Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)
2014-09-17 / 213. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 17. Közélet 3 Nem tudni, milyen pénzneme lenne az országnak, emellett kérdéses, a pénzügyi és gazdasági szereplők hogyan reagálnának a függetlenségre Skócia elszakadóban, kisebb lehet az EU 2016-tól egy, mindenki által elismert európai állammal több lehet. Erről holnap döntenek a brit szigetország északi részében. Skócia 307 év után ismét független lehet. ÖSSZEFOGLALÓ Csütörtökön ritka történelmi pillanat szemtanúi lehetünk. Egy nemzetnek vagy országrésznek csak ritkán adatik meg, hogy demokratikus népszavazás útján eldönthesse, független akar-e lenni. Európában ilyenre utoljára a Balkánon és a posztszovjet térségben volt példa (Montenegró 2006-ban szakadt el Szerbiától), azóta főként a külvilág által el nem ismert referendumokat tartottak (legutóbb pl. a Krímben). „Skóciának független államnak kellene lennie?” - erre a kérdésre kell válaszolnia 4,3 millió választókorú (16 évnél idősebb) skóciai lakosnak csütörtökön. Az eddigi felmérések szerint enyhe többségben vannak a nemmel voksolni szándékozók, ám egyre több a függetlenségpárti - így szinte lehetetlen megtippelni a végeredményt. Szavazásra a Skóciában élők jogosultak, ráadásul a nem brit, de uniós állampolgárok is: így a külföldi munkavállalók alkothatják a mérleg nyelvét - pl. a szavazásra jogosult 33 ezer lengyel. A sikeres népszavazáshoz elég a sima többség, ha 50 százalékot plusz egy szavazatot kap a „nem” válasz, marad az eddigi unió Angliával, Walesszel és Észak-írország- gal. Ebben az esetben minden marad a régiben, ám ha győznek az igenek, olyan folyamat indul be, amelynek sok fontos részletét még senki sem látja. Kivált az EU-ból, majd csatlakozik? Ez nem csak azért van, mert egy állam létrehozása mindig bonyolult művelet, előre nem látható problémákkal. Nagy- Britanniából már vált ki ország (Írország 1921-ben), ám ez lenne az első eset, hogy az Európai Unióból kiválik egy állam. Az EU hivatalosan nem kíván beleszólni a népszavazásba, ám már jelezte, hogy ha valaki kiválik egy uniós államból, az nem lehet automatikusan az EU tagja, hanem az elejétől végig kell járnia a csatlakozási folyamatot - a függetlenségpártiak egy része ezt is közvetett nyomásgyakorlásnak tartja. Mivel Skóciában az uniós joggal kompatibilis brit jog érvényes, elvileg gyorsnak kellene lennie a csatlakozási eljárásnak, ám néhány EU-tagország már jelezte, megvétózná a felvételt. A csatlakozáshoz ugyanis szükséges az összes uniós tag beleegyezése - a spanyolok pedig saját függetlenedő régióik (Katalónia, Baszkföld - lásd alsó cikkünket) miatt nem engednék a skótokat az EU-ba. Skócia függetlenedésével - ez 2016-tól lenne esedékes - megszűnne az ország kollektív védelme is, ha NATO-tagok akarnának lennie, csatlakozhi kellene a szövetséghez. Miért mennének? Skócia viszonylag rövid ideje, csak 307 éve része az Egyesült Királyságnak, az írekkel ellentétben sokáig nem is akartak függetlenedni. Ennek oka Lakossága: 5 327 000 Skócia Nagy-Britannia ■ Területe: 243 610 km2 ■ Lakossága: 64 100 000 ■ GDP/fő: 38 711 dollár ■ Területe: 78 387 km2 • GDP/fő: 44 378 dollár Országalapítás éve: 843 • Unió Nagy-Britanniával: 1707 » Főváros: Edinburgh • Legnagyobb város: Glasgow (597 ezer fő) főként abban keresendő, hogy a skótok sokáig elégedettek voltak a közös államban. Az 1707-ben kimondott unió idejében Skócia katasztrofális gazdasági helyzetben volt, a fellendülés reménye miatt adta fel korábbi függetlenségét. Az