Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)

2014-08-18 / 190. szám, hétfő

6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 18. www.ujszo.com ■ ■ Százakat öltek meg Kairó. Egy szíriai törzs mintegy 700 tagját ölték meg az Iszlám Állam szélső­séges iszlamista szervezet fegyveresei az elmúlt két hétben az arab országban. Az iszlám szélsőségesek az ország keleti tartományá­ban, Deir-ez-Zórban az as- sejtaat törzs tagjait mészá­rolták le, míg további száza­kat elhurcoltak. Az as-sej- taat törzs tagjai a szóban forgó tartomány több falvát népesítik be, és az Iszlám Ál­lam az elmúlt hetekben épp az ő megsemmisítésükre indított offenzívát. Az isz­lám szélsőségesek a törzs tagjait „hitetleneknek” te­kintik, mégpedig azért, mert nem voltak hajlandók az Iszlám Állam által meg­szabott „szabályok” alapján élni. (MTI) Amerikai csapások Washington. Kilenc lé­gicsapást mértek az ameri­kai harci repülő gépek az Isz­lám Állam dzsihádista fegy­veres szervezethez tartozó célpontokra Észak-Irakban, a moszuli gát térségében, a kurdok offenzívájának segí­tésére -jelentette be szom­baton az amerikai védelmi minisztérium. A kurdok az­nap indítottak hadműve­letet a gát visszafoglalására. A Tigris folyón emelkedő, stratégiai fontosságú léte­sítményt az iszlamisták 11 nappal korábban kerítették hatalmukba. (MTI) Bevándorlók a konténerben London. Rossz egészségi állapotban lévő 30 emberre, valamint egy halottra talál­tak szombaton egy áruszál­lító konténerben a brit ható­ságok egy Belgiumból érke­ző hajón. A Londontól kelet­re lévő Tilbury dokkba a mentőszolgálat 9 autót kül­dött. Az illegális menekül­tek közül 11 -et a helyszínen láttak el, a többieket - köz­tük hét gyereket - kórházba szállítottak. Egyelőre nem tudtákmegállapítani az ille­tők állampolgárságát. A har lőtt egy férfi volt. (MTI) Ebolás betegek szökésben Monrovia. Fegyveresek feldúltak Monroviában, Li­béria fővárosában egy olyan központot, amely az Ebola- vírus elleni harcra jött létre, s a behatolást kihasználva 17 beteg megszökött. „Be­törték az ajtókat, és kifosz­tották a helyiségeket. A be­tegek mind elmenekültek” - mondta Rebecca Wesseh, aki szemtanúja volt a va­sárnapra virradó éjjel tör­ténteknek. (MTI) Katonai segítséget kér a NATO-tól és az Európai Uniótól Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter Az orosz konvoj egy része a határhoz ért Kamenszk-Sahtyinszkij/Ki- jev/Berlin. Az orosz és az ukrán határőrök és vám­őrök megállapodtak az orosz segélykonvoj egy részének átvizsgálásáról - közölte tegnap a Vö­röskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC). Ezt megelőzően hírügynök- ségekjelentették, hogy az ukrán határ közelé­ben veszteglő orosz se­gélykonvoj egy része el­indult a határ felé. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az ITAR-TASZSZ a menet szervezőitől azt a tájékoztatást kapta, hogy a 280 teherautóból álló konvoj lassan elindul. Teg­nap az első 16, Kamaz típusú te­herautó elindult és meg is érke­zett a határhoz, de még orosz te­rületen marad. Ukrajna szombaton elismerte az orosz járműoszlop küldeté­sének humanitárius jellegét. Pascal Cuttat, az ICRC oroszor­szági szervezetének egyik tiszt­ségviselője azt mondta azAFP- nek, hogy a teherautókon „nem látszik semmi különös”. A16 te­herautó egyikének vezetője az AFP tudósítójának azt mondta a határnál: nem tudja, mikor in- dulhatnaktovább. Az ukrán kormányerők közben elfoglaltak egy rendőrkapitány­: A segélyeket szállító orosz sofőrök a határellenőrző pont parkolójában orosz területen (TASR/AP-felvétel ságot az április óta az oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt álló Luhanszk városban, és kitűzték rá az ukrán zászlót. Az utóbbi 24 órában újabb orosz haditechni­kát - köztük három Grad típusú rakétarendszert - láttak érkezni Oroszországból Ukrajnába. Emellett orosz drónok 10 esetben sértettékmegaz ukrán légteret. A Reuters szombaton beszámolt egy videofelvételről, amelyen Olekszandr Zaharcsenko, a „Do- nyecki Népköztársaság” minisz­terelnöke azt mondja: az ukrán kormánnyal szemben álló orosz­barát erők 150 páncélozott jármű - köztük 30 harckocsi - érkezését várják, és hamarosan 1200 olyan fegyveres erősíti majd soraikat, akik Oroszországban kaptak négy hónapos kiképzést. A donyecki önkormányzat közgyűlése közölte vasárnap, hogy a megelőző órákban egy uk­rán MiG-29-es harci gép támadá­sában meghalt legalább 10 civil, további 8 pedig megsebesült a vá­rosban. Ukrán katonai szóvivők nem sokkal korábban jelentették be, hogy a szakadárok lelőtték az ukrán hadsereg egy MiG-29-es harci gépét tegnap reggel Lu­hanszk város környékén. „A ter­roristák lelőttek vasárnap egy MiG-29-est, miután az elvégezte a feladatát, és megsemmisített egy lázadócsoportot” - mondta Leonyid Matjuhin, a kelet-ukraj­nai hadművelet szóvivője. „A pi­lóta katapultált. Felkutatták, és most már biztonságos helyen varí’-tettehozzá. Az amúgy is feszült helyzetet az utóbbi napokban ugyanis tovább súlyosbította, hogy pénteki hírek szerint egy orosz hadoszlop behatolt ukrán terü­letre, s azt az ukrán hadsereg állítólag megsemmisítette. Nem tudni, mi is történt való­jában, hiszen az orosz fél ta­gadta a hadoszlop behatolásá­nak a tényét, s értelemszerűen a kijevi bejelentést is annak megsemmisítéséről. Katonai támogatást kért or­szága számára az oroszbarát szeparatisták elleni harchoz a NATO-tól és az Európai Uniótól az ukrán külügyminiszter. A De­utschlandfunk német rádióál­lomásnak adott nyilatkozatában , Pavlo Klimkin annak a nézetnek adott hangot, hogy a nyugati ka­tonai szövetség részéről új stra­tégiára van szükség Ukrajnával kapcsolatban. Klimkin szerint a NATO-nak és az EU-nak fontoló­ra kell vennie, hogy milyen lé­péseket tehetnek, illetve tesz­nek akkor, ha - mint fogalma­zott - megszegik a szabályokat, amint azt a Krím félsziget an- nektálása, valamint a kelet-uk­rajnai oroszbarát szeparatisták támogatása bizonyítja. Klimkin hangsúlyozta, hogy Ukrajna egyértelműen katonai támoga­tást kér. Szükség van a katonai támogatásra, mert az meg­könnyíti az ukrán haderő szá­mára, hogy fellépjen a szepara­tisták ellen - fogalmazott a mi­niszter, aki utalt arra is: az or­szág gazdaságilag és pénzügyi­leg rendkívül nehéz helyzetben van, ezért a most szükséges ka­tonai segélyt csak később tudja visszafizetni. Az általa említett új stratégiával kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy szep­temberi csúcstalálkozóján a NATO elfogadja azt. Az ukrán külügyminiszter Berlinben teg­nap orosz, továbbá német és francia kollégájával találkozott. A „török kapcsolat" más kategóriába tartozik Spiegel: a német hírszerzés John Kerryt is lehallgatta Megkeresztelt egy férfit, akinek a fia odaveszett a kompkatasztrófában Testvéri párbeszédet sürget a pápa Óriási tömeg üdvözölte a pápát tegnap a dél-koreai Hemi várá­ban. Szombaton a katolikus egyházfő Szöulban több százezer - a helyi sajtó szerint közel egymillió - hívő előtt celebrálta a misét, amelynek középpontjában az 1791-1881 között elhunyt mártírok személye és példája állt. (TASR/AP-felvétel) MT1-JELENTÉS Berlin. A Der Spiegel című német hetilap szombati jelentése szerint a német szövetségi hír­szerző szolgálat (BND) John Kerry jelenlegi amerikai külügy­miniszter telefonbeszélgetését is lehallgatta, nem pusztán elődjé- ét, Hillary Clintonét, akinek le­hallgatásáról már az előző nap beszámoltaknémetmédiumok. A hetilap meg nem nevezett forrására hivatkozva azt írta, hogy a BND Kerrynek egy olyan műholdas beszélgetését hallgat­ta le, amelyet tavaly folytatott. A Clmton-lehallgatásról már kiszi­várgott információt pedig a Der Spiegel azzal egészítette ki, hogy egy 2012-es beszélgetésről van szó, amelyet Clinton Kofi Annan Jeruzsálem. Izrael szerint kicsi az esélye a tartós tűzszüneti megállapodás meg­kötésének ma éjfélig, az ötna­pos fegyvernyugvás végéig. Tegnap visszatért az izraeli de­legáció Kairóba, hogy tovább tárgyaljon egyiptomi köz­vetítéssel a tartós tűzszünet fel­volt ENSZ-főtitkárral folytatott. A beszélgetéseket véletlenül gyűjtötte be a BND, nem vette „célba”ahárompolitikust-állítja alap. Ä Der Spiegel azt is megírta, hogy a NATO-tag Törökország a német hírszerzés célpontjai közé tartozik. Német kormányforrá­sok tegnap beismerték ezt az ér­tesülést. A „török kapcsolat” azonban - mint azt az idézett for­rások a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung lapnak el­mondták - más kategóriába tar­tozik. Törökországra ugyanis nem vonatkozik a „Merkel- doktrína”, aminek lényege, hogy barátok nem kémkednek egymás után. Ankara a forrásokközvetett utalása szerint nem tartozik a „szorosbaráti körbe”. tételeiről. A megbeszélésekre utalva Benjámin Netanjahu iz­raeli kormányfő kijelentette, „a Hamász téved, ha azt gondol­ja, katonai vereségét politikai eredményekre válthatja”. Juvál Steinic, a stratégiai ügyek mi­nisztere azt mondta, „az öve­zet lefegyverzése nélkül a gázai kikötő a rakéták vámmentes boltja lenne”. MT1-TU DÚSÍTÁS Hemi/Szöul. A katolikus egy­háznak toleránsnak, kreatívnak, nyitottnak és a párbeszédre kész­nek kell lennie különösen a vallá­silag és kulturálisan sokszínű Ázsiában Ferenc pápa szerint. Az egyházfő a kontinens püspökei­nek beszélt erről tegnap dél-ko­reai látogatásán. A pápa egy Szö­ultól 100 km-re délnyugatra lévő város, Hemi 15. században épült várában beszélt 22 ország mint- egy 70 püspökével az egyház tér­ségbeli fő feladatairól. Arra kérte azokat az országokat, amelyek­nek nincs diplomáciai kapcsola­tuk a Szentszékkel - ilyen első­sorban Kína és Észak-Korea, de rajtuk kívül Afganisztán, Szaúd- Arábia, Bhután, Brunei, Laosz, Vietnam, Mianmar és Omán -, hogy kezdjenek konstruktív pár- beszédetaVatikánnal. „A keresztény közösségek csak egy kis nyájat alkotnak ezen az ókor óta fennálló kultúrával és hagyományokkal rendelkező nagy kontinensen, és ha nem akarjuk, hogy kommunikációnk monológ legyen, akkor ki kell nyitnunk a lelkünket és szívünket az emberek és a kultúrák befoga­dására” -jelentette ki a pápa. Kö­zölte, hogy ebben az esetben nem politikai, hanem „testvéri” pár­beszédre gondol. Az egyház nem „hódítóként” van jelen Ázsiában, nem akarja elvenni senkinek az identitását - szögezte le. A hemi látogatást megelőzően a pápa ismét tett egy gesztust az áprilisi kompkatasztrófa áldozatai hoz­zátartozóinak: a Vatikán szöuli nunciatúráján megkeresztelt egy férfit, akinek a fia is odaveszett. Szombaton a pápa boldoggá avatta azt a 124 koreai katolikus mártírt, akik a helyi egyház alapí­tói voltak, de meg kellett halniuk hitük terjesztése miatt. Ferenc pápa ötnapos látoga­táson tartózkodik Dél-Koreá- ban, ezatervekszerintmáigtart. Személyében 15 év után először jár katolikus egyházfő Ázsiában. Kicsi az esélye a tartós tűzszünet megkötésének Újabb tárgyalási forduló MTl-HÍR

Next

/
Oldalképek
Tartalom