Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)

2014-08-06 / 180. szám, szerda

4 Külföld ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 6. www.ujszo.com ■MEQBi Terrorveszély egy katari utasszállítón London. Egy vadász­gép kíséretében szállt le a manchesteri repülőtéren a katari légitársaság egy utasszállítója, miután a pilóták jelezték, hogy robbanószerkezet lehet a fedélzeten. A repülőtéri hatóságok a leszállást kö­vetően elvezettek egy fér­fit a gépről, akit robban­tással való valótlan fe­nyegetés gyanújával vet­tek őrizetbe. Nem sokkal később a gép többi utasa is elhagyhatta az Airbus A330-as utasszállítót. A gép leszállása után a ha­tóságok azt mondták, „teljes vészhelyzetként” kezelik az esetet, bár nem tudták, valós-e a fenyege­tés. (MTI) Új bolgár kormány Szófia. Roszen Plevne- liev bolgár elnök az álla­mi televízióban elmon­dott heszédében bemu­tatta az új ügyvivő bolgár kormányt, amelynek fő feladata az október 5-i előrehozott választások megszervezése lesz. Az államfő közölte, az ügy­vivő kormány, melynek vezetésével Georgi Bliz- naski jogászprofesszort bízta meg, ma lép hiva­talba, miután elnöki ren­delettel feloszlatja a par­lamentet. Az 58 éves megbízott kormányfő nemzetközi és alkot­mányjogi szakértő, több mint 70 alkotmányjogi és egyéb jogi szakkönyv szerzője. A politikus ko­rábban a szocialista párt képviselője volt, de ké­sőbb megváltoztatta poli­tikai nézeteit. A rend­szerváltás óta eltelt 25 évben ez lesz Bulgária negyedik ügyvivő kormá­nya. (MTI) Kárpótlás sterilizálásért Prága. Pénzbeli kárté­rítést kaphatnak Csehor­szágban azok a nők, aki­ket 1972 és 1991 között akaratuk ellenére sterili­záltak. A Lidovky.cz hír­portál értesülése szerint a megfelelő jogi normát, amely ezt lehetővé teszi, Jiri Dienstbier emberi jogi miniszter, valamint a Cseh Helsinki Bizottság közösen dolgozza ki. A Li- dové noviny birtokába ju­tott háttéranyag szerint az egyes áldozatok 100 ezer és 150 ezer korona közötti összeget kaphatnának. A kormány arra számít, hogy mintegy ezer sze­mély kérhet ezen a címen a jövőben anyagi kártérí­tést. (kés) Az izraeli hadsereg a fegyvernyugvás előtt kivonta szárazföldi egységeit a Gázai övezetből Megkezdődött a 72 órás tűzszünet Jeruzsálem. Helyi idő sze­rint tegnap reggel nyolc­kor megkezdődött az egyiptomi közvetítéssel létrehozott 72 órás tűzszünet a Gázai övezet palesztin frakciói és Iz­rael között. Egyes jelen-, tések szerint a Hamász többször megsértette a tűzszünetet, de Izrael nem válaszolt. MTl-TUDÓSÍTÁS Az izraeli hadsereg a fegy- vemyugvás előtt kivonta szá­razföldi egységeit a Gázai öve­zetből. Peter Lerner katonai szóvivő közölte: a hadsereg a gázai hadművelet során har­minckét alagutat robbantott fel, amelyeket a Hamász szél­sőséges palesztin szervezet azért ásott a föld alá, hogy azokon keresztül Izrael terüle­tére hatolva támadásokat hajt­son végre. Egyelőre nem szerelik le a „háborús nyolcas” behívóval mozgósított tartalékos katoná­kat. Ezek az egységek a gázai határ izraeli oldalánál állomá­soznak, de a huszonkilenc nappal ezelőtt indított Erős Szilda hadművelet a hadsereg szempontjából véget ért - kö­zölte egy illetékes. A hadjárat hatvannégy izrae­li katona életét követelő szá­razföldi invázióját az alagutak felszámolása érdekében indí­totta Jeruzsálem. A hadsereg véleménye szerint lehetnek to­vábbi, számára ismeretlen föld alatti folyosók, amelyekről ha tudomást szereznek, azokat iz­raeli kijárataiknál fogják fel­számolni. A 72 órás fegyvemyugvás idején tárgyalások kezdődnek egyiptomi közvetítéssel Kairó­ban a hosszan tartó tűzszünet feltételeiről. Esély a békére Az Erős Szikla hadművelet a közel-keleti térség olyan át­rendeződését mutatta, amely izraeli elemzők szerint magá­ban hordozza a palesztin bé­kekötés lehetőségét is, kérdés, élni kíván és tud-e ezzel a je­lenlegi izraeli vezetés. A had­műveletben és a lezárásáról folytatott tűzszüneti tárgyalá­sokon a Hamásszal és a többi szélsőséges iszlamista szerve­zettel szemben egymás mellé került szoros érdekszövetség­ben Izrael, Egyiptom, a Palesz­tin Hatóság fatahos vezetése és Szaúd-Arábia. Ez izraeli szakértők szerint felveti egy Mahmúd Abbásszal és a Pa­lesztin Hatósággal megszülető palesztin béke lehetőségét, amely széles körű arab támo­gatást tudhatna maga mögött. A hadjárat idején számos je­le volt az Iránnal és részben ezért a Hamásszal is szemben álló, „mérsékelt” szunnita or­szágok támogatásának. Abdal- láh szaúdi uralkodó elítélte ugyan az izraeli csapásokat, de azt is kijelentette, hogy „szé­gyenletes és gyalázatos terro­risták próbálják túszul ejteni az iszlámot és a gyűlölet, a terror és a szélsőségesség vallásaként felmutatni azt a világnak” - írta a Háárec című izraeli lap. Vita a kárpótlásról Eközben heves viták kezdőd­tek Izraelben a háborús kárpót­lások ügyében, amelynek kere­tében az üzletek tulajdonosait kompenzálják elmaradt bevéte­leik és a háborús károk miatt. Kiemelt támogatás illeti az öve­zet határaitól számított negy­ven kilométeres sávot, de ezt hatvan kilométerre szeretnék bővíteni annak nyomán, hogy a Hamász növelte rakétái hatótá­volságát. Pénzügyi szempont­ból fontos kérdés a történtek el­nevezése is, mert ha „hadmű­veletnek” hívják, akkor az üzle­tek tulajdonosai kevesebb kár­térítést kaphatnak, ha viszont „háborúvá” minősítik át az Erős Szikla hadjáratot, akkor komo­lyabb pénzügyi forrásokat kell erre a célra átcsoportosítani. A harcok sújtotta kelet-ukrajnai Luhanszk városa a humanitárius katasztrófa szélére sodródott Orosz területről lövik az ukrán fegyveres erőket A civil lakosság egy része az ostromlott városokban ragadt (TASR/AP-felvétel) MTl-TUDÓSÍTÁS Kijev. Oroszországból több órás tüzérségi támadások érték tegnap az ukrán fegyveres erő­ket - közölte Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biz­tonsági Tanács szóvivője. A tisztségviselő kiemelte, hétfőn nehéztüzérséggel és Grad lég­védelmi rakétákkal lőtték négy órán keresztül az ukrán határ­őröket a kelet-ukrajnai Amvro- szijivka és Vaszilivka települé­seknél. A támadásokat az oroszországi Marfovka falu környékéről indították. A szóvivő tájékoztatása sze­rint egy nap alatt három ukrán katona vesztette életét és 46-an sebesültek meg a harcokban. Közölte, a szakadárok által megszállva tartott két megye- központ, Donyeck és Luhanszk visszafoglalásának stratégiáját nem hozzák előre nyilvános­ságra, jelenleg a támadás előké­szítése zajlik. Az ENSZ Menekültügyi Fő­biztossága (UNHCR) adatai szerint az év eleje óta mintegy 730 ezren menekültek át Uk­rajnából Oroszországba a har­cok elől. További 117 ezren Uk­rajnán belül költöztek más tele­pülésre. Utóbbiak száma az UNHCR szerint naponta 1200 fővel növekszik. Szemen Szem­csenko, a Donbassz alakulat pa­rancsnoka úgy vélekedett, egy-másfél hónap alatt befeje­ződik a terrorellenes művelet aktív fázisa, ha Oroszország nem támad Ukrajnára, nem ér­keznek újabb diverzáns csopor­tok orosz területről az országba, vagy ha politikai okokból nem állítják le előbb a műveletet. Luhanszki katasztrófa A harcok sújtotta kelet-uk­rajnai Luhanszk városa a hu­manitárius katasztrófa szélére sodródott: napok óta nincs áram és vezetékes víz a megye- központ jelentős részében, szünetel a szemétszállítás, nem működnek sem a vezetékes, sem a mobiltelefonok, az in­ternet sem érhető el. Több ke­rületben már egy hete nincs áram. Az áramszünet miatt a vízszivattyúk sem működnek, így több kerületben nincs veze­tékes víz sem. A rendkívül fe­szült helyzetben klórt sem szál­lítanak egy ideje Luhanszkba, így a csapvíz egyre szennyezet­tebbé válik, fogyasztása egyre veszélyesebb