Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-28 / 199. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 28. www.ujszo.com Agresszív ebekről fognak tárgyalni a képviselők A Híd börtönnel, a Smer pórázzal büntetne Kiska ismét bekeményített: egy bírót nem nevezett ki a nyolc jelöltből Két év után van rektora a rendőrakadémiának Története során először fogja nő vezetni a rendőrakadémiát. A jelöltnek közel két évet kellett várnia a kinevezésre. (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Csak a veszélyes kutyafajokat kell majd kötelezően pórázzal és szájkosárral sétáltatni, ha szeptemberben a parlament is elfogadja a szigorított kutyatartási törvényt, amelyre tegnap bólintott rá a kormány. Veszélyes kutyafajnak viszont csak az a kutya minősül majd, amely indokolatlanul emberre vagy más állatra támad. Simon Zsolt (Híd) volt földművelésügyi miniszter a törvényt értelmetlennek tartja, s főként azt nehezményezi, hogy az agresszív kutyák tulajdonosainak büntetésével nem számol. A módosítás szerint veszélyes kutyát csak szakmailag alkalmas személy sétáltathat és tarthat. Ugyanakkor tilos lesz ilyen kutyával olyan helyre menni, ahol gyakran tartózkodnak gyermekek, tehát játszóterekre vagy sportpályákra. Kivétel csak a speciális kiképzéssel rendelkező kutyákra vonatkozik majd. A smeres javaslat eredetüeg azzal számolt, hogy minden kutyát csak pórázzal és szájkosárral lehessen sétáltatni, viszont a kormány módosító javaslata után ez a kötelesség csak a veszélyes kutyákra vonatkozna. A településeknek ugyanakkor lehetőségük lesz kijelölni azokat a területeket, ahol tilos lesz szabadon, póráz és szájkosár nélkül kutyákat sétáltatni. A törvény ugyanakkor lehetőséget ad majd a Ebgondok (SITA/AP-felvétel) földművelésügyi minisztériumnak, hogy kidolgozza az agresszív kutyafajok listáját. Ľudomír Jahnátek szakminiszter szerint viszont egyhamar nem készítenek ilyen jegyzéket. „Meglátjuk, milyenek lesznek a gyakorlati tapasztalatok a törvénnyel” - mondta Jahnátek. Korábban pont ilyen jegyzék miatt vonta vissza törvény- javaslatát, szakértők sora figyelmeztetett arra, hogy a ku- tyafajokat nem lehet általánosítani, s egy fajon belül két kutya között hatalmas különbségek lehetnek. Jahnátek azt állította, hogy átdolgozza a jogszabályt, ehelyett a Smer képviselői nyújtottak be egy másikat. Simon szerint a kormány által elfogadott jogszabály rossz, a tervezett lista pedig értelmetlen. „A Smer képviselői által kidolgozott törvény veszélyes kutyaként olyan ebet határoz meg, amely indokolatlanul emberre vagy más állatra támadt és sérüléseket okozott neki. Hogyan lehet kideríteni, hogy egy kutya indokolatlanul támadott egy állatra?” - kérdezte Simon. A Híd képviselője szerint a törvény legnagyobb hiányossága, hogy nem gondol az agresszív kutyák tulajdonosainak büntetésére. „Ez a legjobb megelőzés. A kutya fegyver lehet az emberek kezében. A tulajdonosokat kellene felelősségre vonni” - mondta Simon. A Híd törvényjavaslata, amelyet szintén a szeptemberi parlamenti ülésre terjesztettek be, börtönbe küldené az agresszív kutyák tulajdonosait. Ha az eb enyhébb sérülést okozna, gazdáját maximálisan egy évre küldhetné rács mögé a bíróság, a súlyosabb sérüléssel vagy halállal járó támadásokért ötéves szabadságvesztés járna. Állatokra támadó kutyák tulajdonosait hat hónapos szabadságvesztés fenyegetné, (dem, SITA) Pozsony. Betartotta ígéretét Andrej Kiska, az alkotmánybíró-jelöltek után az általános bíróságokra jelentkező bírók, valamint az egyetemi rektorok szakavatottságát is szigorúbban kezdte ellenőrizni. Kiska szerint az államfő joga és egyben kötelessége elutasítani azon jelölteket, akikkel kapcsolatban sok szakmai kérdőjel merül fel. ÖSSZEFOGLALÓ A Liberális Tanulmányok Pozsonyi Nemzetközi Egyeteme (BISLA) élére Samuel Ab- rahámot, a rózsahegyi Katolikus