Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)

2014-09-10 / 208. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 10. Közélet 3 Korábban a nyugat-európai szakmai befektetők voltak túlsúlyban, az utóbbi években egyre több pénzügyi csoport vesz kiadóvállalatot Átalakulóban a médiapiac tulajdonosi háttere A J&T és Babiš után a Penta is bevásárolt a mé­diapiacon. Befektetői csoportok és oligarchák vesznek lapokat - mire jó nekik és milyen veszé­lyekkel járhat ez? Más­hol mi a helyzet? MÓZES SZABOLCS Tavaly az Agrofert, az And­rej Babiš tulajdonában álló mamutvállalat vette meg Szlo­vákia egyetlen gazdasági napi­lapját, a Hospodárske novinyt. Múlt héten a Penta, a legna­gyobb hazai befektetői csoport kezébe került két nagy kiadó: a bulvárlapokat megjelentető 7 Plus, valamint a Trendet kiadó Trend Holding. A hét elején egy cseh portál megszellőztet­te: a Penta lapunk kiadója, a Petit Press tulajdonrészének a felét is megvásárolná. Az érin­tettek nem kommentálnak, a Penta viszont megerősítette: újabb szlovákiai bevásárlás előtt áll. Pénzemberek a médiában Miért lépnek pénzügyi cso­portok a médiapiacra? Ehe­lyett a kérdés helyett sokkal jogosabb lenne azt kérdezni: miért csak most teszik ezt? Az, amit a szlovákiai piacon lá­tunk, az utóbbi időben Közép- Európában trenddé vált, s va­lójában nálunk is korábban megkezdődött: a 2010-es vá­lasztások előtt a Pravda a Smerhez közeli üzleti körök kezébe került, állítólag a J&T csoport áll a kiadó mögött. Ha pedig jobban körbenézünk, még több pénzügyi szereplőt látunk; a TA3 Ivan Kmotrík érdekeltségi körébe tartozik, a Joj tévé pedig a már említett J&T tulajdonában van. Nem volt ez mindig így. Az 90-es évektől kezdve fokozato­san szakmai befektetők kezébe került a hazai kiadók jelentős része, ez érvényes volt a szom­szédos országokra is. Elsősor­ban a nagy német kiadók vol­tak aktívak. A külföldi cégek tőkét és ismereteket hoztak és nem nyúltak bele a szerkesztő­ségi munkába, mivel nem vol­tak politikai érdekeik. Az utóbbi években megfor­dult a tendencia, a nagy szak­mai befektetők fokozatosan ad­ják el érdekeltségeiket. A távo­zást szinte sosem kommentál­ják, ám szakértők szerint a ki­vonulásnak több oka van: egy­részt a sajtópiac általános vál­sága (egyre kevesebb lap fogy), másrészt a gazdasági válság, ami miatt otthon, saját piacu­kon van szükségük pénzre, s fontos tényező lehet az is, hogy térségbeli akvizícióik az esetek többségében nem termeltek je­lentős nyereséget. Milliárdokat költenek Vevő pedig akad bőven. A po­litikához közeli oligarchák vagy az attól pár lépéssel távolabb ál­ló pénzügyi csoportok egy ideje szemet vetettek a kiadókra. Csehországban 2006- ban a mil­liárdos Zdenék Bakala vett la­pokat, tavaly pedig a már emlí­tett Babiš - a cseh-szlovák mil­liárdos a legnagyobb cseh vé­leményformáló lap, az MF Dnes, valamint a legjelentősebb cseh webportál kiadóját vásá­rolta meg. Babiš szándékainak tisztaságával kapcsolatban több kétség is felmerült, egyrészt ŠtB-s múltja, másrészt politikai ambíciói miatt. A médiapiacon ugyanis abban az évben jelent meg először, amikor megalakí­totta pártját, az ANO-t, mely azóta kormánypárttá vált. Magyarországon a nagyobb kiadók szintén a politikához köthető helyi oligarchák kezé­be kerültek, a korábbi balolda­li médiafölény már a múlté, sok lap jobboldali kötődésű. Idén tulajdonost váltott a leg­nagyobb magyarországi napi­lap, a Népszabadság is, egy osztrák befektető volt a vevő - a képhez ugyanakkor hozzá­tartozik, hogy a Népszabadság kiadójának negyedrészt az MSZP alapítványa a