Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)

2014-09-24 / 219. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 24. Közélet 3 A jövőre a szlovák kulturális támogatásokat már egy független alap is támogatja Önálló kisebbségi kulturális alapot akar a Híd A szlovák kultúra támogatásáról már független alapfog dönteni (Jón Krošlák felvétele) Jövőre már a független Művészeti Alap is támo­gatja a műalkotások lét­rehozását és a kulturális rendezvények szervezé­sét, de csak a többségi kultúra esetében. A par­lament a napokban elfo­gadta a Művészeti Alap létrehozásáról szóló tör­vényt. A Híd hasonló in­tézmény létrehozását ja­vasolja a kisebbségek esetében is, a jogszabály- tervezeten most dolgoz­nak. LAJOS P. JÁNOS A szlovák kulturális élet tá­mogatása jelenleg a kulturális minisztérium hatáskörébe tar­tozó támogatási programok segítségével történik. A prog­ramok költségvetése évente mintegy 20 millió eurót tesz ki, ennek körülbelül fele, legalább 10 millió euró kerül majd az alap hatáskörébe. Független szlovák alap Az alap a törvényben meg­határozott szabályok szerint működik majd, a mindenkori kormánytól jelentős független­séget élvezve. A felhasználható összeget, pontosabban a mini­mum összeget a kormány min­den évben köteles rendelkezé­sére bocsátani, így az alaphoz november 30-ig pályázhatnak a következő évre az érintett szervezetek. Ezzel biztosítani lehet, hogy az év elejére tervezett progra­mok, rendezvények is időben megkapják a megítélt támoga­tást, ami jelenleg a kisebbségi kultúra támogatásában még mindig nem működik. Mivel a költségvetését törvény garan­tálja, egy évnél hosszabb távú programokban is gondolkod­hat. A függetlenségét az irányító testület összetétele is garantál­ja: a 9 fős kuratóriumba 5 tagot független művészeti és kulturá­lis szervezetek delegálhatnak, a minisztérium csak négy tag­gal képviselteti majd magát - a tagokat hat évre nevezik ki. Ez a kuratórium nevezi majd ki az alap igazgatóját, állítja össze a pályázatok elbírálását végző szakmai testületeket. A végső döntést az alap igazgatója hoz­za meg, de kötve lesz a szakmai bizottságok ajánlásával. A füg­getlenségét bizonyos mérték­ben korlátozza, hogy a költség- vetésének 20 százalékát a kul­turális minisztérium által meg­határozott prioritások finanszí­rozására kell fordítania. Az alap az élő kultúrát támogatná, a műemlékvédelem például nem része a portfoliójának. Kisebbségi alapot akarnak A szlovák Művészeti Alap­hoz hasonló intézményt sze­retne létrehozni a Híd. Az ötlet már legalább négyéves, a párt Iveta Radičová kormánya ide­jén kezdte kidolgozni a kisebb­ségi kultúra finanszírozásának rendszerét, amikor az 2010-ben átkerült a kulturális minisztérium hatásköréből a kormányhivataléba. 2011-re már lezajlottak az egyeztetések a kisebbségek és a kulturális szervezetek képviselőivel, de mivel a kormány megbukott, a törvény elfogadására már nem volt lehetőség. A Híd tavaly nyilvánosságra hozott nemzetpolitikai straté­giája a kisebbségi kultúra és az oktatás önkormányzatiságával számol, a kultúra területén pe­dig az egyik legfontosabb kér­dés a finanszírozás, vagyis az évi támogatások elosztása. Sólymos László szerint újra elővették a 2011-es javaslatot, azt a jelenlegi körülményekhez igazítják, majd újra meg sze­retnék vitatni az érintett ki­sebbségi és kulturális szerveze­tekkel. ,A szlovák Művészeti Alap megfelelő indok arra, hogy a kisebbségi kultúrát is hasonló, autonóm, a kormány­tól független módon támogas­sa az'állam” - mondta lapunk­nak a Híd alelnöke. A javasla­tukat a következő néhány hét­ben mutatják be, majd benyújt­ják a parlamentbe. A kormány képviselői nem mutatnak túl nagy hajlandósá­got a kisebbségi kulturális