Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)

2014-09-08 / 206. szám, hétfő

12 GYÓGYHÍREK Egészség ■ 2014. szeptember 8. www.ujszo.com Fiatalok, figyelőin! A hozzászólásokat a hétfőnként megjelenő Egészség című mellékletben nyomtatásban is elolvashatjátok. E gy rákos beteg esete, akinél orbánc után a daganat visszafejlő­dött, lelkesítette fel az USA-beli dr. William Bradley Coleyt 1891-ben arra, hogy orbánc kórokozójával, a Streptococcus pyogenesszel ke­zelje rákos betegeit. Miután az el­ső két beteg meghalt, Coley át­váltott az elölt baktériumokból készített oldatra, mellyel már va­lamivel jobb hatást ért el. A legtöbb orvos és rákos beteg nem tartja kifejezetten jó ötletnek, ha élő baktériumokat injekcióznak egy daganatba. Ez a lényege azonban annak a „bakteriológiai biosebészetnek” nevezett eljárás­nak, melyet amerikai kutatók egy 19. századi orvostól lestek el, és most meglehetős sikerrel próbáltak ki állatkísérletben. A Science Translational folyóiratban be is számoltak első gyógyítási kísérle­tükről egy rákos beteg nőnél, akinek csontáttétei voltak. Ez a terápia kereskedelmi siker lett. Coley toxinját különféle for­mákban az USA-ban még 1950- ben is gyártották. Csak ezután merült feledésbe, kivéve a termé­szetgyógyászok körét, akik Coleyt a „rák immunterápiája” megalapítójának tekintették, és a toxint ezoterikusnak sorolták be. Csupán több mint egy évtizeddel ezelőtt elevenítette fel a rákkuta­tó Bert Vogelstein az ötletet. Vogelstein vezette be elsőként a melanomáknál az interleukin-2 terápiát. Manapság ezt tekintik az első modern rákellenes im­munterápiának: ugyanis az interleukin-2 Zytokin infúzió hívja fel a szervezet T-sejtjeinek figyelmét a rákra. Egyre több gyógyszer van forgalomban, me­lyek az immunrendszer daganat- ellenes támadását felerősítik. Egyik jó példa a 2011-ben beve­zetett hatóanyag, az ipilimumab, amelyet sikerrel alkalmaznak a melanomák ellen. Vogelstein a Clostridium novyi baktériummal kísérletezett, amely a botulizmus kórokozójának egyik közeli roko­na, amely csak oxigénhiány ese­tén tud szaporodni. Vogelsteinnek az volt az elképzelése, hogy a Clostridium novyival elpusztít­ható a daganatok anaerob cent­ruma, az oxigén az emberi test egyéb helyein pedig megakadá­lyozza, hogy a baktériumfertőzés súlyos mellékhatásokat váltson ki. A terápiát ma már a BioMed Valley Discoveries Inc. cég (Kansas City, Missouri, USA) to­vábbfejlesztette. Ott egy kutató- csoport kísérletezik Saurabh Saha vezetése alatt a C. novyi-NT-vel, a baktérium legyengített változa­tával, mely nem képez toxinokat. Ez a tény tovább javítja az elvisel- hetőséget, mivel egyébként a da­ganatból diffúzió útján toxinok kerülhetnek a keringésbe. Először a kutatók, mint Coley egy évszá­zaddal korábban, adták be a spó­rákat. Közben kialakult, hogy a C. novyi-NT-t inkább közvetle­nül a daganatba juttassák be. Az új gyógyeljárásokat először ál­latkísérletben kell megvizsgálni. Az első kísérleteket patkányokon végezték, melyeknél a spórainjek­ciók megkisebbítették az agyda­ganatokat és meghosszabbították az állatok túlélési idejét. A követ­kezőkben kutyákat választottak, melyeknél az emberhez hasonló­an a rák spontán is kialakul, míg a patkányok daganatait művileg kell létrehozni. A kutatók 16 kutya daganatába oltották be a baktériumokat. Hat állatnál a daganat visszafejlődött, sőt háromnál a daganatok telje­sen eltűntek. Ez bátorította a kí­sérletezőket egy 1-es fázisú hu­mán tanulmány megkezdésére. Az első beteg egy 53 éves asszony volt, akinél rosszindulatú sámli­zom daganat állt fenn. Nála a rák már többszörös kemo- és radiote- rápia ellenére a májban, a tüdő­ben, a hasban, a felkarban és a vállbán adott áttétet. 