Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-18 / 190. szám, hétfő
4 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 18. www.ujszo.com KOMMENTAR Együtt-MéNem MOLNÁR NORBERT Nem egész egy hónap múlva le kell adni az önkormányzati választásokon induló polgár- mester- és képviselőjelöltek listáját. Ilyenkor már nagyjából ismertek szoktak lenni a délszlovákiai városok esélyesebb polgármesterjelöltjei, de idén néhány kivételtől eltekintve nem igazán tiszta a kép. Ennek oka talán az, hogy ez az első olyan önkormányzati választás, amikor a két, Dél-Szlovákiára koncentráló párt komolyabban megmérkőzik egymással, hiszen a 2009-ben alakult Híd még féléves sem volt a legutóbbi önkormányzati voksoláskor. Akkor egyébként csak elvétve fogott össze az MKP a Híddal, nem véletlenül. Mindkét párt bizonyítani akart: az MKP azt, hogy a szakadárok nélkül is megingathatatlan a pozíciója a régiókban, a Híd pedig azt, hogy neki is van helye a Nap alatt. 2009-ben a várakozásoknak megfelelően az MKP - néhány, főleg városi kivételtől eltekintve - le is győzte a Hidat, amelyiknek addig nem sikerült kiépítenie helyi bázisait. Most sincs ez egyébként másként, helyi szinteken az MKP jóval szervezettebb, mint legnagyobb ellenfele. Ahogy azt már az utóbbi, néhány más jellegű választás előtt is megszokhattuk, mindkét párt központilag kiereszt egy lila felhőt arról, hogy együtt kellene működni, mert ki működjön együtt, ha nem a két magyar párt. Hogy a központok ezt mennyire gondolják komolyan, kérdéses. Szerintem semennyire. Mediális alapnak nem rossz: lebegtetni a nyilatkozatot, hogy mi akartuk, de a másikkal nem lehet. Ám mindkét pártközpontban tudják, hogy rajtuk gyakorlatilag semmi sem múlik. A Híd ugyan kerületi és járási szinteken láttamozza a helyű koalíciókat, ám ezek a döntések is főleg arról szólnak, hogy ha lehet, mellőzzék a Smert a partnerválasztásban, az MKP még ilyenfajta határokat sem szabott meg. S mivel helyi szinteken általában áthidalhatatlan ellentétek feszülnek a két párt között, a pártközpontok is tudatosítják, hogy gyakorlatilag nem tudják befolyásolni az MKP és a Híd- helyi együttműködését. És nem is akarják. így kerek a történet. A többi csak mediális maszlag. Annak rendje és módja szerint néhány dél-szlovákiai településen már bejelentették, hogy az egyes pártok kit indítanak a polgármesteri tisztségért. Ám eddig még nem hallottunk olyat, hogy a Híd és az MKP ugyanazt indítja vagy támogatja, esetleg közös listán indulnak képviselőjelöltjei. Csodálkoznánk is azon, ha hirtelen gomba módra szaporodnának a közös jelöltek. Nincs is ezzel semmi baj, azért vannak a pártok, meg az erős függetlenek, hogy megmérkőzzenek egymással. Csak aztán november 16-án nehogy azt hallgassuk a pártközpontoktól meg a helyi szervezetektől, hogy a másik miatt elveszett tíz vagy száz magyar bástya. Nem. Ahhoz, hogy elvesszen, két akarat kell. Csak ezt kell tudatosítani, és innentől fogva minden jajveszékelés hamis. TALLÓZÓ FÁZ A német mezőgazdasági miniszter szerint Oroszország nem bírja sokáig az uniós agrártermékekre bevezetett importtilalmat. Christian Schmidt szerint Moszkva saját magának árt az embargóval, és nem biztos, hogy „fél év múlva is az lesz az álláspontja, mint jelenleg”. A miniszter a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című lapnak hangsúlyozta, Oroszország „mezőgazdasági önellátó képessége csak 60 százalékos”, és a hazai termelésre támaszkodva nem tudja betölteni az egyebek között a tejtermékellátásban keletkezett hiányt. Vlagyimir Putyin orosz elnök érdekelt az agártermékek árának stabilitásában és az ellátásbiztonság megőrzésében, és gyorsan véget vethet a mezőgazdasági termékek sorára