a lakosok egész­ségére. A sérült áramelosztókat és vezetékeket a szakemberek az ukrán fegyveres erők és a szepa- ratisták között szűnni nem aka­ró harcok miatt nem tudják megközelíteni, hogy kijavítsák a meghibásodásokat. A lu­hanszki városvezetés a legalap­vetőbb kommunális szolgálta­tások biztosítására sem képes. Megsérültek a szemétszállító járművek, emiatt szünetel a szemétszállítás is a nyári hő­ségben, ami ökológiai kataszt­rófával fenyeget. A városi tanács közlése sze­rint a csaknem félmilliós nagy­város lakóinak több mint fele, mintegy 250 ezren - főként idő­sek és kisgyermekes családok - nem tudják elhagyni a telepü­lést, mert vagy nincs rá pénzük, vagy nincs hová menniük. Kénytelenek ezért az állandó fegyveres összetűzések köze­pette a városban maradni, ahol a boltokban már fogytán van­nak az élelmiszerkészletek. Sú­lyos gondot jelent a gyógyszer­hiány és az, hogy már csak ke­vés patika működik a városban. A kijevi kormány az előző napon felszólította a keleti or­szágrész lakosságát, hogy hagy­ja el a szakadárok kezén lévő te­lepüléseket. Hétfőn a Kijev által terrorellenesnek nevezett hadművelet parancsnoksága humanitárius folyosókat jelölt ki, ezeken az útvonalakon a civil lakosok elhagyhatják a harcok sújtotta Donyeck, Horlivka és Luhanszk településeket. Felszó­lította a szeparatistákat, hogy szüntessék be a tüzet a kijelölt útvonalon. A budapesti baloldal leginkább az MSZP beleegyezésére vár Falus Ferenc lehet Tarlós kihívója NOL-HÍR Román államfő: nem tetszik az RMDSZ embere Basescu nem akarja Bírót Budapest. Falus Ferenc ko­rábbi országos tiszti főorvos le­het a baloldali ellenzék közös főpolgármester-jelöltje Buda­pesten, a Népszabadság infor­mációi szerint erről tárgyaltak a pártok tárgyalódelegációi. Hi­vatalosan akkor válhat jelöltté, ha ezt a következő napokban a pártok döntéshozó testületéi is jóváhagyják. Ez elsősorban az MSZP-nél kérdés, de a fővárosi vezetők támogatják Falust, aki korábban a szocialista párt tag­ja volt, majd a Bajnai Gordon vezette Haza és Haladás Egye­sület alapítói között tűnt fel. Fa­lus Ferencet az Együtt-PM ere­detileg a II. kerületi polgármes­teri címért indította volna. Valószínű, hogy Tarlós István kihívójaként is a pártszövetség jelöltje lenne, csak így szerepel­het ugyanis az Együtt-PM kom­penzációs listáján, és kerülhet be veresége esetén a Fővárosi Közgyűlésbe, független induló­ként nem. Főpolgármester-jelöltként az elmúlt napokban azután vető­dött fel a neve, hogy Balázsovits Lajos színész-rendezőt, a De­mokratikus Koalíció jelöltjét az MSZP nem tartotta elég erős ve- télytársnakTarlóssal szemben. Most már biztosnak tűnik, hogy indul a főpolgármester­választáson a jelenlegi város­vezető, Tarlós István (Fidesz) Falus Ferenc (baloldali ellen­zék), Bodnár Zoltán (Liberáli­sok), Csárdi Antal (LMP) és Staudt Gábor (Jobbik). MTl-HÍR Kolozsvár. Traian Basescu román elnök egy tegnap dél­utáni televíziós interjúban nyomatékosan hangsúlyozta: nem nevezi ki kulturális mi­niszterré és miniszterelnök-he­lyettessé Biró Rozáliát, és költ­ségvetési miniszterré Claudiu Mandát. Hozzátette, máig vár még az esetleges hivatalos el­utasítással, arra számítva, hogy vagy Victor Ponta miniszterel­nök vonja vissza jelöltjeit, vagy ajelöltek maguk lépnek vissza. „Ha Victor Ponta nem érti meg, hogy nem lehet a költség- vetési miniszter olyan személy, aki eddig egy egyetemi művelődési házat vezetett, és nem lehet kulturális miniszter olyan személy, aki nem érti jól a román nyelvet, nem lesz más választásom, muszáj lesz reagálnom” - jelentette ki az elnök. A kérdésre, hogy vissza- utasítja-e a kinevezéseket, Ba­sescu úgy válaszolt: „elviekben igen, de lehet, maguk ajelöltek lépnek vissza, hogy elkerüljék az elutasítást”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom