Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)

2014-08-18 / 190. szám, hétfő

10 GYÓGYHÍREK Egészség ■ 2014, augusztus is. www.ujszo.com Tudta? Harminchat évesen kezdünk aggódni az egészségünkért Úgy tűnik, a tízes és húszas éveinkben, valamint a harmincas éve­ink nagy részében elpusztíihatatlannak érezzük magunkat A har­minchatodik születésnapunk alkalmából ez azonban megváltozik, és törödni kezdünk az egészségünkkel - tudjuk meg a Spire Bristol Hospital felméréséből, amely 2000 ember bevonásával készült „Az emberek többsége harminc­hat éves, amikor rádöbben, hogy halandó. Ekkor kezd el egészségesebben táplálkozni, rendszeres orvosi szűrésekre jár­ni, sportolni, és ekkor kezd el először aggódni a későbbi nyug­díja miatt is. A változás oka ál­talában a külvilág változásaiban keresendő: a megkérdezettek harmada szerint egy ilyen korú ember már legalább egy hozzá­tartozóját elveszítette, de az is­merősök kritikai észrevételei is mély nyomot hagynak ben­nünk” - állítja Rob Anderson, a Spire Bristol vezetője. A szakember azt is elmondta, hogy a harmincas éveink máso­dik fele az az időszak, amikor letesszük a cigarettát, és keve­sebb alkoholt kezdünk fogyasz­tani. „Az egészségügyi intézmé­nyeknek fel kell ismerniük, hogy ez egy érzékeny kor, ami­kor az emberek fogékonyabbak a pozitív változásokra. Érdemes tehát az egészségügyi kampá­nyokban ezt a korosztályt is megszólítani” - vélekedik Anderson. A felmérésből az is kiderült, hogy tízből hat ember szerint az élet túl rövid, ezért minden pillanatot maximálisan ki kell használnunk: akkor is, ha magas kalóriatartalmú éte­lekről vagy éppen túl sok alko­hol fogyasztásáról van szó. X. / ki Hipnózissal sokat lehet segíteni az alvásgondokon A kutatásban részt vevő Bjom Rasch, a svájci Fribourg Egyetem pro­fesszora elmondta, korábban is születtek arról tanulmányok, hogy hipnózissal elősegíthető a nyugodt alvás, ám ezek a vizsgálati ered­mények csupán az alanyok élménybeszámolóira támaszkodtak. A mostam kutatás az első, amely során az alanyok agyhullámaiból tud­ták kimutatni, hogy valóban pozitív hatása van a hipnózisnak a mélyalvásra. A mélyalvás állapota a legpihente- tőbb szakasza az alvásnak, az agy ennek során tud kikapcsolni az előző napi eseményekből. Amint azt dr. Kim Hutchison, az Oregon Egészségügyi és Tudományos Egyetem neurológusa kifejtette, a kor előrehaladtával a mélyalvás sza­kasza egyre rövidül, és mire 50-60 évesek leszünk, már szinte egyálta­lán nem is jellemző ez a típusú al­vás, ezért van az, hogy sokszor egy­általán nem ébredünk kipihenten. A kísérlet során a szakemberek hetven egészséges, 18 és 35 év kö­zötti svájci nőt kísértek figyelem­mel öt héten át, akiknek hetente egyszer laboratóriumi körülmé­nyek között kellett aludniuk, mi­közben agyhullámaikat elektródák segítségével követték nyomon. Korábban egyikük sem küzdött al­vásgondokkal, és semelyikük nem élt altatókkal sem, a hipnózisra pe­dig egy részük jobban, más részük kevésbé volt fogékony. Miközben az alanyok lekapcsolt lámpa mel­lett feküdtek az ágyban, különbö­ző hangfelvételeket hallgattak nagyjából 13 percnyi időtartam­ban, melyek egy része a mélyalvás­hoz hozzásegítő hipnotikus szöveg volt, másik részük semleges tartal­mú. Valamennyi nő elalhatott