Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)

2014-09-25 / 220. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 25. www.ujszo.com Minden kisgyerek három adagot kap belőle Hozzánk nem érkezett vakcina a betiltott adagból ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Szlovákiában nem hoztak be abból a gyártási adagból származó oltóanya­got, amelynek beszúrása után néhány órával Csehországban meghalt egy négy hónapos cse­csemő, tájékoztatott az Állami Gyógyszerfelügyelet (ŠÚKL). Az Infanrix Hexa vakcina hat betegség ellen nyújt védelmet, köztük a gyermekbénulás, a szamárköhögés, a tetanusz és a B típusú sárgaság ellen. ,A cseh gyógyszerfelügyelet felfüggesztette a vakcina egyik gyártási adagjának forgalma­zását, mivel az alkalmazást kö­vetően néhány órán belül meghalt egy csecsemő - áll a felügyelet állásfoglalásában. - Szlovákiában semmilyen jelen­tés nem érkezett a készítmény más gyártási adagjaiból szár­mazó vakcina alkalmazásával kapcsolatban.” Nálunk évente 150 ezer gyereket oltanak be ezzel a készítménnyel (minden gye­reket 3, 6 és 12 hónapos kor­ban), és eddig súlyos mellék­hatást nem tapasztaltak. A cseh gyógyszerfelügyelet hangsúlyozza, hogy a gyógy­szer terjesztésének leállítása csak megelőző intézkedés, az elrendelt vizsgálat még nem fejeződött be, így nem tudják azt sem, hogy az oltás és kis­gyermek halála közt van-e összefüggés, (lpj) RÖVIDEN Öt uniós program „felszabadul” Pozsony. „Az Európai Bizottság két héten belül hivatalo­san is bejelenti, hogy négy operatív program esetében Szlo­vákia számára feloldja a források zárolását” - nyilatkozta a tegnapi kormányülést követően Peter Kažimír pénzügymi­niszter. Szerinte a forrásokat a Közlekedés, a Műszaki támo­gatás, Pozsony megye és a Eíatár menti együttműködés prog­ramokban szabadítják fel, ami együttesen mintegy 100 mil­lió eurónak felel meg. A továbbra is blokkolt öt program mi­att azonban Szlovákia még mindig mintegy 330 millió eurós összeghez nem juthat hozzá. Az Európai Bizottság ugyanis július elsejétől a Szlovák Nemzeti Fejlesztési Terv 11 opera­tív programja közül kilenc esetében függesztette fel az eredményes pályázatokra folyósított uniós támogatások ki­fizetését. Jelenleg csak a környezetvédelmi és részben a fog­lalkoztatási programban lehet benyújtani a fizetési kérel­met. (TASR, mi) Mégis volt rendkívüli ülés Pozsony. Jóváhagyta tegnap a parlament a rendkívüli ülés programját, amelyen azon ellenzéki törvényjavaslato­kat vitattak meg, melyeket a Smer eredetileg a jelenlegi ülés programjából kihúzott. A javaslatok közt van a KDH alkot­mánymódosítása, amely tiltaná egy parlamenti képviselő­nek, hogy más tisztséget is betöltsön. A vita csupán lapzár­tánk után ért véget, a smeres többség már korábban jelezte, egy ellenzéki javaslatot sem fog jóváhagyni, (dp) Leváltanák Richtert Pozsony. Októberben az ellenzék megpróbálja leváltani Ján Richter munkaügyi minisztert, amiért tárcája gyanúsan sok uniós alappal kapcsolatos projektet hagyott jóvá a Star EU vállalatnak; a botrány miatt az unió több millió eurós tá­mogatás kifizetését szünetelteti. Az ellenzék bizalmatlansági indítványát 33 képviselő írta alá. (SITA) Mojsejová szabadulhat Kassa. Nem hosszabbította meg a Kassai Kerületi Bíróság az adócsalással gyanúsított Eleonóra Mojsejová vizsgálati fogságát, így a közismert kassai vállalkozó, egykori média­sztár október 3-án szabadulhat a rácsok mögül, a továbbiak­ban szabadlábon védekezhet. A korábban luxus életmódjá­ról ismert Mojsejovát több mint egy évvel ezelőtt, 2013 szep­tember 3-án ültették vizsgálati fogságba, 6,5 millió eurós adócsalással gyanúsítják. (SITA) Vizsgálják Procházkát Pozsony. Adócsalás miatt indított bűnvádi eljárást a rendőrség Radoslav Pro- cházka államfő-választási kampányának fi­nanszírozása kapcsán. A lehetséges csalásra Igor Matovič, az OĽaNO elnöke figyelmez­tetett, bizonyítékként egy Procházkával folytatott beszélgetés hangfelvételét is le­adta a hatóságoknak. Procházka a vádakat tagadja, szerinte Matovič hazudik. Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány a nyomozást bővebben nem akarta kom­mentálni. (TASR) Kevesebb az állástalan a volt cserediákok között - kérdéses, ez mennyire köszönhető a programnak 1 millió nemzetközi „diákgyerek” Pozsony. Kisebb eséllyel lesz valaki munkanélkü­li, ha egyetemista korá­ban cserediák volt. És nagyobb eséllyel jön össze egy külföldivel: az 1987 óta működő Eras- mus-program óta kb. 1 millió gyermek született ilyen kapcsolatból. A szlovák egyetemeket nagy ívben elkerülik a külföldi diákok. MÓZES SZABOLCS Azok a hallgatók, akik kül­földi tanulmányi tapasztala­tokkal rendelkeznek, jóval elő­nyösebb helyzetből indulnak a munkaerőpiacon - egyebek mellett ez derült ki az Erasmus nevű diákcsereprogram Euró­pai Bizottság által készített ha­tástanulmányából. A kizárólag hazai képzésben részt vevő tár­saikkal összehasonlítva a kül­földi tanulmányi tapasztala­tokkal rendelkezők körében 50%-kal alacsonyabb a tartósan munkanélküliek száma, és a ta­nulmányok elvégzésétől számí­tott öt év múlva 23%-al keve­sebb köztük a munkanélküli. Ok és okozat Az oktatásügy terén az unió­nak szinte semmilyen jogköre nincs, így az Erasmus az EU nagy oktatási „programja” - emiatt a népszerűsítő tanul­mányt is érdemes óvatosan ke­zelni. Arról a kutatás ugyanis nem szól, hogy a csereprog­ramnak köszönhetően szerez­nek-e a diákok jobb készsége­ket, vagy azért kisebb a volt erasmusosok között a munka- nélküliek aránya, mert külföld­re eleve az aktívabb, nyelveket beszélő diákok mennek - vagy­is azok, akik csereprogram nél­kül is hamarább kapnának munkát. „Az aktívabb diákok jelentkeznek a programba, akik keresik a lehetőségeket, ám tény, hogy a tanulmány­utakon valami rájuk is ragad” - mondta lapunknak Urbán Pé­ter karriertanácsadó, aki egye­temi évei alatt több csereprog­ramban is részt vett holland és német intézményekben. A független szakértők által készített tanulmány 80 ezer hallgató és vállalkozás válasza­it dolgozta fel. Az Erasmus-ösz- tőndíjasok tanulmányaik foly­tatása mellett szakmai gyakor­latukat is eltölthetik külföldön. Ajelentés arra is rávilágít, hogy háromból több mint egy eset­ben ajánlottak állást Erasmus- gyakornoknak annál a válla­latnál, ahol szakmai gyakorla­tát töltötte. Az Erasmus-gya- komokok vállalkozói készség tekintetében is előrébb járnak, mint otthon maradt társaik. Az Erasmus-hallgatók 40%-a ta­nulmányai elvégzése után leg­alább egyszer tartózkodási or­szágot váltott vagy munkát vál­lalt külföldön, mintegy kétszer annyian próbáltak közülük szerencsét külföldön, mint azok, akik csak a hazai képzés­ben vettek részt. Népszerű déli célpontok A jelentésből kiderül, hogy szlovákiai egyetemre szinte senki sem akar jönni: a külföldi cserediákok kevesebb mint 1 százaléka választott itteni in­tézményt. A hallgatók jelentős részének preferenciáiról sokat elárul, hogy 15 százalékkal Spa­nyolország vezeti a 34 országot tömörítő mezőnyt, miközben az egyetemi oktatás színvonalának szempontjából sokkal erősebb országok is vannak Európában, mint Spanyolország. „Tény, hogy a többséget nem annyira az egyetem színvonala érdekli, ezért népszerűek a déli országok” - véli Urbán Péter, hozzátéve: a diákok általában nem oda mennek, ahová akar­nak, hanem amely egyetemmel partneri viszonya van a saját alma materének. Az Erasmus- program 1987-ben indult, a fél­vagy egyéves tanulmányúton részt vevő egyetemisták ösz­töndíjat kapnak - általában ha­vi több száz eurót. Buli és csajozás A kutatás szerint az egykori Erasmus-ösztöndíjasok na­gyobb valószínűséggel válasz­tanak külföldi párt maguknak: a volt cserediákok harmadának van külföldi társa, míg a tanul­mányaikat kizárólag otthon végzők esetében ez az arány 13%. Urbán Péter szerint itt mű­ködésbe lép az az effektus, hogy „egy külföldi városban az idege­nek egymással barátkoznak”. Az Erasmus-diákok 27%-a köt hosszú távú párkapcsolatot a csereprogram alatt. A bizott­ság becslése szerint ebből az adatból kiindulva 1987 óta mintegy 1 millió gyermek szüle­tett Erasmus-ösztöndíjasok kapcsolatából. „Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy ez fordítva is működik: nem kevés ösztöndíjasnak a hazai kapcso­lata megy tönkre azért, mert fél évre távozik otthonról” - tette hozzá Urbán. Az új Erasmus+ program révén 4 millióan me­hetnek külföldre a következő hét évben (2014—2020), köztük 2 millió felsőoktatási hallgató és 300 000 dolgozó. A Híd szerint szövetségeseink ellen fordíthatja az embereket Fico Nyilatkozattal védi a Smer Oroszországot ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A várakozásnak megfelelően szőrmentén bánik Oroszországgal a parlament ál­tal az ukrán helyzetről elfoga­dottjelentés. A jobbára smeres képviselők által elfogadott nyi­latkozatban nem szólították fel Oroszországot, hogy ne avat­kozzon be Ukrajna belügyeibe, ne támogassa fegyverekkel a lázadókat, és tartsa tisztelet­ben Ukrajna függetlenségét és területi egységét, pedig ezt a mondatot eredetileg még a külügyminisztérium is támo­gatta. Ugyanakkor a képviselők jóváhagyták Ukrajna uniós tár­sulási szerződését, vagyis elis­merték, hogy Ukrajna helye az unióban van. Az ellenzék egy része éppen az Oroszországgal szemben túlságosan elnéző hangnem miatt bírálta a nyilatkozatot, amely csak egyetlen helyen említi Ukrajna keleti szomszéd­ját: ott, ahol támogatják az uk­rán helyzet diplomáciai úton történő megoldását, az „Ukraj­na, az Orosz Föderáció, az Eu­rópai Unió és az USA” közti megállapodás segítségével. František Šebej (Híd) szerint teljesen felesleges az Egyesült Államokat is belevonni a konf­liktusba, hiszen semmi közük az ukrán válsághoz, csak szankciókkal büntetik Orosz­országot. „Ilyen alapon Japánt és Ausztráliát is említhetné a nyilatkozat, mivel ők is elfo­gadtak szankciókat Oroszor­szággal szemben” - magyaráz­ta František Šebej, a külügyi bizottság elnöke. A kormány- párti képviselők elutasították mind Šebej, mind az SDKÚ-s Eugen Jurzyca módosító javas­latait. A smeres képviselők a nyi­latkozattal a Robert Fico által erőltetett álláspontot erősítet­ték, amely szerint Ukrajnában a két nagyhatalom, Oroszor­szág és az USA közti geopoliti­kai játszma zajlik. „Szó sincs geopolitikai viszályról, Orosz­ország nyílt agressziót folytat kisebb szomszédja ellen, akár­csak 2008-ban Grúzia ellen, amikor elfoglalták az ország egyharmadát” - jelentette ki Šebej. A Híd szerint a Smer tel­jesen átvette az orosz propa­ganda kliséit, amivel csak árt az országnak. „Fico retorikája nemcsak Szlovákia külföldi megítélése szempontjából ve­szélyes, hanem a belpolitikai vita szempontjából is, hiszen a közvéleményt könnyen a szö­vetségeseink ellen fordíthatja” -jelentette ki Bugár Béla, a Híd elnöke, (lpj, SITA) it ne keressenek sok külföldi cserediákot Šebej szerint Fico Moszkvának udvarol (Tomáš Benedikovič felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom