Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-26 / 197. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 26. www.ujszo.com Viccelődő miniszterek a parlamentben Jövőre hosszabb lehet a nyári szünet VERES ISTVÁN Pozsony. Az oktatási miniszter fontolóra venné a nyári vakáció meghosszabbítását, ha a hazai diákok jobb eredményeket érnének el a PISA-teszte- ken. Peter Pellegrini ezt tegnap a parlamentben mondta azoknak a gyerekeknek, akik a plé- numban a minisztereket kérdezgethették. „Csak hát annyi kiselsős hív telefonon, hogy már várja a tanévet, és az új élményeket. Úgyhogy idén nem lesz belőle semmi” - válaszolta tréfásan a miniszter. Egy másik diák azt kérdezte tőle, minek bajlódik az állam a tankönyvekkel, ha minden elolvasható az interneten. Erre Pellegrini azt mondta, ő annak a híve, hogy mindenhol információs technológia legyen, de türelmet kér a gyerekektől, mert a tanárokat tovább kell képezni. „Hogy ne nevessétek majd ki őket, ha nem értenének hozzá” - mondta. Az egyetemi tanárok bére elmondása szerint magasabb lenne, ha a felsőoktatási intézmények többet spórolnának. Majd azt mondta, szeretné, ha minél több külföldi lektor oktatna az itteni iskolákban. Annak idején neki is volt egy külföldi tanára, Svetlana. „Oroszországból. Szuper volt” - árulta el Pellegrini. Miért nem rúgja ki a házelnök a részeg képviselőket? - kérdezte egy másik gyerek Pavol Paškától. Ha ugyanis egy tanár csinál ilyet, kirúgják, érvelt a diák. Paška erre azt mondta, a képviselők nem a beosztottjai, ő pedig nem a főnökük. „Én vagyok az első az egyenlők közt, de mindannyian egyenlőek vagyunk” - mondta Paška. Arra a kérdésre, miért nem értik meg egymást a politikusok, azt mondta: lényegében megértik egymást, csak másként látnak bizonyos dolgokat. A gyerekek Robert Fico kormányfőt hiányolták, aki nem volt jelen. Robert Kaliňák belügyminiszter mentette ki azzal, hogy Fico sajnos nem ura a saját idejének. Gyermeteg kérdések órája, trendi szelfivel (TASR-felvétel) Az eb eb elleni agresszióját is büntetnék Kutyatámadásért öt év ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szabadságvesztéssel büntetné a Híd azokat a kutyatulajdonosokat, akiknek jószága valakit megtámadott. Ha az eb enyhébb sérülést okozna, gazdáját maximálisan egy évre küldhetné rács mögé a bíróság, a súlyosabb sérüléssel vagy halállal járó támadásokért ötéves szabadságvesztés járna - olvasható a Csicsai Gábor és Lucia Žitňanská Híd-képviselők által benyújtott törvényjavaslatban. Múlt héten tájékoztattunk arról, hogy a számos, nemegyszer tragédiához vezető kutyatámadás ellenére is képtelenek a törvényhozók szigorítani a kutyatartás szabályait, illetve büntetni az agresszív kutyák tulajdonosait. A földművelés- ügyi minisztérium egyszer visszavonta a parlamentből az agresszív kutyafajok tenyésztését szigorító törvénytervezetet, a módosított változatot pedig nyár előtt inkább a szeptemberi ülésre halasztották. Az igazságügyi tárca is jelezte, módosítaná a büntető törvénykönyvet, s nem kizárt, nyolcéves szabadságvesztést javasol majd azoknak az emberre támadó ebek gazdáinak. A Híd javaslata abban különbözik minden eddigitől, hogy nemcsak az emberekre, de az állatokra támadó kutyák tulajdonosait is büntetné - ez utóbbi esetben hat hónapos szabadságvesztés fenyegetné a tulajdonost. A jogszabályt arra a jelenleg hatályos előírásra alapozták, mely szerint a kutya tulajdonosa felelős annak viselkedéséért, s kizárólag olyasvalaki sétáltathat kutyát, aki arra alkalmas, s képes kordában tartani az ebet. A Híd javaslata szerint automatikusan bűnvádi eljárást kezdeményeznének azok ellen, akik kutyája embert vagy állatot sebe- sít meg. Erre például jelenleg minimum abban az esetben nincs lehetőség, amikor a kutya más állatra támad, ugyanis az állatok a törvény szerint vagyontárgynak számítanak, tehát ha egy eb elpusztít egy másikat, legfeljebb annak árát hajthatják be az agresszív eb tulajdonosától, (dem, SITA) Egy év múlva hatályba lép a közoktatási törvény, 97 nemzetiségi kisiskola kerül veszélybe Oktatási autonómiát akar a Híd Autonóm diák, autonóm iskola? (Somogyi Tibor felvétele Pozsony. Oktatásügyi önkormányzatiság, kisiskolák védelme, több sport. Ezeket is javasolja a hazai oktatást illetően a Híd. A párt stratégiai dokumentumának, a Vízió 2016-nak az oktatásüggyel foglalkozó részét tegnap mutatták be. ÚJ SZÓ-HÍR Bár az anyagban nem szerepel szó szerint, hogy oktatásügyi autonómiát adnának a kisebbségeknek, a javaslataik az iskolák feletti önrendelkezést segítenék elő, magyarázta Bu- gár Béla. „Ha kimondjuk az autonómia szót, a nemzeti vonal egyből a fegyvereit tölti” - jegyezte meg a pártelnök. Ožvald Erzsébet szerint ez az önrendelkezés többek közt abban is áll, hogy az állam ismerje el: a magyar tannyelvű iskoláknak specifikus tantárgyakra van szükségük. ,A történelmet, a szlovák nyelvet nem tanulhatják a szlovákból fordított tankönyvekből. Mások az igényeink, másképp írjuk a földrajzi neveket, és a belső pedagógiai dokumentációt is felesleges szlovákul vezetni, mert csak többletmunka” - hangsúlyozta Ožvald, hozzátéve, hogy ezeket a közoktatási törvény tavalyi módosításánál javasolták a parlamentben, de nem fogadta el a smeres többség. „Nekünk nem az a fontos, hogy autonómiának hívjuk, hanem hogy így működjön” - mondta. Érsek Árpád a kisiskolák védelméről beszélt. Egy év múlva hatályba lép a közoktatási törvény, 97 nemzetiségi kisiskola kerül veszélybe. „Idén polgármestereket választunk, úgyhogy most nem merték bevállalni ezt a népszerűtlen intézkedést. Szerintünk a gyerek helyben végezze az alapiskolát, ha pedig ez nincs a faluban, oldják meg iskolabusszal, de azt is az államnak kell fizetnie” - mondta a képviselő. Egy másik nagy problémaként a sport alulfinanszírozását és a testnevelés elhanyagolását említette. „Legalább akkora hangsúlyt kellene kapnia, _ mint a többi tantárgynak. Ha az alapiskolában nem kezd el sportolni a gyerek, később hiába mondják neki, hogy az egészséges” - tette hozzá. A Híd elégedetlen a szlovák- nyelv-oktatás módszertanával is. Igaz, hogy 2012-ben a Dušan Čaplovič vezette tárca kiírt egy uniós projektet, viszont ennek hozadéka nulla, vélik Bugárék. „Mindent megígértek nekünk két éve, de a Komáromi Módszertani Központ máig nem kapott ilyen feladatot. Nem azok csinálják, akiknek kellene” - véli a Híd elnöke. Az elképzeléseket a párt szeptemberi kongresszusa fogja jóváhagyni, majd beépülnek a 2016-os választási programba, (vps) Kérdés, miből és hogyan kompenzálja az állam a 150 milliós kiesést az egészségbiztosítóknak Az állam helyett a vállalkozók fizetnek ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az állam kevesebb, a vállalkozók és a biztosítási járulékot maguk fizető munka- nélküliek magasabb egészség- biztosítási járulékot fognak elvezetni. Ugyanakkor csökken majd egyes munkaadók járulékfizetési kötelezettsége is. A költségvetési törvény jövő évi tervezete alapján az állam mintegy 90 millió euróval fizet kevesebbet saját biztosítottjai után. Az állam jól jár Az egészségügyi minisztérium arra számít, hogy a járulék mértéke nem változik, vagyis a gyerekek, a nyugdíjasok és a regisztrált munkanélküliek után az átlagbér 4 százalékát fizeti majd az állam. Mivel azonban csökken a munkanélküliség, várhatóan kevesebbet kell befizetnie majd az államnak. „A törvény szerint az állam biztosítóttai után a járulék mértéke 4 százalék, vagyis ugyanakkora lesz, mint idén” - tájékoztatta lapunkat Zuzana Čižmáriková, az egészségügyi minisztérium szóvivője. A vállalkozók azonban biztosan többet