Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)

2014-08-18 / 190. szám, hétfő

4 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 18. www.ujszo.com KOMMENTAR Együtt-MéNem MOLNÁR NORBERT Nem egész egy hónap múlva le kell adni az önkormányzati választásokon induló polgár- mester- és képviselőjelöltek listáját. Ilyenkor már nagyjából ismertek szoktak lenni a dél­szlovákiai városok esélyesebb polgármesterje­löltjei, de idén néhány kivételtől eltekintve nem igazán tiszta a kép. Ennek oka talán az, hogy ez az első olyan önkormányzati választás, amikor a két, Dél-Szlovákiára koncentráló párt komolyabban megmérkő­zik egymással, hiszen a 2009-ben alakult Híd még féléves sem volt a legutóbbi önkormányzati voksoláskor. Akkor egyébként csak elvétve fogott össze az MKP a Híddal, nem véletlenül. Mindkét párt bizonyítani akart: az MKP azt, hogy a szakadárok nélkül is megingathatatlan a pozíciója a régi­ókban, a Híd pedig azt, hogy neki is van helye a Nap alatt. 2009-ben a várakozásoknak megfelelően az MKP - néhány, főleg városi kivételtől eltekintve - le is győzte a Hidat, ame­lyiknek addig nem sikerült kiépítenie helyi bázisait. Most sincs ez egyébként másként, helyi szinteken az MKP jóval szervezettebb, mint legnagyobb ellenfele. Ahogy azt már az utóbbi, néhány más jellegű választás előtt is megszokhattuk, mindkét párt központilag kiereszt egy lila felhőt arról, hogy együtt kellene működni, mert ki működjön együtt, ha nem a két magyar párt. Hogy a központok ezt mennyire gondolják komolyan, kérdéses. Szerintem se­mennyire. Mediális alapnak nem rossz: lebegtetni a nyilat­kozatot, hogy mi akartuk, de a másikkal nem lehet. Ám mindkét pártközpontban tudják, hogy rajtuk gyakorlatilag semmi sem múlik. A Híd ugyan kerületi és járási szinteken láttamozza a helyű koalíciókat, ám ezek a döntések is főleg arról szólnak, hogy ha lehet, mellőzzék a Smert a partnervá­lasztásban, az MKP még ilyenfajta határokat sem szabott meg. S mivel helyi szinteken általában áthidalhatatlan ellen­tétek feszülnek a két párt között, a pártközpontok is tudato­sítják, hogy gyakorlatilag nem tudják befolyásolni az MKP és a Híd- helyi együttműködését. És nem is akarják. így kerek a történet. A többi csak mediális maszlag. Annak rendje és módja szerint néhány dél-szlovákiai telepü­lésen már bejelentették, hogy az egyes pártok kit indítanak a polgármesteri tisztségért. Ám eddig még nem hallottunk olyat, hogy a Híd és az MKP ugyanazt indítja vagy támogatja, esetleg közös listán indulnak képviselőjelöltjei. Csodálkoz­nánk is azon, ha hirtelen gomba módra szaporodnának a kö­zös jelöltek. Nincs is ezzel semmi baj, azért vannak a pártok, meg az erős függetlenek, hogy megmérkőzzenek egymással. Csak aztán november 16-án nehogy azt hallgassuk a párt­központoktól meg a helyi szervezetektől, hogy a másik miatt elveszett tíz vagy száz magyar bástya. Nem. Ahhoz, hogy el­vesszen, két akarat kell. Csak ezt kell tudatosítani, és innen­től fogva minden jajveszékelés hamis. TALLÓZÓ FÁZ A német mezőgazdasági miniszter szerint Oroszor­szág nem bírja sokáig az uni­ós agrártermékekre beveze­tett importtilalmat. Christian Schmidt szerint Moszkva sa­ját magának árt az embargó­val, és nem biztos, hogy „fél év múlva is az lesz az állás­pontja, mint jelenleg”. A mi­niszter a Frankfurter Allge­meine Sonntagszeitung című lapnak hangsúlyozta, Orosz­ország „mezőgazdasági önel­látó képessége csak 60 százalékos”, és a hazai terme­lésre támaszkodva nem tudja betölteni az egyebek között a tejtermékellátásban keletke­zett hiányt. Vlagyimir Putyin orosz elnök érdekelt az agár­termékek árának stabilitásá­ban és az ellátásbiztonság megőrzésében, és gyorsan véget vethet a mezőgazdasá­gi termékek sorára beveze­tett importtilalmat kiváltó nyugati szankcióknak. „Eh­hez csupán konstruktívan kell viszonyulnia az ukrán válsághoz a megoldást aka­dályozó jelenlegi destruktív politika helyett” - mondta Schmidt. Oroszország a né­met agrártermékek második legfontosabb exportpiaca az EU-n kívüli régiókban, de így is csak 7-8 százalékot képvi­sel a teljes német mezőgazda- sági kivitelben. Tavaly 1,7 milliárd eurót tett ki az Oroszországba irányuló né­met agrárexport, míg az ága­zat teljes kivitele 65 milliárd euró volt, a teljes német ex­port pedig meghaladta az 1000 milliárd eurót. Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő augusztus 7-én je­lentette be, hogy Oroszország egyévi időtartamra teljes em­bargót vet ki a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékek, a baromfi, a hal, a sajt, a tej és a tejter­mékek behozatalára az Euró­pai Unióból, az Egyesült Ál­lamokból, Ausztráliából, Ka­nadából és Norvégiából, vá­laszul a nyugati országok Oroszországgal szembeni szankcióira. (MTI) Tizenegy meghirdetett operációs programból kilenc keretében nem kapunk egy kanyi vasat sem 9:11 Nem, ez nem valamilyen mérkőzés eredménye. Sőt, még csak nem is uta­lás a WTC elleni táma­dásra. Csak egy matema­tikai arányosság. Kilenc aránylik a tizenegyhez. Tizenegy meghirdetett operációs programhoz aránylik az a kilenc, amely keretében nem kapunk egy kanyi vasat sem Brüsszeltől. LOVÁSZ ATTILA Bizony, Pozsonynak van egy 5 milliárd eurós problémája. Ha nem a mi közpénzeinkről lenne szó, kíváncsian várnánk a bizonyára nevetségesnek elő­re jelezhető magyarázatot. Sajnos nem tehetjük: ez az 5 milliárd nekünk, adófizetők­nek fog hiányozni. S közben igazából nem érdekel, mennyi­re fog hiányozni a megélhetési pályázatlenyúlóknak. Őket már rég rács mögött kéne tar­tani. Mert a történet pont erről szól, nem másról. Nem egyszer állapították meg a „mindentlegjobban- tudók” a virtuális térben, hogy európai csatlakozásunk alkal­mával a fejlett Nyugat jól átvert minket. Igen, így is látható, sőt még ráció is van a kijelentés­ben. De hát, aki azt gondolta, hogy a fejlett Nyugat szamari­tánus egyesület, amelyik a két szép szemünkért majd fölépíti nekünk is azt a rendszert, amelyben élnek, naiv volt. Ők maguknak építették azt a „fej­lett Nyugatot”, nem másoknak, tőlünk mondjuk annyit vártak, hogy mi is felépítsük a magun­két. Eközben - mondaná megint a sok „mindentleg- jobbantudó” - kikészítették az iparunkat. Igen, azt, amelyik 1203-as TAZ autót gyártott, amely a Volkswagen Bogará­nak sem volt konkurenciája, s közben eltelt 20 év. Tönkretet­ték a feldolgozóipart - igen, azt, amelyik élén a lenyúló em­berkék ma rönkfát szállítanak „oda”, hogy vissza, többszörös áron itteni fából készült bútort vehessünk. Meg tönkretették a mezőgazdaságot, amelyből a kohéziós alapok értékesítési hálózatokra küldött pénzét azért mégiscsak idehaza loptuk szét. Küldtek ide - bizonyára diverzió címén - technológiá­kat, üzemi kultúrát, oktatási pénzeket, meg miegymást, amelyek lehívására iparág ala­kult kis hazánkban, benne a soha semmit le nem gyártó, so­ha semmilyen szofisztikáit te­vékenységet nem végző pályá­zatírók és elbírálók villáival, limuzinjaival, érdemtelenül megnőtt életszínvonalával. Kedveseim, a fejlett Nyugat soha nem azzal jött ide, hogy hozza a sült galambot. Egyrészt ottan sem adják ingyen, kolbá­szokat sem láttunk kerítés gya­nánt. Piacot kerestek, kaptak, beruháztak, s vitték az adózás utáni (!!!) - itt nagyon meg­nyomnám a ceruzát, ha lehetne - jövedelmüket. Mi viszont százmilliós tételekben érkező nyugati pénzeket voltunk ké­pesek lenyúlni, iparágat építe­ni rájuk, három méter magas dombra kilátót építeni két csa­ládi ház áráért, Szlovákiában és Magyarországon a legmaga­sabb egy küométer autópálya ára, mintha itt lenne a sok alpe­si hegy meg a brazil mocsarak. Nos, ezt a nagyméretű államo­sított lopást unták meg az unalmas brüsszeli bürokraták, Kazimír miniszter meg törheti a fejét, mert kérges tenyerünk és mezítelen alsófelünk ellené­re tiszta befizetők leszünk az Unióban, úgy ám. Talán keve­sebbet kellett volna lopni, ked­ves döntéshozó uraimék, akkor talán a bejött pénzt sem muzsi­káltuk volna el, és még mindig kapnánk is valamit. Konklúzió? Az nincs. Hacsak nem az, hogy még a saját hibáinkból sem va­gyunk képesek tanulni, pedig a 9:11 kapóra jöhetne. Nem baj, majd patológiásán a Nyugatra mutogatunk, úgyis ők tehetnek mindenről. A nagy csávók mellén a legnagyobb csávó feszül (TASR/ AP-felvétel) Egy friss közvélemény-kutatás szerint az oroszok 87 százaléka van pozitív véleménnyel az elnökről Putyin „személyi kultusza” MTI-HÁTTÉR Miközben Nyugaton az uk­rán válsággal kapcsolatban egyesek már-már Adolf Hitler­hez hasonlítják, hazájában újabb és újabb magasságokba ér Vlagyimir Putyin orosz elnök népszerűsége és személyi kul­tusza is - írta a dpa német hír- ügynökség. Ez utóbbit jellemzi, hogy sok orosz három órát is hajlandó sorban állni a moszk­vai GUM áruházban, hogy meg­vásárolhassa egy, a napokban piacra dobott, Putyint dicsőítő pólókollekció egy-egy darabját. A 15 fajta ruhadarab közül az egyik lóháton ábrázolja az ál­lamfőt, és - a Tatu együttes egy slágerének címére utalva - azt hirdeti: „Senki sem érhet utol minket!”; egy másik pólón Pu­tyin az Oroszország által márci­usban Ukrajnától annektált Krím félszigeten koktélozik; egy harmadik szerint pedig ő „a legkedvesebb ember”. A napokban Mickey Rourke amerikai filmsztár is beállt a sorba, és vett magának egy Pu­tyint dicsőítő pólót. Nem ő az egyetlen kiöregedőben lévő nyugati színész, aki az orosz ál­lamfő mögé állt: Steven Seagal a Krímben tartott koncertet, Gérard Dépardieu pedig - aki korábban Óroszországban tele­pedett le adózási megfontolá­sokból - a napokban egy orosz- országi filmfesztiválon arról be­szélt, mennyire szereti Putyint. A fentieknél azonban beszé­desebb adat Putyin megítélésé­ről, hogy egy friss közvélemény­kutatás szerint az oroszok 87 százaléka van pozitív véle­ménnyel róla - januárban még csak 65 százalék. Az orosz elnök népszerű­ségéhez minden bizonnyal hoz­zájárul, hogy a Kreml által irá­nyított állami média egy rossz szót sem szól róla, bírálóit és az ellenzéket egész egyszerűen nem szólaltatja meg. Sőt: az ál­lami média egy bátor harcos képét festi Putyinról, aki a nyu­gati szankciók és a gazdasági hátulütők ellenére mindent megtesz, hogy védelmezze a ke­let-ukrajnai oroszajkú lakossá­got. Sok orosz pedig ezt hallva és látva kifejezetten büszke ar­ra, hogy Putyin jól elbánik a Nyugattal - különösen az Egye­sült Államokkal. Az oroszok eddig is hozzá­szokhattak, hogy a nyári hóna­pokban Putyint félmeztelenül lovagolva, vadászpuskával, horgászva vagy esetleg úszva láthatják, más alkalommal el­kötelezett állatvédőként ábrá­zoló képeket közöl az államfő férfiasságát hangsúlyozni kívá­nó média. Azonban idén nyáron már egy fokkal harciasabb a hangulat: a moszkvai metrót harckocsikat ábrázoló plakátok lepték el, a tévében egyre több a háborús film, az orosz hadsereg pedig a közelmúltban számta­lan gyakorlatot tartott az ukrán határnál. A pólókollekciónak termé­szetesen olyan darabja is van, amely katonai gyakorlóban áb­rázolja Putyint. Ä kollekció ter­vezői, Anna Jefremova és Ivan Jersov szerint azonban nem az állami média propagandája fe­lelős az elnök népszerűségéért, hanem Oroszország olyan kö­zelmúltbeli sikerei, mint példá­ul a téli olimpiai játékokon el­nyert aranyak, a Krím „vissza­csatolása”, vagy az orosz válo­gatott győzelme a májusi jégko­rong-világbajnokságon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom