Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-23 / 195. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 23. Régió 5 Több mint nyolcszázan jelentkeztek az LP1/NASA kutatói ösztöndíjára; a tizenkét kiválasztott egyike volt Farsang István A Cseres-hegységtől a bolygótudományig Az idei LPl/NASA ösztöndíjasok; Farsang István balról a második (Farsang István archívumából) Farsang István idén nyáron tíz héten át a houstoni Hold- és Bolygótudományi Kutatóintézetben (LPI), illetve a NASA Johnson Space Centerben egy, a Naprendszer ütközési evolúciójával foglalkozó projekten dolgozott. V. KRASZN1CA MELITTA Az LPI több mint nyolcszáz jelentkező közül választotta ki azt a 12 egyetemi hallgatót, aki neves tudósok vezetésével önálló kutatói projekteken dolgozott. A nyolc egyesült államokbeli, egy kanadai, két angliai diák mellett a skóciai St. Andews- i egyetemen tanuló István volt az egyetlen kontinentális európai tagja a csoportnak. Vele beszélgettünk arról, milyen út vezetett idáig és mik a tervei. 2011-ben érettségizett a komáromi Selye János Gimnáziumban, és már középiskolai tanulmányai során magyarországi és szlovákiai egyetemi tanárok vezetése mellett kutatta a gömöri vulkanikus eredetű Csereshegység geomorfológiáját, ásványtani jellemzőit, amiért még abban az évben Pro Scientia Junior Aranyérem kitüntetést vehetett át Pálinkás Józseftől, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnökétől. Merre vitt az útja Komáromból? Az érettségit követően Sólyom László ösztöndíjasaként egy éven át Londonban, a Natural History Museum ásványtani részlegén dolgoztam. Londonban sikerült betekintést nyernem abba, miként is zajlik a világszínvonalú kutatás, és itt kerültem közelebbi kapcsolatba a meteoritokkal is. Jelenleg Skócia legrégibb egyeteme, a St. Andrews-i Egyetem geológia szakos hallgatója vagyok. Az egyetemen komoly ásványtaniföldtani kutatócsoport tevékenykedik, ez is közrejátszott abban, hogy több más lehetőség közül végül ezt az intézményt választottam. Milyen kutatási programokban vesz részt? Jelenleg három főbb ásvány- és meteoritkutatással foglalkozó projekten dolgozunk, például a Mars paleoklímájának rekonstrukcióján, de megemlíteném a Szlovákia területén megtalált meteoritok kutatását is. Ezeket a Brit Királyi Asztronómiai Társaság, illetve a CEF és a Slovnaft Új Európa Tehetségei programja is támogatja. A Mars-projekten belül azt kutatjuk, milyen viszonyok uralkodtak ezen a bolygón kb. négymil- liárd évvel ezelőtt, ületve hogy ezek a viszonyok alkalmasak voltak-e az élet kialakulására. És alkalmasak voltak? Kissé szkeptikus vagyok. Ha valaha ki is alakult élet a Marson, az valószínűleg csak primitív, mikroszkopikus méretű élőlények formájában történt. Miként került az LPI/NASA kutatócsoportjába? Erre a pályázatra olyan egyetemi hallgatók, fiatal kutatók jelentkezhetnek, akiknek már vannak bizonyos kutatási tapasztalataik, de még a különböző tudományos fokozatok megszerzése előtt állnak. Minden évben 12 fiatal kap lehetőséget arra, hogy neves kutatókkal dolgozzon önálló projekteken. Én a Naprendszer ütközési evolúciójával foglalkoztam. Olyan, az Antarktiszon talált meteoritmintákat tanulmányoztunk, amelyek becsapódási krátereket ütött aszteroidákról származnak. Az ilyenjellegű kutatás eredményei rendkívül hasznosak lehetnek, amikor majd egy, a Földet veszélyeztető nagyobb aszteroidát szeretnénk eltéríteni. A veszély nagyon is valós, elég csak arra a több ezer emberre gondolni, akik akkor sérültek meg, amikor 2013-ban az oroszországi Cseljabinszk városa felett robbant fel egy becsapódni készülő test. Első kutatásait még gimnazistaként folytatta Gömör és Nógrád határán, a Csereshegységben, és aránylag rövid idő alatt komoly eredményt tudott felmutatni: a Kárpát-medence területén önnek sikerült itt először megtalálni és beazonosítani a cirkonolit nevű, igen ritka ásványt. Néhány év elteltével pedig már aszteroidákat, me- teoritokat kutat. Az egyetem elvégzése után merre tovább? Jelenleg földtani alapszakot hallgatok, innen az olajipar, a bányászipar, de akár az űrkutatás felé is vezethet az út. Valószínű, hogy maradok a kutatói pályán, jelenleg a planetá- ris, azaz a bolygótudomány terén képzelem el a jövőmet. Emellett természetesen hű maradok más, „földi” témákhoz is, mint például a Cseres-hegység. Szinte biztos vagyok benne, hogy a cirkonolithoz hasonlóan más ritka ásványok még felfedezésre várnak ott. Hogyan képzeli a jövőjét úgy 5-10 évmúlva? Nagy túrabakancsban és túrafelszereléssel valahol Dél- Amerikában, az Antarktisz jegén vagy Délkelet-Ázsia tűzhányóin, ezeket tanulmányozva. A geológia nagy előnye, hogy magában foglalja a terep- és labormunkát is, és mindkettőnek megvan a maga szépsége. Nyü- ván kalandosabb egy aktív tűzhányó közelében, vagy egy barlang épp feltárt járataiban kutatni, de a nagy felfedezések gyakran a laboratóriumi munka során történnek, amikor olyan módszerekkel és berendezésekkel tudjuk vizsgálni a mintáinkat, amelyeket a terepre nincs módunk kivinni. A kutatómunkával együtt jár a publikációs tevékenység, a szakkonferenciákon való részvétel. A napokban éppen Dél-Afrikába készül, az Ásványtani Világkongresszusra. Négyévente rendezik meg ezt a kongresszust, a legutóbbinak 2010-ben Budapest adott otthont. Dél-Afrikába a Mars paleoklímájával foglalkozó projekt első eredményeivel készülök. Napjainkban a tudomány nyelve az angol. Három év angliai, illetve skóciai tartózkodás után gondolom, tökéletesen beszéli a nyelvet. Talán már angolul is álmodik? Álmodni álmodom már angolul, viszont ha egy bonyolultabb probléma megoldásán töröm a fejemet, magyarul gondolkodom. Ez valószínűleg mindig is így marad. Gazdag programmal várják a látogatókat a 16. Szent István-napokon Díjazták a tardoskeddiek munkáját A Szent István Napokon hagyományőrző csoportok vonulnak fel Tardoskedd Utcáin (A szerző felvétele) Magas vérnyomást és szívinfarktust is okozhat az alvási apnoe Életveszélyes lehet a horkolás Tardoskedd. Augusztus 21-től 25-ig tartanak a 16. Szent István-napok az érsekújvári járásbeli Tardoskedden, ahol csütörtökön önkéntes véradásra és métanapra várták az érdeklődőket. Pénteken ünnepélyes képviselő-testületi ülésen adták át a faludíjat és a polgármester díját. Borbély Zoltán, az Érsekújvári Egyetemi Kórház és Rendelőintézet orvosa kapta idén a faludíjat. Mindig készségesen segít a lakosoknak, ha egészség- ügyi ellátásra van szükségük. A másik díjazott Szabó Rozália, a tardoskeddi szövetkezet elnöke, aki részt vett a helyi termálfürdő felújításában, és mindent megtett, hogy a két alapiskolát termálvízzel fűthessék. Tóth Marián polgármester díját ketten vették át tegnap, Vanya Zsuzsanna, a vasutasok szak- szervezetének munkatársa, a tardoskeddi vasutaspark ötletadója, valamint Sztrecskó Gizella nyugalmazott egészség- ügyi nővér, aki a mai napig segíti az édesanyákat az újszülöttgondozásban. Bemutatták az Üdvözlet Tardoskeddről című új kiadványt és megnyitották az Árendás Milan képzőművész fajansz alkotásaiból összeállított kiállítását a faluházban. Szent István szobránál koszo- rúzási ünnepséget tartottak, majd a szabadtéri színpadon Király Viktor és a Nagyecsedi Fekete Szemek együttes szórakoztatta a közönséget, az estét a Korái együttes koncertjével zárták. Tóth Marián, Tardoskedd polgármestere elmondta, ma délelőtt főzőversenyre és játszóházba várják a családokat, 17 órakor megnyitják az ízek utcáját és a Borudvart. Az Alvégen hagyományos tardoskeddi ételek kóstolója, kézműves-bemutató és kirakodóvásár lesz, a térzenét a Varjos zenekar szolgáltatja. A kitelepítettek emléktáblájánál, a régi fiúiskolánál délután tartanak megemlékezést, és egyelőre a szoborparkban helyezik el a kitelepítettek tiszteletére faragott emlékoszlopot, melyet a fafaragó találkozón készítettek helyi mesterek. A hazai és külföldi hagyományőrző csoportok az ünnepi felvonulása 16.30-kor lesz, a 16. Folklórfesztivál 17 órakor kezdődik a szabadtéri színpadon. Vasárnap ünnepi szentmise lesz, a fürdőben a Bab Társulat meseelőadását láthatja a közönség, majd bajnoki futballmérkőzést rendeznek. Futballmérkőzéssel, kirakodóvásárral folytatják a hétfői programot, az Alvégen a Csali Néptáncegyüttes műsorára várják a vendégeket. Zenés fürdőzéssel, tűzforgatók bemutatójával és tűzijátékkal zárják a napot. Az Új Szó a rendezvény média- partnere. KOCSIS EDINA Kassa. Egyre elterjedtebb az úgynevezett alvási apnoe szindróma - légzéskihagyás - amelynek kísérői az erős horkolás illetve a gyakori felhorkan- tás. A megbetegedés leggyakrabban középkorú túlsúlyos férfiaknál fordul elő, akik nem is tudatosítják, mennyire komoly következményekkel járhatnak a látszólag ártalmatlan tünetek. A betegség kortól és nemtől függetlenül bárki életét veszélyeztetheti, ezért szakemberek egy csoportja kutatni kezdte, mitől is olyan veszélyes az alvási apnoe. Tizenhat ország apnoéval foglalkozó szakembereihez a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem Orvostudományi Kara, valamint a Louis Pasteur Egyetemi Kórház csapata is csatlakozott. A kutatócsoport mintegy tizenkétezer pácienst figyelt meg. „Már a megfigyelés elején feltűnt, hogy a betegek többségének - szinte minden másodiknak - magas a vérnyomása, ezért kutatni kezdtük, mi lehet az összefüggés a légzéskihagyás és a magas vérnyomás között.” - közölte Ružena Tkáčová, a szlovák orvoscsoport vezetője. A szakemberek rájöttek, hogy a magas vérnyomást a szervezet alvás közbeni gyenge oxigénellátása okozza. Ružena Tkáčová elmondta, most, hogy sikerült kideríteni, hogy a légzéskimaradás a leggyakoribb okozója a magas vérnyomásnak, a kettő együtt pedig szív- illetve agyi infarktushoz vezethet, fontos, hogy az orvosok időben felfedezzék a betegeknél az alvási apnoét, és hatásos kezelést alkalmazzanak. A Šafárik Egyetem Orvostudományi Kara az elmúlt években sokat fejlődött ezen a téren. Munkatársai jelenleg a legmodernebb diagnosztikai és gyógyászati műszerekkel tudják kezelni a légzészavarban szenvedő pácienseket. „Az, hogy európai kutatásokban is részt veszünk, garancia arra, hogy az alvási apnoés betegeinknek nemzetközi színvonalú egészségügyi ellátást tudunk nyújtani” - közölte Ružena Tkáčová. Az alvási apnoe gyógyítása világszerte foglalkoztatja a szakembereket. Megállapításához speciális vizsgálatra van szükség, amelyet úgynevezett alvásdiagnosztikai laboratóriumban végeznek. Ilyen hazánkban csupán hét helyen található. A gyógymód a betegség súlyosságától függ, van, akinél elegendő az életmódváltás - a testsúly csökkentése, dohányzásról -való leszokás - viszont vannak páciensek, akiken csak a műtét segít. Testvértelepülésekkel ünnepelnek „Az Élő Hagyományok Polgári Társulás jelentős támogatást kapott Nyitra megye önkormányzatától, új fabódékat ácsol- tattunk a rendezvényre. Szebb környezetben fogadhatjuk a tardoskeddieket és a községbe látogató testvértelepülések küldöttségét” - mondta Tóth Marián polgármester, (száz) Szlovák orvoscsoport is részt vett a nemzetközi kutatásban (Képarchívum)