fizetnek majd, mivel januártól változik a járulék összegének kiszámításához használt koefficiens. Idén még 1,6-tál kellett osztani a hayj járulékalap kiszámításához a havi bevétel összegét, jövőre az együttható 1,486 lesz. így a minimális havi járulék az idei 56,35-ről 58 euróra emelkedik. Természetesen az együttható csökkenésének arányában emelkedik majd a magasabb bevétellel rendelkező vállalkozók egészségbiztosításijáruléka is. Most találják ki, honnan vegyék a hiányzó pénzt Az állami költségvetéssel elégedetlen az Egészségbiztosítók Szövetsége (ZZP) is. ,Azt alacsonyabb egészségügyi költségvetés kevesebb pénzt jelent a betegellátásra, az új projektekre, a betegellátás fejlesztésére”-jelentette ki. A biztosítókat nyugtalanítja, hogy a kabinet a minimálbér emelését az egészségbiztosítási járulék csökkentésével akarja kompenzálni a munkaadóknak, ami újabb, mintegy 150 millió eurós kiesést jelent számukra. „A járulékfizetési kivételek bevezetését egyeztetésnek kellett volna megelőznie, az államnak meg kellene mutatnia, hogy hogyan akarja kompenzálni ezt a járulékldesést” - jelentette ki Katarína Kafková, a ZZP igazgatója. Szerinte a jelenlegi elképzelések azt mutatják, hogy az egészségbiztosítás finanszírozását a kormány az 500 eurónál többet kereső alkalmazottakra és a vállalkozókra akarja ráterhelni. „Ez azonban nem fogja pótolni a hiányzó forrásokat” - véli Kafková. ,A kiesést teljes egészében kompenzáljuk, tárgyalunk erről a pénzügyminisztériummal” - mondta lapunknak a tárca szóvivője. A pénzügyminisztérium tegnap nem válaszolt a biztosítási bevételek kiesésének pótlására vonatkozó kérdésünkre, (lpj, SITA) Az esetek jól mutatják, hogyan zajlik az uniós alapok körüli korrupció és panamázás Smeres fedés: mindent nyert a, jó tanácsadó” ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. 70 versenytárgyalásból 70-et megnyertek - a Star EU Rt. rendkívül sikeres volt a 2008-2011 közötti, uniós pénzekkel kapcsolatos tanácsadásra kiírt tendereken. A Konzervatív Intézet (KI) friss elemzése szerint a sikeresség magyarázata: a Smer saját polgármestereinek azt tanácsolta, ezzel a céggel hívassák le az uniós támogatási pénzeket - az elemzésre a Sme hívta fel a figyelmet. 2008-ban a Smer pártmenedzsere, Ján Richter (jelenleg szociális ügyi miniszter) azt mondta a párt színeiben indult polgármestereknek - természetesen egy zárt ajtók mögötti megbeszélésen -, a céget kérjék fel tanácsadásra. Az uniós dotációkra a Star EU készítette elő a pályázatot, mivel a cég nyerte az erre kiírt versenytárgyalásokat. A versenytárgyalásokat az esetek többségében a Tender Profit nevű vállalat bonyolította le az önkormányzatok számára, a két cég vezetése, tulajdonosi háttere közt jelentős az átfedés. Az önkormányzatok formálisan betartották a törvényt: a versenytárgyalásra három céget hívtak meg, ám a Star EU-n kívüli két vállalat csak „díszletként” szolgált: mindig magasabb összegű ajánlatot tettek, mint a későbbi győztes. A KI elemzése szerint csak ezzel a 70 tenderrel 1,44 millió euró bevételre tett szert a vállalat. Elemzők szerint az esetek jól mutatják, hogyan zajlik az uniós alapok körüli korrupció és panamázás. Formálisan betartják a szabályokat, ám a valóságban az előre kiválasztott cég nyer - az, amely politikai támogatással bír. Robert Fico, aki akkor is kormányfő és a Smer elnöke volt, valamint az érintett Ján Richter sem kívánt az ügyre reagálni. Erre most konkrét bizonyíték is van. Az elemzést az intézet eljuttatta az illetékes hazai (Állami Számvevőszék, Közbeszerzési Hivatal), valamint az uniós szerveknek (Olaf) is. Ivan Kuhn, a KI elemzője előbbiek nyomozásának hatékonyságában nem nagyon bízik, arra számít, hogy legalább az uniós lenyúlások kinyomozására szakosodott EU-szerv utánajár az ügynek. (MSz)
