezése- ket. Azt mondta: „olyan értelmezések” jelentek meg, mintha az orosz államfő Kelet-Ukrajna önálló államiságáról folytatandó tárgyalásokról beszélt volna. A szóvivő kijelentette, hogy bár az elnök az államiság szót használta, a Kreml szerint „egyáltalán nincs szó” a Novorosszijának nevezed délkelet-ukrajnai területszuverenitásáról. Három kihívás: a stagnáló európai gazdaság, az ukrán-orosz konfliktus, valamint az Egyesült Királyság helye az unióban Tusk és Mogherini mellett döntött az Európai Tanács MTI -TU DÓ S ÍTÁS Brüsszel. A tapasztaltnak tartod Donald Tusk lengyel kormányfőt választodák meg az Európai Tanács elnökének, a kevésbé tapasztalt és fiatal Federica Mogherini olasz külügyminisztert pedig az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének az EU-tagállamok vezetői szombaton Brüsszelben tadod rendkívüli tanácskozásukon. Az előzetes várakozásoknak megfelelő döntés meghozatalát követő sajtótájékoztatón Herman Van Rompuy, az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács leköszönő elnöke arról beszélt, hogy Tusk az Európai Tanács egyik legtapasztaltabb tagja, hosszú idő után az első kormányfő, akit újraválasz- todak Lengyelországban, valamint átvezede hazáját a gazdasági válságon, fenntartva a folyamatos gazdasági növekedést. „Donald Tusk államférfi Európa számára” - húzta alá a belga politikus, hozzátéve, hogy az EU-nak határozod vezetésre van szükséDonald Tusk (balra), Herman Van Rompuy és Federica Mogherini ge. Van Rompuy egyúdal azt a három kihívást is megnevezte, amely szerinte a legjelentősebb megoldandó feladat az Európai Unió új vezetése számára: a stagnáló gazdaság, az ukrán- orosz konfliktus és az Egyesült Királyság helye az unióban. Mogheriniről szólva az Európai Tanács távozó elnöke közölte: a testület meggyőződése, hogy az olasz külügyminiszter az európai érdekek és édékek gyakorlott védelmezője lesz. Mogherini felhívta a figyelmet, hogy az Európai Uniót válsággócok veszik körül, mint mondta, az ukrán válság európai területen zajlik, de kiemelte Irakot, Szíriát és Líbiát is. Elmondta, hogy az olasz elnökségkezdete óta az első útja Ki- jevbe, majd onnan Moszkvába (SITA/AP-felvétel) vezetett, célja pedig az volt, hogy előmozdítsa a párbeszédet. Úgy fogalmazott, hogy a szankciós politika mellen a diplomáciai csatornákat is nyitva kell tadani. Bízni kell abban, hogy ez eredményre vezet, bár egyelőre nem ez a helyzet - hangoztada az olaszpolitikus. Donald Tusk is beszélt az ukrajnai helyzettől, mint mondta, a konfliktusra az EU-nak egységes választ kell adnia. „Az EÜ csak akkor bukik el, ha megosztottá válik - húzta alá. - Célunk az, hogy béke legyen.” Rendkívüli módon aggasztják az ukrajnai válság fejleményei az EurópaiTanácsot, ezéd a legfőbb stratégiai döntéseket meghozni hivatod testület arra kéri az Európai Bizodságot, hogy egy héten belül készítsen javaslatot, milyen további intézkedéseket lehet alkalmazni Oroszországgal szemben. Herman Van Rompuy vasárnap elmondta, az Európai Tanács készen áll, hogy további jelentős lépéseket tegyen a helyszínen zajló események függvényében. „Ami Ukrajna keleti részén zajlik, az háború” - jelentette ki az Európai Bizodság elnöke, Jósé Manuel Barroso, aki szerint egyetédés alakult ki, hogy ha Moszkva tovább súlyosbítja a helyzetet, akkor azéd egyre nagyobb árat kell fizetnie. A politikus tudatta: a bizottság hamarosan leteszi az asztalra az újabb javaslatokat.