bevezetett importtilalmat kiváltó nyugati szankcióknak. „Ehhez csupán konstruktívan kell viszonyulnia az ukrán válsághoz a megoldást akadályozó jelenlegi destruktív politika helyett” - mondta Schmidt. Oroszország a német agrártermékek második legfontosabb exportpiaca az EU-n kívüli régiókban, de így is csak 7-8 százalékot képvisel a teljes német mezőgazda- sági kivitelben. Tavaly 1,7 milliárd eurót tett ki az Oroszországba irányuló német agrárexport, míg az ágazat teljes kivitele 65 milliárd euró volt, a teljes német export pedig meghaladta az 1000 milliárd eurót. Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő augusztus 7-én jelentette be, hogy Oroszország egyévi időtartamra teljes embargót vet ki a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékek, a baromfi, a hal, a sajt, a tej és a tejtermékek behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából, válaszul a nyugati országok Oroszországgal szembeni szankcióira. (MTI) Tizenegy meghirdetett operációs programból kilenc keretében nem kapunk egy kanyi vasat sem 9:11 Nem, ez nem valamilyen mérkőzés eredménye. Sőt, még csak nem is utalás a WTC elleni támadásra. Csak egy matematikai arányosság. Kilenc aránylik a tizenegyhez. Tizenegy meghirdetett operációs programhoz aránylik az a kilenc, amely keretében nem kapunk egy kanyi vasat sem Brüsszeltől. LOVÁSZ ATTILA Bizony, Pozsonynak van egy 5 milliárd eurós problémája. Ha nem a mi közpénzeinkről lenne szó, kíváncsian várnánk a bizonyára nevetségesnek előre jelezhető magyarázatot. Sajnos nem tehetjük: ez az 5 milliárd nekünk, adófizetőknek fog hiányozni. S közben igazából nem érdekel, mennyire fog hiányozni a megélhetési pályázatlenyúlóknak. Őket már rég rács mögött kéne tartani. Mert a történet pont erről szól, nem másról. Nem egyszer állapították meg a „mindentlegjobban- tudók” a virtuális térben, hogy európai csatlakozásunk alkalmával a fejlett Nyugat jól átvert minket. Igen, így is látható, sőt még ráció is van a kijelentésben. De hát, aki azt gondolta, hogy a fejlett Nyugat szamaritánus egyesület, amelyik a két szép szemünkért majd fölépíti nekünk is azt a rendszert, amelyben élnek, naiv volt. Ők maguknak építették azt a „fejlett Nyugatot”, nem másoknak, tőlünk mondjuk annyit vártak, hogy mi is felépítsük a magunkét. Eközben - mondaná megint a sok „mindentleg- jobbantudó” - kikészítették az iparunkat. Igen, azt, amelyik 1203-as TAZ autót gyártott, amely a Volkswagen Bogarának sem volt konkurenciája, s közben eltelt 20 év. Tönkretették a feldolgozóipart - igen, azt, amelyik élén a lenyúló emberkék ma rönkfát szállítanak „oda”, hogy vissza, többszörös áron itteni fából készült bútort vehessünk. Meg tönkretették a mezőgazdaságot, amelyből a kohéziós alapok értékesítési hálózatokra küldött pénzét azért mégiscsak idehaza loptuk szét. Küldtek ide - bizonyára diverzió címén - technológiákat, üzemi kultúrát, oktatási pénzeket, meg miegymást, amelyek lehívására iparág alakult kis hazánkban, benne a soha semmit le nem gyártó, soha semmilyen szofisztikáit tevékenységet nem végző pályázatírók és elbírálók villáival, limuzinjaival, érdemtelenül megnőtt életszínvonalával. Kedveseim, a fejlett Nyugat soha nem azzal jött ide, hogy hozza a sült galambot. Egyrészt ottan sem adják ingyen, kolbászokat sem láttunk kerítés gyanánt. Piacot kerestek, kaptak, beruháztak, s vitték az adózás utáni (!!!) - itt nagyon megnyomnám a ceruzát, ha lehetne - jövedelmüket. Mi viszont százmilliós tételekben érkező nyugati pénzeket voltunk képesek lenyúlni, iparágat építeni rájuk, három méter magas dombra kilátót építeni két családi ház áráért, Szlovákiában és Magyarországon a legmagasabb egy küométer autópálya ára, mintha