egyesülési törvény pedig garantálta az oktatáspolitika önállóságának, a skót jogrendnek, illetve a skót presbiteriá- nus egyháznak a továbbélését. Az egyesülést követő két évszázad meghozta a skót társadalomnak a várt gazdasági prosperitást, amely egyben a brit állam iránti lojalitást is biztosította, létrehozva és folyamatosan erősítve a skótokban a brit identitást. A 19. századi nemzeti forradalmak és az ipari fejlődés korában nem alakult ki a skót tömegnacionalizmus, a skótok a 20. század második feléig felülreprezentáltak voltak az állami adminisztrációban és a hadseregben is. Mindez az 1970-es években változott meg. A gazdasági nehézségek alááknázták a brit identitást, a helyzetet csak tovább rontotta, hogy az akkor felfedezett északi-tengeri földgáz- és olajmezők kitermeléséből származó haszon, amely a gazdasági fellendülés lehetőségét hordozta magában, nem a skótokat, hanem a brit állam költségvetését gyarapította. A 80-as évek thatcheri reformjai is negatívan érintették a tartományt. Részleges autonómia 1979-ben népszavazást írtak ki az önálló skót parlament megalakításáról: az alacsony részvétel miatt ez akkor még kudarcot vallott, ám 1998-ban a többség már beleegyezett. Azóta Skóciának részleges autonómiája van: a skót parlament viszont nem szuverén, mivel a brit törvényhozás módosíthatja és meg is szüntetheti önkormányzati jogait. A helyi parlament által hozott törvények néhány ponton azonban már eltéréseket okoztak a királyság többi részéhez képest, például a közszolgáltatásokban. Skóciában ingyenes az egyetemi oktatás és az idősellátás, miközben mindenütt máshol fizetni kell ezekért. Skócia megtiltotta a dohányzást nyilvános helyeken. Brit presztízsveszteség Míg Skócia számára az önállósulás az ismeretlenbe való huppanást jelentené - pl. nem tudni, milyen pénzneme lenne az országnak, emellett kérdéses, a pénzügyi és gazdasági szereplők hogyan reagálnának a függetlenségre: több nagy cég már jelezte, hogy áttenné székhelyét Londonba-, Nagy-Britannia megmaradó része számára pedig súlyos presztízsveszteséget okozna a döntés. Az egykori vezető világhatalom elvesztené területe egy jelentős részét, többen megkérdőjelezhetnék az ENSZ-ben vagy EU-ban elfoglalt pozícióját, súlyát is. Az ország elvesztené kőolaj- és földgázlelőhelyek túlnyomó többségét, valamint a nagyhatalmi státuszát biztosító atom-tengeralattjáró- inak támaszpontját is (a fegyverek átköltöztetése rendkívül költséges lenne). A referendum eredménye Skócia esetleges csatlakozásán túl egy másik ponton is érintené az uniót. A brit miniszterelnök korábban azt ígérte, Nagy- Britanniában 2017-ben népszavazást tartanak az EU-ból való kilépésről: Skócia függetlenedése esetén nagyobb lenne az esélye a britek kilépésének. A skót igennek komoly brit belpolitikai hatásai is lennének: Skócia hagyományosan a Brit Munkáspárt fellegvára, a függetlenséggel nehéz helyzetbe kerülne az ottani baloldal. Ráadásul az angoloknak, ha meg is ússzák a mostani skót referendumot, jó eséllyel a jövőben még szembe kell nézniük a témával: a skót függetlenségi gondolat ugyanis főként a fiatalabb generáció körében népszerű. Emellett a következő évtizedekben Észak-írország is elszakadhat. A tartomány társadal- müag hagyományosan két nagy részre oszlik: az uniópárti protestánsokra és az Írországhoz csatlakozni vágyó katolikusokra. Demográfiai okokból folyamatosan nő a katolikus lakosság arányszáma - amint többségbe kerülnek (ez egy-két évtized kérdése), valószínűleg ott is népszavazást tartanak az elszakadásról. (MSz) Katalóniában novemberben tartják a népszavazást, a spanyol kormány azonban kijelentette: nem ismeri el a végeredményét Spanyolország kisebb lehet, Belgiumot a megszűnés fenyegeti ÖSSZEFOGLALÓ A skót népszavazás lökést adhat más nyugat-eürópai nemzeti kisebbség függetlenedési küzdelmének. Spanyolországban két függetlenedni vágyó régió is található: Kataló- nia és Baszkföld. Mindkét tartományban közös, hogy a leggazdagabb spanyol régiók közé tartoznak - a távozás gondolata így főként a 2008-ban kirobbant válság után erősödött -, valamint, hogy korábban hosszú évtizedekig a spanyolok nemzeti elnyomása alatt álltak. A Franco-rendszer bukása után mindkét tartomány széles körű autonómiát kapott, ám sokak számára ma már ez kevés. A katalán kormányzat november 9-ére írta ki a függetlenségről szóló népszavazást, a megrendezését Barcelonában rendszeresen sok száz ezres tüntetések támogatnak. A madridi kormányzat előre jelezte: nem engedélyezi az alkotmányellenesnek tartott referendumot, eredményét pedig Katalónia Spanyolország leggazdagabb régiója, novemberben tartanak népszavazást a függetlenségről, amelyet a spanyol kormány nem ismer el. Autonóm terület, 7,6 millió lakossal. Fővárosa: Barcelona. Flandria Belgium autonóm, északi régiója. Az ország leggazdagabb területe, 6,4 millióan lakják, az ország területének 45%-át alkotja. A hollandul beszélő flamandok régiójának központja Brüsszel, melyet viszont a vallonok is fővárosuknak tekintenek. Baszkföld Autonóm régió Spanyolországon északi részén. A történelmi Baszkföld Franciaországba is átnyúlik, ám ott minimális jogaik vannak a baszkoknak. Gazdag régió, 2,2 millió lakossal. Fővárosa: Bilbao (baszkul Bilbo). • Forrás: Wikipédia. Graf: Wall Street Joumal/Sme nem fogja tiszteletben tartani. A spanyol alaptörvény szerint az elszakadásba a parlament alkotmányos többségének kellene beleegyeznie, erre pedig gyakorlatilag nincs esély. Jelenleg több mint kérdéses, mi lesz november 9-én, s főként, utána: mi történne, ha a katalánok, egy nagy többséget szerző „igen” után egyoldalúan kiáltanák ki a függetlenséget. A függetlenségi gondolat Baszkföldön is rendszeresen fellángol. A baszkok függetlenségi igyekezetét korábban súlyosan terhelte az utóbbi években már viszonylag inaktív ETA terrorszervezet. Míg Spanyolország kisebbé válhat, a szeparatista gondolatok egy másik EU-tagállamot, Belgiumot egyenesen megszűnéssel fenyegetnek. Az államot két nemzet lakja - a holland nyelvet beszélő flamandok és a franciául beszélő vallonok -, az ország közigazgatásilag három részre tagolódik: Flandriára, Vallóniára, valamint Brüsszelre. A flamandok évtizedek óta úgy érzik, hogy az államon belül a rövidebbet húzzák: Flandria a népesebb és a fejlettebb régió, ám ráfizetnek az állami újraelosztásra. Emellett Belgiumban - a hivatalos kétnyelvűség ellenére - a vallonok által beszélt francia dominál. Az elszakadást nehezíti Brüsszel kérdése: a főváros a holland nyelvterületen fekszik, flamand települések veszik körbe, ám időközben francia nyelvűvé vált - köszönhetően egyrészt a franciát preferáló központi hivatalok hatásának, valamint a nagyszámú bevándorlónak, akik jórészt franciául beszélnek. Belgiumot a flamand-valloű ellentét évek óta gyakorlatilag kormányoz- hatadanná teszi: két éve rekordot jelentő 541 napot kellett várni a kormányalakításra. Flandria elszakadása ellen hat az is, hogy Brüsszel az EU fővárosa: az uniós csúcspolitikusok pedig nem látnák szívesen, ha az integrációt szimbolizáló unió központja két részre szakadna.