Egyetem (KU) élére Jozef Jarabot, a pozsonyi Rendőrakadémia (APZ) élére pedig Lucia Kurilovskát nevezte ki tegnap rektornak Kiska. Mielőtt az államfő átadta a kinevezési dekrétumokat, Peter Pellegrini oktatásügyi és Robert Kaliňák belügyminiszter jelenlétében élesen bírálta a felsőoktatási rendszert. Az államfő szerint a szlovákiai egyetemek számos komoly problémával küzdenek. „A tanárok fizetése nem megfelelő, s bár az országban sok az egyetem, képtelenek helytállni a nemzetközi konkurenciában” - mondta Kiska. Főként a KU és az APZ új rektorait szólította fel arra, hogy próbáljanak javítani egyetemeik hírnevén. Gašparovič nem akarta Kurilovskát A rendőrakadémia két évig működött rektor nélkül, az előzőt, Ivan K.-t korrupciós ügy miatt váltották le. Kaliňák Kuri- lovská kinevezését csak Ivan Gašparovič távozása után küldte el az elnöki palotába. Gašparovič azért nem volt hajlandó kinevezni Kurilovskát, mert zavarta, hogy korábban csak asszisztensként dolgozott. Valójában a korábbi államfőnek leginkább azzal volt gondja, hogy Kurilovská nyilvánosan bírálta őt, amiért három éve elutasította Jozef Čentéš főügyészi kinevezését. Gašparovič kifogásaival kapcsolatban tegnap Kaliňák azt mondta, hogy több akadály is gátolta a jelölését. „Néha egyszerűen érdemes várni egy kicsit, hogy az egésznek legyen valamilyen színvonala” - tette hozzá diplomatikusan Kaliňák. Kurilovská néhány tantárgy oktatását kibővítené az akadémián, több órát akar bevezetni a fizikai felkészülésre és a lövészgyakorlatokra. „Megvan az elképzelésem, hogyan lehetne bővíteni A tanórák számát, főleg a gazdasági bűnözéssel és a külföldi egységekkel való együttműködéssel foglalkozó tantárgyakra gondolok” mondta tegnap Kurilovská. A Katolikus Egyetem korábbi rektorának, Tadeusz Zasepá- nak a távozása sem volt zökkenőmentes. Idén májusban mondott le a rektori posztról, miután több ízben figyelmeztetett az egyetem furcsa gazdálkodására, pénzlenyúlásokra utalva. A szenátus ellenkezőleg őt vádolta azzal, hogy hazugságokat terjeszt, s többször tett javaslatot menesztésére, ám egyszer sem járt sikerrel. Egy bírót elutasított A járásbírók kinevezése már nem volt olyan zökkenőmentes az elnöki palotában. A nyolc bírójelöltből a héten Kiska csupán hetet nevezett ki; Judita Gabonaiová Hrenčuková személyét elutasította. Arról, hogy a kinevezési eljárást az ő esetében leállította, írásban tájékoztatta az Igazságszolgáltatási Tanács ideiglenes elnökét, Ján Vankót. Az államfőnek nem tetszett, hogy miután Gabonaiová jelölését a Nagyrőcei Járásbíróság elutasította, a szomszédos Rozsnyói Járásbíróságon próbálkozott, amelyen anyja is bíróként dolgozik, s itt már sikeres volt. A meghallgatáson ráadásul csak a nehezen ellenőrizhető szóbeli vizsga után nyert, előtte a jelöltek között a harmadik volt. Kiska felszólította az Igazságszolgáltatási Tanácsot, amely a bírójelöltek nevét jóváhagyja, hogy foglaljon állást a felmerült kételyekkel kapcsolatban. Vanko nem tudta, miképp fognak reagálni. „Először találkoztunk ilyen esettel” - nyilatkozta a héten. Gabonaiová jelölését a tanács még júniusban hagyta jóvá, amikor még Štefan Harabin állt a testület élén. A bírójelölttel kapcsolatban felmerült kérdések tisztázására nyár elején Tomáš Borec igazságügyi miniszter is felszólította a tanácsot, amely ezt a kérvényt figyelmen kívül hagyta. Gabo- niová tegnap Kiska döntését nem akarta kommentálni. 2006-ban Ivan Gašparovič államfő is elutasította egy bírójelölt, Milan Antal ügyvéd kinevezését, miután kiderült, hogy személyét több rablótámadással is összefüggésbe hozták; konkrétan az adott per koronatanúja állította, hogy tippeket adott a tetteseknek, hogyan hajtsák végre a támadást. Antal a vádakat elutasította, nem vádolták meg, Gašparovič pedig 2013-ban végül kinevezte bírónak. (dem, SITA) Leadták az összegyűjtött 400 ezer támogató aláírást a családvédők, állítják: nem a melegek jogainak megkurtítása a céljuk Kiska jövő héten dönt a népszavazás kiírásáról Házasságot köthetnek? Örökbe fogadhatnak gyereket? Ön dönt, hamarosan! (Somogyi Tibor felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Andrej Kiska jövő héten foglal állást annak a nép- szavazási kezdeményezésnek a kapcsán, amelyet az Aliancia za rodinu (Szövetség a Családért) szervezet indított el. Ezt Peter Petrus, az államfő szóvivője nyilatkozta tegnap, miután a családvédő aktivisták átadták az elnöki hivatalnak az összegyűjtött 400 ezer aláírást. Kiska álláspontja kulcsfontosságú, amellett ugyanis, hogy 30 napon belül ki kell írnia a népszavazást, joga van az Alkotmánybírósághoz fordulni, a taláros testület pedig adott esetben alkotmányellenesnek minősítheti a kérdések egy részét. (Nem) kidobott 10 millió Az első kérdés (egyetért-e azzal, hogy családnak csak férfi és nő köteléke minősüljön?) ráadásul már tárgytalan, szeptember 1-jén lép ugyanis életbe a KDH és a Smer alkotmány- módosítása, amely az alaptörvénybe iktatta a családmodell hagyományos definícióját. Anton Chromík, az Aliancia vezetője ennek ellenére a népszavazás lebonyolítására fordítandó 10 millió eurót nem tartja kidobott pénznek. Arra az esetre, ha az alacsony részvétel miatt érvénytelen lenne, újabb referendum kezdeményezését helyezte kilátásba. Áz említett fő kérdés mellett nagyon fontosnak tartja azt is, hogy a szülők adott esetben el- dönthessék, hogy gyerekük az iskolában az eutanáziáról vagy a nemi viselkedésről tanuljon, vagy ne tanuljon. A javaslat semmit nem old meg, véli Hunčík Péter pszichiáter. „Ha valóban az lenne a helyzet, hogy a szülő otthon leül a gyerekkel, és ezeket a kérdéseket átbeszélgetik, akkor minden rendben van” - mondta kérdésünkre. Figyelmeztet azonban, hogy ez nem így van. „A szülők erre nincsenek felkészítve, nagy részük azt sem tudja, mi az az eutanázia vagy szexuális viselkedés” - szögezte le Hunčík. Érvelése szerint a családvédők saját magukkal is szembe mennek. „Ellenzik az abortuszt. Jó, ne legyen abortusz, legyen helyette felvilágosítás. De ha nem akarják, hogy ilyenekről tanuljon a gyerekük, nem lesz felvilágosítás” - fejtette ki, hozzátéve, hogy az oktatási rendszer tudományos alapon szerveződik, nem pedig aszerint, mit akar a szülő. „Más szülők pedig azt mondhatnák: ne járjon a gyerekem matematikára, mert én is felnőttem nélküle?” - teszi fel a kérdést. Hunčík: ellentmondások és bosszúszomj A népszavazás elindítói azt is megkérdeznék az emberektől, adnának-e a homoszexuális pároknak olyan jogokat, mint a klasszikus családok tagjainak (örökösödés, egészségügyi információk kórházi ellátás esetén stb.). Chromík szerint nem akarják megkurtítani a melegekjoga- it, de úgy véli, azonos neműek kapcsolata nem lehet egyenértékű a családdal, ugyanis csak utóbbiból születhet gyerek. ,A regisztrált partnerség intézménye már puszta létével is veszélyeztetné a hagyományos családot” - állítja az aktivista. „Tisztelek minden embert” mondta arra a kérdésre, hogyan tekint a melegekre. Hunčík ebben a hozzáállásban egy másik önellentmondást lát. Emlékeztet, hogy a család egyik fő feladata kezdettől fogva a gyerekek védelme. „Ez ma is így van. De tele vannak az árvaházak elhagyott gyerekekkel, akikkel nem akarnak törődni szüleik. Ha pedig egy homoszexuális pár azt mondja, szívesen felnevelne közülük egyet, mi megtiltjuk nekik, mert védeni akarjuk a családot? Mást nem látok ebben, csak bosszúszomjat” - jegyezte meg a pszichiáter. Az aktivisták szerint ugyanakkor a gyermek felneveléséhez anyára és apára van szüksége, egy rossz megoldást (árvaház) nem válthat fel egy másik, szerintük nem jó opció. Hunčík szerint a problémáról széles társadalmi vitát kellene folytatni, mert nagyon szerteágazó témakörről van szó. (vps, SITA)