tá­mogatások rendszerének önál­lósítására. ,A támogatások fel­osztásának rendszere szerin­tünk megfelelően transzpa­rens, és hasonló modell alapján működik - írta lapunknak ko­rábban Mária Jedličková meg­bízott kisebbségi kormánybiz­tos hivatala. - A támogatások­ról elsősorban a kisebbségek képviselőiből álló szakmai bi­zottság dönt.” Azt nem tette hozzá, hogy a bizottságok összetételéit ő hagyja jóvá, a támogatásokról pedig a végső döntést a kormányhivatal veze­tője hozza meg. A kulturális minisztérium a kisebbségi kul­túra támogatási rendszerével nem foglalkozik, ezért nem is akarta kommentálni egy füg­getlen kisebbségi intézmény létrehozatalát. Pénz, pénz, pénz Az elosztható összegről is a kormány dönt minden évben, a költségvetési törvény elfoga­dásakor. Ezzel magyarázható, hogy a kisebbségi kultúra tá­mogatására jutó összeg a 2012-es évhez képest jelentős mértékben csökkent, 4,5 millió euróról mintegy 3,8 millióra. Egy önálló, törvényben megha­tározott támogatással bíró alap kiszűrné például a kormány- váltás okozta támogatáscsök­kenést is. A Híd javaslata tartalmazná azt is, hogy mekkora minimális támogatási összeget kellené garantálnia az államnak, így megszűnhet a finanszírozás bi­zonytalansága és felgyorsulhat a támogatás elosztása. A ki­sebbségi alap irányítása vi­szont feltehetően bonyolultabb lesz a szlovák alapénál, mivel biztosítani kell a részvételt az intézmény irányításában az összes szlovákiai kisebbség képviselőjének. Feltehetően a kormány is képviseltetni akarja majd magát a vezetésben, aho­gyan ez a szlovák alap esetében is működni fog. 100 nap után lelépett: Petrus azt állítja, nem tudta megszokni új munkahelyét Felmondott Kiska szóvivője ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Három hónap után távozik Andrej Kiska államfőtől szóvivője, Peter Petrus újság­író. Saját kérésére bontották fel vele a munkaszerződést, mint mondta, a szóvivői munkát nem tudta megszokni, az újság­írás hiányzott neki. A JoJ televízió riportere teg­nap közölte, hogy többé nem lesz Kiska szóvivője. „Az állam­fővel való kölcsönös megegye­zés alapján döntöttem így. Kö­szönöm az elnöknek a lehető­séget, sok új tapasztalatot sze­reztem, ám az újságírás rend­kívül hiányzott” - mondta a Sme napilapnak Petrus. Azt ál­lítja, hogy az új munkát nem igazán tudta megszokni. Egye­lőre nem akarta elárulni, hogy (Képarchívum) visszatér-e a Jojba vagy más té­vétársaságnál fog dolgozni. „Számítottam rá, hogy a szóvi­vő munkáját jelentős mérték­ben befolyásolja a megkerülhe­tetlen hivatali eljárás, a bürok­rácia. Csak a gyakorlatban jöt­tem rá, hogy ehhez nem igazán tudnék hozzászokni, ezért úgy láttam, az a legtisztességesebb, ha lemondok erről a posztról. Kiskával jóban búcsúztunk el, mert együttműködésünk prob­lémamentes volt” - mondta Petrus. Tegnaptól ideiglenesen Ro­man Krpelan, az államfő kom­munikációs osztályának veze­tője felel az újságírók tájékoz­tatásáért. Krpelan korábban a Sme főszerkesztő-helyettese volt, felesége a Markíza híradá­sának riportere, (dem) VILLÁMINTERJÚ Sólymos László a Híd alelnöke Milyen álla­potban van a kisebbségi kultúra tá­mogatásáról szóló tör­vény? Egy változata már készen van, hiszen az előkészítését ■ még Iveta Radičová kormánya idején elkezdtük. Már az utol­só fázisban jártunk, előkészí­tettük a tárcaközi egyeztetés­re, de sajnos akkorra meg­buktatták a kormányt, és így nem indíthattuk el a hivatalos előkészítést. Ez a tervezet már egyeztettük a többi kisebbség képviselőivel, a kulturális szervezetekkel, tehát már sok munka van mögöttünk. Ezt a változatot dolgoz­zák most át? Azóta megváltozott a hely­zet, mivel akkor volt egy mi­niszterelnök-helyettesünk, neki volt hivatala, és ez bele­épült volna a támogatási rendszer szerkezetébe. Most ez nincs, előreláthatóan egy ideig nem is lesz. Viszont megalakul a független szlovák Művészed Alap, és mi is hasonló módon képzeljük el a kisebbségi kul­túra támogatását. Jelenleg ezen a változaton dolgozunk, és természetesen ezt is egyez­tetni szeretnénk a kulturális szervezetekkel. Ez a tervezet lépés lenne a kulturális ön­kormányzatiság felé, amelyet egy évvel ezelőtt a Híd a szlo­vákiai magyar nemzetpoliti­kai stratégiájában mutatott be, amely a Polgári vízió 2016 része. A többi kisebbség szer­vezeteivel is egyeztetnek majd? Igen, minden olyan szerve­zettel, aki érdekelt, érintett ebben a témában. Fontosnak tartjuk azt, hogy kiszűrjünk olyan hibákat is, amelyekre eddig nem figyeltünk. Például arra, hogy a kisebbségi kultú­rára szánt pénzből pl. ne hor­gászversenyeket finanszíroz­zanak, hanem valóban a ki­sebbségi kultúrára költsék. Azt is fontosnak tartom, hogy a rendelkezésre álló pénz nagy részéből a helyi - a magyar ki­sebbség esetében - magyar kultúrát, kulturális szerveze­teket, művészeket támogas­suk, ne pedig magyarországi harmad-, negyed-, ötödosztá­lyú programokra költsék. Vagyis hazai, szlovákiai ma­gyar kulturális programokat finanszírozzanak belőle, ha ugyanis a támogatás a hazai magyar kultúrközegbe kerül, az elősegíti majd a fejlődését is. Például egy magyarországi író szlovákiai bemutatására van­nak magyarországi források, nekünk a szlovákiai magyar írót kell külföldön nép­szerűsíteni. Természetesen ugyanez érvényes más mű­vészeti ágakra, legyen az szín­ház, zene vagy képzőmű­vészet. Az. intézmények mely kö­rét támogatná ez az alap? Olyan rendszert képzelünk el, amelyből támogatáshoz juthat a profi színház is, de az amatőr falusi színjátszókor vagyafalusi citerazenekaris. Az egyeztetési folyamat meddig tart majd, hogyan, kik szólhatnak majd hoz­zá? A tervezeten most még dol­gozunk, az egyeztetések pedig lassan elkezdődnek majd. Há­rom témakört kell alaposan átbeszélnünk: mekkora lehet az az összeg, amelyet évente a kisebbségi kultúra támogatá­sára fordít az ország. Az a lé­nyeg, hogy ez az összeg ne függjön a mindenkori kor­mány akaratától, tehát bizto­san meglegyen akkor is, ha a kisebbségekkel nem túl barát­ságos politikai oldal van ha­talmon. A másik feladat az, hogy az összeget arányosan elosszuk az egyes kisebbségek között, végül a harmadik fel­adat annak a mechanizmus­nak a megtervezése, amely a pályázók között osztja el a tá­mogatást. Minden olyan szer­vezettel egyeztetni akarunk, amely érintett ebben a témá­ban. A törvényt azonban a parlamentben kell majd el­fogadni. Voltak már tapo­gatózó tárgyalások a Smer- rel? A szlovák Művészeti Alapról szóló törvényt a napokban fo­gadta el a parlament, azzal, hogy ezt a kulturális miniszter beterjesztette, azzal az érv­rendszerrel, amitő is hangoz­tatott, hogy akultúrátfügget­leníteni kell a politikától, mi is érvelni tudunk majd. A Smer- rel még nem tárgyaltunk, de ilyen előzmények után nehe­zebb lesz majd visszautasítani javaslatunkat, flpj) RÖVIDEN Nem törli Mečiar amnesztiáit a Smer Pozsony. A kormányzó Smer még mindig nem támogatja az ellenzéki KDH-nak azt a javaslatát, hogy a parlament tö­rölje Vladimír Mečiar amnesztiarendeleteit. Jana Laššáková, a Smer frakcióvezetője ugyan elfogadhatatlan­nak tartja a rendeleteket, de az ideiglenesen államfői jogo­kat is gyakorló Mečiarnak szerinte joga volt meghoznia azokat. Az amnesztiáknak köszönhetően többek között azok is elkerülhették a későbbi esetleges felelősségre vo­nást, akik részt vettek Michal Kováč volt államfő fiának el­rablásában. A jelenlegi ellenzék 60 képviselője támogatná az amnesztiák eltörlését. (SITA) Idő előtt fejezte be

Next

/
Oldalképek
Tartalom