10 000 spórát juttattak be a váll­bán lévő metasztázisba. És noha az adag százszor kisebb volt, mint a kutyáknál, a közlemény szerint az áttét visszafejlődött, CT-vel bizonyítva. MR-rel pe­dig, hetekkel később, megerősí­tették, hogy a tumor jelentős ré­sze eltűnt, közölte Saha. Azt sej­ti, hogy a hatás nem csak egye­dül a baktériumnak köszönhető, az immunrendszer reakciója is szerepet játszhatott. Párhuzamot vont az ipilimumabhoz hasonló antitestekkel, melyek az im­munrendszer fékjeit oldják. A lehetőséghez képest a két terápi­ás eljárás egymással kombinál­ható. A kérdés eldöntése, hogy a tanul­mány meghozta-e a végleges igazo­lást a „bakteriológiai biosebészet” számára, a további eredményektől függ. (informed) Új Szó-fórum indul a kábítószer-fogyasztásról Vannak témák, amelyeket még a legközelebbi barátaitok­kal sem mertek megbeszélni? Most lehetőség nyílik erre. A Dunaszerdahelyi Egészségügyi Középiskola diákjainak ötlete volt, hogy indítsunk fórumot a kábítószer-fogyasztásról. A név és a cím most nem fontos. Az ujszo.com honlapon keressétek ezt a felhívást, és szóljatok hozzá, vitatkozza­tok, írjátok meg tapasztalataitokat. A paradicsomban gazdag étrend segíthet megelőzni a prosztatará­kot: azoknál a férfiaknál, akik hetente több mint tíz adag paradi­csomot esznek, 18 százalékkal kisebb eséllyel alakul ki a betegség egy új brit tanulmány szerint A Cancer Epidemiology, Biomarkers and Prevention című rákkutatási szaklapban ismertetett vizsgálatban 1806, 50-69 éves, prosztatarákos férfi étrendjét és életmódját vetették össze 12 005 nem prosztatarákos férfiéval. A prosztatarák világszerte a férfiak második leggyakoribb daganatfaj­tája, mely nagyobb arányban for­dul elő a fejlettebb országokban. Egyes kutatók úgy vélik, a maga­sabb arány a nyugatias étrenddel és életmóddal kapcsolatos. A Bristoli, a Cambridge-i és az Oxfordi Egyetem kutatócsoport­ja azt találta, hogy a paradicsom­nak van a legjobb megelőző hatása: 18 százalékkal csökkentette a proszta­tarák kockázatát azok­nál, akik hetente tíz­nél több adaggal ettek belőle. (A brit állami egeszsegügyi szolgálat, az NHS hon­lapja szerint egy adag zöldség vagy gyümölcs 80 grammnak felel meg.) A kutatók úgy vélik, hogy a paradicsom kedvező hatása a likopin nevű antioxidánsnak köszönhető, amely a DNS-t és a sejteket ká­rosító mérgek ellen harcol haté­konyan. Az egészséges táplálkozás része­ként ajánlott napi öt vagy annál több adagnyi zöldség és gyümölcs fogyasztása mellett 24 százalékkal alacsonyabb a prosztatarák esélye, összehasonlítva az ennek felét vagy annál is kevesebb zöldséget és gyümölcsöt evő férfiak rákkoc­kázatával. (informed) Tudta? A paradicsomban gazdag étrend segíthet megelőzni a prosztatarákot Az első kísérleteketpatká- nyokon végezték melyeknél a spórainjekciók megjúseb- bítették az agydaganatokat. A Uj fogalom: a oiosebészet

Next

/
Oldalképek
Tartalom