tulajdo­nosa, amely fontos kérdések­ben vétójoggal bír. Veszik, de minek? A szakmai befektetők nyúj­totta legnagyobb előny a szer­kesztői szabadság - a tulaj nem szól bele, milyen kényes ügyekről (ne) írjon a lap. A pénzügyi csoportok érkezésé­vel ez válik kétessé. A Pravda smeres kötődését a Radičová­kormány alatt kikerült lehall­gatott telefonbeszélgetések is bizonyítják, a TA3 hírtelevízió­val kapcsolatban is sok kétség fogalmazódott meg. Babiš csehországi bevásárlása után főszerkesztőket cserélt, és több ismert személyiség is távozott lapjaitól. A zűrzavaros első he­tek után viszont állítólag hát­térbe vonult, s nem szól bele a lap szerkesztésébe. A szlovák Hospodárske noviny vagy a Joj tévé háza tájáról sem érkeztek olyan információk, hogy a tu­lajdonosok nyomást gyakorol­tak volna a szerkesztőkre. A visszafogottság legfőbb oka, hogy a kiadót nem kevés pénzért megvásárló csoport is tudja, egy lap hitelességét ne­héz felépíteni, ám könnyű le­rombolni. A legtöbb befektető pedig nem érdekelt abban, hogy saját cégét tegye értékte­lenné. Annak ellenére, hogy a lapok eladott példányszáma évről év­re fogy - ez nem csak helyi sajá­tosság -, még mindig jelentő­sen befolyásolják a közbeszé­det. A befektetők pedig a lapok mellett azok webes felületei­hez is hozzájutnak - és ez lehet a jövő biznisze számukra. A Penta például a 7 Plus és a Trend Holding megvételével négy jelentős webportált is megszerzett, az Adást, a Cent­rumot, a Pluskát és az Étren­det. A Petit Press esetleges megvásárlásával egyebek mel­lett a webes piac harmadik leg­erősebb szereplője, a sme.sk is a porfóliójukba kerülne. Holnap hoz másodfokon ítéletet a tragikus baleset ügyében a budapesti bíróság Rezešová magyarul kért bocsánatot Hány évet kap? (Képarchívum) A támogatási rendszer átalakítását fontolgatják Nem tudni, mikor jön a „Bethlen-pénz” ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az utolsó szó jo­gán magyarul kért elnézést tegnap a négy ember halálát okozó ittas járművezetéssel vádolt Éva Varholíková Rezešová a Budapest Környéki Törvényszéken, és azt kérte a bíróságtól, hogy szabjanak ki rá enyhe büntetést. A vádlott remegő hangon, erős akcen­tussal, de magyarul szólalt fel: azt mondta, mélyen együtt érez a balesetben elhunytak hozzátartozóival, ő is ember, ő is anya, aki két éve nem látta a gyerekeit. „Nagyon-nagyon sajnálom. Én is elveszítettem az édesapámat és tudom, mi­lyen érzés ez” - mondta Rezešová. Az ügyész tegnap az elsőfo­kú, hat év szabadságvesztést kiszabó ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás meg­kezdését kérte. Erre szerinte azért van szükség, mert a per­ből két műszaki szakértőt is ki kellett zárni másodfokon, és a törvényszéknek terjedelmes bizonyítási eljárást kellett le­folytatnia. Az ügyész rámuta­tott arra is, hogy tanúvallomá­sok igazolják, a közúti veszé­lyeztetés bűncselekménye is felmerül, ezt azonban az első­fokú ítélet tényállása alapján nem mondhatná ki a bíróság. „Szakértők is igazolták, hogy a baleset elkerülhető lett volna, vagyis a vádlott bűnössége egyértelműen megállapítható” - mondta az ügyész. A balesetben elhunytak hoz­zátartozóinak jogi képviselője egyebek mellett azt emelte ki, hogy Rezešová már eleve itta­san ült autóba. Bár az elsőfokú bíróság enyhítő körülmény­ként értékelte korábbi norma­követő életét, szerinte ez nem vehető figyelembe, mivel a vádlott aznap hajnalban az élettársánál randalírozott, itta­san száguldozott, a szerveze­tében morfiumot találtak. Mint mondta, bármekkora büntetést is kap, kiszabadulása után pó­tolhatja gyerekeivel a kiesett időt, míg a balesetben elhuny­tak hozzátartozói visszafordít­hatatlanul elveszítették szülei­ket és keresztszüleiket. Rezešová védője gyakorlati­lag az ítélet helybenhagyását indítványozta, mivel szerinte szakértők sem támasztották alá a közúti veszélyeztetést. Az ügyvéd nem vitatta azt a szak­értői megállapítást, hogy ha a vádlott betartja a 130 kilomé­teres óránkénti sebességet, a baleset elkerülhető lett volna, ugyanakkor a bűncselekmény minősítésénél azt kérte: a bíró­ság vegye figyelembe, hogy vé­dence csak enyhén volt ittas, sem a tanúk, sem a mentő, sem az orvosok nem találták annak. A védő külön kitért a tűzvizsgálati jelentésre is, amely kimondja: az áldozatok kocsijának kigyulladását az okozta, hogy a járműből kifo­lyó üzemanyag az aszfalton csúszó fémtől szikrát kapott, ugyanakkor a védő szerint nem egyértelmű, hogy az üzem­anyag mitől folyt ki. Hozzátet­te: azt a szakértő sem zárta ki, hogy műszaki hiba miatt tör­tént ez. Az ügyvéd szerint nincs olyan súlyosbító körülmény, amely a korábban kiszabott büntetésnél nagyobb mértékű szabadságvesztést indokolna, szerinte a hat év elegendő a prevenciós célok eléréséhez. Az ügy iránti fokozott sajtóér­deklődésre utalva pedig azt hangsúlyozta: a közvélemény nem súlyosbító körülmény. A bíróság holnap hirdet ítéletet az ügyben, (dem, MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Komárom. Jön, de nem tudni, mikor. Nincs hi­vatalos információ arról, mi­korra várhatják a magyar isko­lások szülei a Bethlen Gábor Alap idei oktatási-nevelési tá­mogatását. Tavaly szeptember első napjaiban érkezett, ezért idén már intenzív érdeklődés tapasztalható a szülők részéről, közölte kérdésünkre Jókai Ti­bor, a pedagógusszövetség (SZMPSZ) elnöke. ,A támoga­tás meg fog érkezni, de időpon­tot senki nem tud mondani” - jegyezte meg. Egyben emlékez­tetett, hogy idén először elekt­ronikus rendszerben zajlott az adatfeldolgozás, és személyi változások is történtek az ápri­lisi magyarországi választások óta. „De ez csak az én szemé­lyes véleményem. Mi a tavalyi­hoz hasonlóan elküldtük a szükséges adatokat, durván annyian jelentkeztek, mint egy éve” - magyarázta Jókai. A tá­mogatás egyébként még az előző tanévre vonatkozik. Ép­pen ezért hirdették meg a ki­írást idén korábban, már janu­ár első felében. Az eredeti ter­vek szerint a pénzt tanév végé­ig folyósították volna. A magyar kormány egyéb­ként a határon túli támogatások rendszerének átalakítását ter­vezi, derül ki Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár kö­zelmúltban tett nyilatkozatai­ból. „Azon gondolkodunk, ho­gyan lehet az oktatási-nevelési támogatás rendszerét megvál­toztatni, hogyan lehet sokkal inkább elérni azokat, akik iga­zán rászorultak, hiszen ez az összeg mást jelenthet egy felvi­déki szülőnek, mint egy kárpát­aljai szülőnek” - fejtette ki Po­tápi a Kossuth rádióban. To­vábbá azt szeretnék elérni, hogy a magyarországi uniós pályáza­tokat már a határon túli magyar közösségek, vállalkozók is megpályázhassák. „Be kell látni azt, hogy a szülőföldön való boldogulás egyre inkább gazda­sági kérdés” - véli az államtit­kár. Szerinte a legfontosabb cél az, hogy a szülőföldön tartsák azokat, akik még maradtak, azokat pedig, akik más ország­ba költöztek a jobb megélhetés reményében, hazacsalogassák. „Ha az itteni vállalkozásokat támogatjuk, amelyek így több embert tudnak alkalmazni, jobb fizetéseket tudnak adni, akkor már segítettünk abban, hogy itt maradjanak az emberek, és a szülőföldön boldoguljanak” - mondta, (vps, MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom