Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-30 / 200. szám, szombat
14 PORTRÉ PRESSZÓ 2014. AUGUSZTUS 30. www.ujszo.com „A derű, akit Bilicsinek hívtak” M aga volt a derű, mosolyt fakasztott, ha a színpadra lépett. Szeretete átsugárzott környezetére. Ilyen csoda ritkán születik a nap alatt. Sokan mondtak ilyesmiket a színészről, a nagy nevettetőről, aki, ha fölnézett az emberre borzos szemöldöke alól, biztos, hogy mosoly ült az arcán. Ha a mai gyerekek már nem is ismerik a nevét, szívesen hallgatják, éneklik a „szöszi Évinek” szóló dalát: „Apu, hod med be az a nagy elefánt az oroszlán barlangjába?...” Bilicsi Tivadar - eredeti nevén Grawatsch Tivadar - 1901. szeptember 6-án született Budapesten, a család azonban Morvaország Bilics nevű községéből települt át először Bécsbe, majd Budapestre. Sok nehézség árán érettségizett le. Közben egyre gyakrabban járt színházba, némafilmeket játszó moziba és cirkuszba. Ez a miliő, ez a világ vonzotta igazából. A valóságban azért ennél sokkal prózaibb munkahelyre ment dolgozni. A Nagymező utcai postahivatalba. „Ám egy szép napon megláttam egy újsághirdetést, ami így hangzott: Budapesti Színház jó megjelenésű, jó énekhanggal rendelkező nőket és férfiakat keres kórusba való felvétel céljából. Mint a villámcsapás, úgy hatott rám ez a hirdetés. Gondolkozás nélkül letettem a tollat, illetve stemplit, és elindultam a Feld Színház felé. Miután külcsínem és belbecsem megfelelt - felvettek! Nálam boldogabb ember nem volt akkor. Már másnap felmondtam és örök búcsút vettem a postától” - írta Bilicsi 79 évesen az emlékirataiban. Osztönszerűen a komikusszerepekhez vonzódott, a humor, a komikum volt az, ami mindig vonzóvá tette számára ezt a pályát. 1923-ban beiratkozott a főiskolára, tanulmányait nagyon komolyan vette, tanárai elégedettek voltak, és minden rostavizsgán jól szerepelt. 1932-től 1935-ig a budapesti Terézkörúti és az Andrássy úti Színházakban játszott. Ez alatt a 4 év alatt 24 szerepet játszott el, egyik sikeresebb, mint a másik. Egyre népszerűbb, egyre ismertebb és egyre kedveltebb lett a közönség, a kritikusok és a rendezők körében is. A filmrendezők egész sora figyelt fel egyéni humorára, kedvességére, tehetségére. Egyik jobb szerepet kapta a másik után, játszott a Vén gazembertől, a Tokaji Aszútól, a Csákó és kalapon, a Katyin keresztül egészen a Bob hercegig, a Semmelwei- sig mindenben. Partnerei is közismert, kitűnő színészek, színésznők voltak, a teljesség igénye nélkül, csak a legnagyobbakat említve álljon itt egy névsor: Latabár Kálmán, Kabos Gyula, Jávor Pál, Túrái Ida, Tolnay Klári, Vaszari Piri. 1930-tól 1952-ig 81 filmszerepet játszott el, nagyon komoly sikerrel. 1942-ben elvette Tímár Liza színésznőt, 43-ban megszületett Mária, majd 44-ben Katalin, ezután 46-ban Erzsébet és végül 48-ban Éva. így nem is volt kétséges, hogy a tehetséges színésznő ezután már csak anyaszerepet vállalt. Emellett társa, partnere, támogatója, egyszóval mindene lett Bilicsi Tivadarnak egy életen keresztül. A háború után, 1945-ben, a Fővárosi Operettszínházhoz került Honthyval, Felekyval, Mezeyvel, Ajtayval, Latabárral, Rátonyival együtt - csak hogy a legismertebbeket említsük. Az államosítások után Gáspár Margit lett az igazgató, aki az akkori kultuszminisztérium teljes bizalmát élvezte. Eleinte nagyszerű szerepeket kapott, de nem tudni miért, Gáspár Margit nem fogadta a kegyeibe, és a továbbiakban egyre kisebb, jelentéktelenebb feladatokkal bízta meg. A Szent István körúti Néphadsereg Színházhoz (Vígszínház) került, lényegesen kevesebb gázsiért. Vegyesen kapott jó és kevésbé jó szerepeket, aztán inkább már csak epizódfeladatokkal bízták meg. Ez (Fotó: jokortv.hu) nagyon bántotta, s mikor egy külföldről hazatelepült színész miatt a megszokott öltözőjéből is kitették, olyan elkeseredett lett, hogy elhatározta, ő is elhagyja az országot egész családjával együtt, 1957 elején. A disszidálási kísérlet nem sikerült, a határnál feltartóztatták a külföldre távozni szándékozókat. Visszahozták Budapestre. Itt legjobb barátja, Feleky Kamill és a Néphadsereg Színházának akkori igazgatója, Magyar Bálint mindent megtettek annak érdekében, hogy emiatt ne legyen bántódása. A Vígszínházban egyre-másra játszotta a kisebb-nagyobb szerepeket, de talán a koránál fogva már igazi nagy feladatot nem kapott a 70-es években. Ekkor osztották rá Gyurkovics Tibor új darabjában, Az Öregben a Szomszéd szerepét, amiben kirobbanó sikert aratott. Bilicsi hozzákezdett megírni első könyvét Hol vagytok, ti régi játszótársak? címmel. Nagyon sok munkát jelentett a régi nagy színészek archív anyagának feldolgozása, de egyben nagy örömöt is és rendkívül jó elfoglaltságot. Sajnos, a sors úgy hozta, hogy a könyv megjelenését nem élte meg. A gyilkos kór, a tüdőrák gyengítette egyre jobban szervezetét. 1981. július 11-én családja körében aludt el csendesen, örökre. „A derű volt maga - mondta Verebes István, majd így folytatja. - Nem. így pontatlan és közhelyes. Itt járt köztünk hetven, nyolcvan évig a derű, akit Bilicsinek hívtak. (szineszkonyvtar.hu) Emlékműve Londonban.