a hangfelvétel közben vagy utána, ám 90 percnyi szundikálást köve­tően mindenkit felébresztettek. Az eredmények azt mutatták, hogy a hipnózisra nem fogékony nők al­vásminősége nem javult, ám azok, akik fogékonynak mutatkoztak, 67 százalékkal többet aludtak, a mélyalvás szakasza pedig 80 száza­lékkal megnőtt a hipnózis hatásá­ra, és nem csak a mélyalvás meny- nyisége nőtt, de annak minősége is javult. Ugyanakkor az alvás többi szakaszára nem volt hatással a hip­nózis. Rasch professzor hozzátette, hogy bármilyen hatásosnak is bi­zonyult a hipnózis egyes esetek­ben, az igazán súlyos alvásgondok esetében nem tudja helyettesíteni a hagyományos gyógyszeres kezelést. A vizsgálat további részleteiről a Sleep című szaklapban részletesen is olvashatnak az érdeklődők. (medipress) í ff Tények és tévhitek a kullancsról Mind a mai napig számos tévhit él a köztu­datban a kullancsokkal és eltávolításukkal kapcsolatban. Az alábbiakban ezeket a félreértéseket oszlatjuk el. » • A kullancs a faról esik az em­berre... A kullancs nem mászik a fára, 1 mé­ternél nem jut feljebb. A kullancsok élőhelye az erdő, valamint a dús alj­növényzet és a magas páratartalmú környezet. • A csípés helyét fertőtleníteni kell, krémmel kell bekenni... Ne fertődemtsük a csípés helyét! A kullancs már a vérszívás kezdetétől egy kapillárisba ereszti vissza a táp­anyagtól mentes vérsavót, ezzel együtt a kórokozókat is. A fertőde- m'tő szer legfeljebb - Lyme betegség gyanúját keltve -, helyi irritációt okoz, de nem éri utol a vérpályában, illetve a bőr mélyebb rétegeiben sza­porodó kórokozókat. Ne kenjünk semmit a csípés helyére! Súlyos hi­ba, ha gyulladásgádás céljából szte­roidot tartalmazó krémet alkalmaz­nak. A szteroidra a borreliák (Lyme -baktériumok) hevesen reagálnak. • A kullancsot minden esetben meg kell vizsgáltatni, hogy nem fertőzött-e... A kullancsok vizsgálatának nincs értelme, mert: • nagy része fertőzött lehet Lyme- baktériummal, tehát vizsgálat nélkül is minden kullancsot fer­tőzőnek kell tekinteni. • ha kimutatnak Lyme-bak- tétiumot a kullancsban, 2%- nál nem nagyobb a valószínűsé­ge, hogy a fertőzés át is meg}' az emberbe, ott meg is tapad, és betegséget okoz. A pozitív lelet viszont pánikot kelt a páciens­ben, az orvost pedig andbioti- kum-kezelésre ösztönzi. A pozi­... nem célszerű keneget- ni, tekergetni, ecettel, krémekkel olajjal gyufá­val bűvölni a kullancsot tív kullancslelet után szerológiai (vér)vizsgálatot javasolnak. A tesztek többsége azonban jelen­tős százalékban hamis pozitív eredményeket ad. • Ha beszakadt a kullancs száj­szerve, azt minden esetben el kell távolítani, ki kell szedni... Ha beszakad a kullancs szájszerve (nem a feje!), nem szabad kipiszkál­ni. Ez reménytelen vállalkozás, de a beavatkozás következtében gyulla­dásos reakció alakul ki, amit tör­vényszerűen antibiotikum-kezelés követ, és előbb-utóbb (tévesen) fel­merül a Lyme-kór lehetősége is. » A csípésről és fertőződésről • A csípés helyén néha látható egy lencsényi pír vagy cso­mó. Ez nem betegség! Idegentest-reakcióról van szó, (tehát a kullancs száj- szervéből maradt a bőrben néhány mikroszkopikus mé­retű tüske), ami előbb-utóbb magától is kilökődik. • A fertőzés előfordulhat a kul­lancscsípés felismerése nél­kül is. Miután a kullancs jól­lakott, magától távozik, és minél fiatalabbról van szó, annál hamarabb. A lárvák ritkán fertőzöttek, de renge­tegen vannak, és szabad szemmel csaknem láthatatla­nok. • Korábban úgy tartottuk, hogy ha 24 órán belül eltá­volítjuk a kullancsot, akkor a fertőződés kockázata elha­nyagolható. Ezzel szemben gyakorta látunk olyan bete­geket, akik biztosak abban, hogy a kullancsuk csak 1-2 órát volt a bőrükben, mégis fertőződtek. Ennek oka való­színűleg az, hogy a kórokozó épp a traumás kullancseltá­volítás során kerül a páciens szervezetébe. Természetesen nem szabad megvárni, amíg magától esik ki! A kullancsel­távolítást otthon végezzük el, a rendelőben szinte mindig valami baj történik! • A kullancs eltávolítása történ­het krémmel, olajjal, ecettel, gyufával... Minden olyan manipuláció, ami a kullancsot öklendezésre készteti, vagy a parazita összenyomásával jár, növeli a fertőződés kockázatát. Ezért nem célszerű kenegetni, tekergetni, ecettel, krémekkel, olajjal, gyufával bűvölni a kullancsot. A patikában kapható, acélból készült, rugós kul­lancscsipesz jól használható. Ezzel úgy tudjuk a parazitát eltávolítani, hogy közben nem nyomjuk össze a testét. Ha nincs nálunk csipesz, egy cérnaszállal is el tudjuk távolítani (webbeteg) AZ IDŐSEK BORE MAR NEM KERES HATÉKONYAN ÁTALAKÍTANI A FÉNYT, EZERT ESETÜKBEN VALÓSZÍNŰBB AZ ALACSONY SZINT A D-vitamin hiánya növelheti a memóriaromlás esélyét Ezt állapította meg a kérdés­. I_W rv . !------------------s r ől készült eddigi legnagyszabásúbb tanulmány. A Neurology című ideggyó­gyászati szaklapban közzétett tanulmány szerzői mintegy 1650, 65 évnél idősebb ember adatait vizsgálták meg. Kutatásuk nem az első, amely erre az összefüggésre utal, ám szerzői szerint ez az eddigi legnagyobb léptékű - adta hí­rül a BBC. Nagy-Britanniában körülbelül 800 ezren élnek demenciával, számuk 2021-re egymillió fölé emelkedhet. Fontos D-vitamin- forrás a táplálék (olajos halak), a táplálék-kiegészítők és a bőrt érő napsugár. Az idősebbek bőre már nem ké­pes olyan hatékonyan D-vitaminná alakítani a fényt, ezért náluk valószínűbb a hiány, és inkább szorulnak pótlásra más forrásokból. Az Exeteri Egyetem orvosi kará­nak David Llewellyn vezette kutatócsoportja hat éven át kö­vette a vizsgálat résztvevőit. Az időszak kezdetén senki sem szenvedett demenciától, szív- és érrendszeri betegségektől és agyvérzése sem volt senkinek. Az időszak végén azt találták, hogy a megfelelő D-vitamin- szinttel rendelkező 1169 részt­vevőnél tíz százalék volt az esé­lye, hogy kialakul a demencia. Hetven embernél tapasztaltak komoly D-vitamin-hiányt: ná­luk nagyjából duplájára, húsz százalékra nőtt a kockázat. „Azt vártuk, hogy összefüggést találunk a D-vitamin alacsony szintje és a demencia, illetve a Alzheimer-kór kockázata kö­zött, ám az eredmény bennün­ket is meglepett: valójában két­szer olyan erős volt a kapcsolat, mint előzetesen véltük” - ma­gyarázta Llewellyn. További kutatásnak kell megál­lapítania, vajon a D-vitamin pótlásával késleltethető-e vagy megelőzhető-e az Alzheimer-kór vagy az elbutulás. Azt nem mu­tatta ki a kutatás, hogy a D-vitamin alacsony szintje demenciát okozna - tette hoz­zá. (informed)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom