Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)

2014-09-09 / 207. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 9. Kultúra-hirdetés 13 „Öröm, hogy a 15 millió magyarból 3 millióan elővették a polcon porosodó szöveggyűjteményt" Verset mindenkinek Szabó Balázs forradalmi találmánynak tartja a Facebookot (Fotó: Szabó Balázs archívuma) Az elmúlt hetekben ma­gyar versek lepték el a legnagyobb közösségi ol­dalt. Megkerestük azt az embert, aki a lavinát elin­dította. A 39 éves Szabó Balázs az ELTE amerika- nisztika tanszékén tanít, ám egyáltalán nem úgy fest, mint egy átlagos egyetemi oktató. Face- book-profilján oroszlán- kölykökkel, delfinekkel, edzőteremben pózol, körbeutazta a világot, és azt vallja, hogy az iro­dalmat el kell tudni adni. JUHÁSZ KATALIN Szabó Balázs eddig is rend­szeresen megosztott verseket, regényrészieteket, és szerette volna, ha ismeretségi körén kí­vülre is eljutnának a színvona­las szövegek. A 11 vers című felhívás lényege, hogy minden­ki ossza meg kedvenc magyar versét, majd kérje fel ugyanerre tíz ismerősét. Az őrület nálunk is gyorsan terjed. Mennyire figyeli a fejlemé­nyeket? Elemezte a kezde­ményezés eredményét olyan szempontból, hogy kik azok a költők, akiket a legtöbben megosztanak? A saját Facebook-oldalamon azt látom, körülbelül 75 száza­lék a „holt költők” aránya, vagyis a kezdeményezésbe bekapcso­lódók túlnyomó többsége ldasz- szikusok verseit osztja meg. A többi kortárs költő, és érdekes, hogy sokan a saját versüket te­szik fel. A kortársak aránya első ránézésre talán kicsinek tűnhet, de szerintem a 25 százalék na­gyon sok, hiszen a ma élő költők nincsenek annyira a köztudat­ban, még nem állták ki az idő próbáját. Nehéz megmondani, kire fognak közülük emlékezni ötven év múlva. Nem mellékes, hogy a 11 vers segítségével olyan költők is figyelmet kap­nak, akik még az irodalomszere­tők körében sem túl ismertek. Világirodalmat és amerikai irodalmat tanít. Meg tudja határozni a magyar költészet helyét, jelentőségét a nem­zetközi palettán? Igen, azt hiszem, minden műről el tudom dönteni, hogy világirodalmi jelentőségű-e vagy sem. És a nagy magyar versek közül számos mű kiállta nálam ezt a próbát. Például biztos vagyok benne, hogy ha Kosztolányi Dezső angolul írja meg a Hajnali részegséget, ak­kor az ugyanolyan ismert lenne világszerte, mint mondjuk Az utazás című Baudelaire-vers. És ezt nem a hazafiúi büszke­ség mondatja velem, hanem objektív esztétikai szempontok alapján állítom, mivel eleve minden szöveget világirodalmi mércével mérek. Mit gondol, milyen a presz­tízse ma a magyar versnek? Az iskolákban gyakran rosszul tanítják a költészetet. A legtöbb mai irodalomtanár pél­dául nem tudja elképzelni, hogy Ady Endre milyen életet élt, te­hát ne is kezdje el elemezni a versét, mert félrevezeti a diáko­kat. Másrészt én inkább arra lennék kíváncsi, hogya mai diá­kok mit látnak az adott versben, esetleg anélkül, hogy tudnák, ki írta. Számomra a mű és az olvasó viszonya a fontos. Ahány olvasó, annyi olvasat. Ezért nem szabad elmondani a diáknak, miről szól a vers, hanem hagyni kell, hogy ezt ő foglalmazza meg. A verse­ket szerintem egyébként is első­sorban érezni kell, nem pedig elemezni. Egy tanár akkor jó, ha izgalmassá, „trendivé” tudja tenni, azaz el tudja adni az iro­dalmat. Akár rendhagyó mód­szerekkel is, például úgy, hogy a jelenleg legtrendibb helynek számító Facebook üzenőfalán verseket oszt meg, és erre máso­kat is rávesz. A Facebook abszo­lút demokratikus felület, min­denki azt tesz fel rá, amit akar. Örömmel tölt el, hogy az elmúlt napokban menő lett verseket megosztani, és a tizenöt millió magyarból mondjuk hárommil- lióan elővették a polcon poroso­dó szöveggyűjteményt vagy böngésztek egy kicsit az interne­ten, és verseket olvasgattak. Az­tán feltették az üzenőfalra a kedvencüket. A Facebook sze­rintem ugyanolyan forradalmi találmány, mint annak idején a puskapor vagy a kerék volt. Csak a legtöbb ember nem arra hasz­nálja, hogy értékeket osszon meg másokkal. Ön melyik verset osztotta meg a világgal ebben a „kihí­vásban”? Elsőként Juhász Gyulától az Epilógust, ezzel indult a körfor­gás augusztus 24-én. Tizenegy nappal később A kutya című ver­set osztottam meg József Attilá­tól. Egyrészt, mert ez az egyik kedvenc versem, másrészt azt gondolom, hogy vüágirodalmi mércével is elsőrangú, harmad­részt pedig azért, mert alig isme­ri valaki. Ha pedig most kellene választanom, azt hiszem, Kosz­tolányi Hajnali részegségét osz­tanám meg, méghozzá Latino- vits Zoltán előadásában. A ver­seknek igenis, kell a reklám. Én a Facebookot tudtam felhasználni erre, de akkor érne igazán célba a kezdeményezés, ha más médi­umok is bekapcsolódnának, például a rádió és a televízió. Mert az irodalmat tényleg el kell adni. Amerikában például azt láttam, hogy az Anna Kareninát Oprah Winfrey ajánlásával árul­ták. A kereskedők tudják, hogy ha egy ismert és hiteles szemé­lyiség hívja fel az emberek fi­gyelmét erre a regényre, sokan miatta veszikmeg. Mert a mai át­lag amerikainak többet mond Oprah neve, mint Tolsztojé. MOZIJEGY Sin City: Ölni tudnál érte TALLÓSl BÉLA A Frank Miller képregé­nyéből készült, mára klasszi­kussá érett Sin City című 2005-ös akciófilmnek elké­szült a folytatása Sin City: Ölni tudnál érte címmel, Ro­bert Rodriguez erős rendezői kézjegyével. Az előző rész­ben megismerhettük a bűn városát, azt a borzongató he­lyet, ahol nehézfiúk, prosti­tuáltak, korrupt alakok, sötét fazonok feszültek egymás­nak, hogy hatalmi pozícióju­kat megerősítsék. A kulcsfi­gurák - Marv, Roark szená­tor, Nancy Callahan, Dwight - ugyanezzel a céllal az új részben az Óvárosban buk­kannak fel, ahol az alvilági vérengzések aktőrei lesznek. A film véres akcióival az erő­szakról, a bosszúról, a leszá­molásról és a túlfűtött vad szexről szól. A lényeg a le­számolási sztorik lefolyásá­nak, a bosszúnak és az erő­szaknak a nyers tálalása. Egy idő után érdektelenné is vál­na ez az egész véres hajsza és vágóhíd, az, ahogy hullnak a fejek és sugárban fröccsen a vér, de szerencsére új szerep­lőket s velük új vonalat is megismerünk. Elsőként a vakmerő szerencsejátékos, Johnny (Joseph Gordon-Le- vitt) történetét, aki egy nagy­vadat akar megverni kártya­játékban. Ez a film legtisz­tább, a beteges-perverz erő­szak ellenére is legélvezhe­tőbb szála, ami nagyban Joseph Gordon-Levitt érde­me: színészileg titokzatos, megfejthetetlen, maga mellé állító figurát formál a karak­terből. Mint ahogy Eva Green is megbűvöli a nézőt (nem csak a film férfi szereplőit) a femme fatale szerepében - a negatív érzelmek egész skálá­ját mutatja fel. Az értelemnek ez a film igazából nem sokat ad, ám annál többet nyújt stílusesz­közökből és látványból. Az egész mozgóképen végigvo­nul egyfajta, a képregény stí­lusát jól visszaadó műviség, amelyben sok minden felis­merhető: futurista formavi­lág, animált árnyjáték, sajá­tosan értelmezett pop-art, minimal-art, geometrikus já­tékvagy a tetoválás túlmintá­zott „népművészete”. Művi, ahogy az igen erős kontúrok­kal dolgozó fekete-fehér képi világba beékelődik egy-egy hangsúlyos színnel kiemelt elem. Művi hatása van a fénykezelésnek is. Az új Sin City-epizód vizuális stílusa olyannak tűnik, mintha va­lamiféle kísérleti filmet néz­nénk. Ezt az észleletet talán az váltja ki, hogy a képi forma átütőbb, mint maga a törté­net - az egy képkocában elhe­lyezett vizuális tartalom olyan gazdag, hogy egyszeri látásra nem is dekódolható. Sajnos, másodszorra viszont nem annyira érdekes, mivel kevés a tartalom. Sin City: Ölni tudnál érte (amerikai akciófilm, 103 perc, 2014). Rendezte: Ro­bert Rodriguez, Frank Mil­ler. Szereplők: Mickey Rourke, Bruce WUlis, Josh Brolin, Jessica Alba, Joseph Gordon-Levitt, Eva Green. Az karakteres képi világú film az erőszakról, a bosszúról, a leszámolásról és a vad szexről szól (Fotó: Magic Box) Alapiskolák, figyelem! Ismét T$n||t]lt Program a tudás közvetítésére - szórakoztató formában A következő munkafüzet 8. osztályos tanulók részére készül Téma: Szlovákia lakossága, települései mm : es naponta az Új Szót a tanulók és az oktató pedagógusok a program időtartama alatt {2014. október 6. - november 7.) ingyen kapják. Amennyiben az Önök iskolája is szeretne bekapcsolódni a programba, kérjük az adatokat 2014. szeptember 15-ig küldjék el a marketing@ujszo.com címre. l Slovnaft Jelentkezési adatok Téma: Szlovákia lakossága, települései (8. osztály) Az iskola neve és címe: Telefon: E-mail: A programba bekapcsolódó tanulók száma: A tantárgyat oktató pedagógusok száma: BP140097

Next

/
Oldalképek
Tartalom