itt lenne a sok alpesi hegy meg a brazil mocsarak. Nos, ezt a nagyméretű államosított lopást unták meg az unalmas brüsszeli bürokraták, Kazimír miniszter meg törheti a fejét, mert kérges tenyerünk és mezítelen alsófelünk ellenére tiszta befizetők leszünk az Unióban, úgy ám. Talán kevesebbet kellett volna lopni, kedves döntéshozó uraimék, akkor talán a bejött pénzt sem muzsikáltuk volna el, és még mindig kapnánk is valamit. Konklúzió? Az nincs. Hacsak nem az, hogy még a saját hibáinkból sem vagyunk képesek tanulni, pedig a 9:11 kapóra jöhetne. Nem baj, majd patológiásán a Nyugatra mutogatunk, úgyis ők tehetnek mindenről. A nagy csávók mellén a legnagyobb csávó feszül (TASR/ AP-felvétel) Egy friss közvélemény-kutatás szerint az oroszok 87 százaléka van pozitív véleménnyel az elnökről Putyin „személyi kultusza” MTI-HÁTTÉR Miközben Nyugaton az ukrán válsággal kapcsolatban egyesek már-már Adolf Hitlerhez hasonlítják, hazájában újabb és újabb magasságokba ér Vlagyimir Putyin orosz elnök népszerűsége és személyi kultusza is - írta a dpa német hír- ügynökség. Ez utóbbit jellemzi, hogy sok orosz három órát is hajlandó sorban állni a moszkvai GUM áruházban, hogy megvásárolhassa egy, a napokban piacra dobott, Putyint dicsőítő pólókollekció egy-egy darabját. A 15 fajta ruhadarab közül az egyik lóháton ábrázolja az államfőt, és - a Tatu együttes egy slágerének címére utalva - azt hirdeti: „Senki sem érhet utol minket!”; egy másik pólón Putyin az Oroszország által márciusban Ukrajnától annektált Krím félszigeten koktélozik; egy harmadik szerint pedig ő „a legkedvesebb ember”. A napokban Mickey Rourke amerikai filmsztár is beállt a sorba, és vett magának egy Putyint dicsőítő pólót. Nem ő az egyetlen kiöregedőben lévő nyugati színész, aki az orosz államfő mögé állt: Steven Seagal a Krímben tartott koncertet, Gérard Dépardieu pedig - aki korábban Óroszországban telepedett le adózási megfontolásokból - a napokban egy orosz- országi filmfesztiválon arról beszélt, mennyire szereti Putyint. A fentieknél azonban beszédesebb adat Putyin megítéléséről, hogy egy friss közvéleménykutatás szerint az oroszok 87 százaléka van pozitív véleménnyel róla - januárban még csak 65 százalék. Az orosz elnök népszerűségéhez minden bizonnyal hozzájárul, hogy a Kreml által irányított állami média egy rossz szót sem szól róla, bírálóit és az ellenzéket egész egyszerűen nem szólaltatja meg. Sőt: az állami média egy bátor harcos képét festi Putyinról, aki a nyugati szankciók és a gazdasági hátulütők ellenére mindent megtesz, hogy védelmezze a kelet-ukrajnai oroszajkú lakosságot. Sok orosz pedig ezt hallva és látva kifejezetten büszke arra, hogy Putyin jól elbánik a Nyugattal - különösen az Egyesült Államokkal. Az oroszok eddig is hozzászokhattak, hogy a nyári hónapokban Putyint félmeztelenül lovagolva, vadászpuskával, horgászva vagy esetleg úszva láthatják, más alkalommal elkötelezett állatvédőként ábrázoló képeket közöl az államfő férfiasságát hangsúlyozni kívánó média. Azonban idén nyáron már egy fokkal harciasabb a hangulat: a moszkvai metrót harckocsikat ábrázoló plakátok lepték el, a tévében egyre több a háborús film, az orosz hadsereg pedig a közelmúltban számtalan gyakorlatot tartott az ukrán határnál. A pólókollekciónak természetesen olyan darabja is van, amely katonai gyakorlóban ábrázolja Putyint. Ä kollekció tervezői, Anna Jefremova és Ivan Jersov szerint azonban nem az állami média propagandája felelős az elnök népszerűségéért, hanem Oroszország olyan közelmúltbeli sikerei, mint például a téli olimpiai játékokon elnyert aranyak, a Krím „visszacsatolása”, vagy az orosz válogatott győzelme a májusi jégkorong-világbajnokságon.
