Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)

2014-08-15 / 188. szám, péntek

A szabadegyetem előadássorozatát a magyar nemzetstratégia alaptéziseinek fóruma nyitotta meg. Erről a téma három legavatottabb szakértője beszélgetett: Potápi Árpád János nemzetstratégiáért felelős államtitkár, Szász Jenő, a Nem­zetstratégiai Kutatóintézet elnöke, valamint Felvidék legendája, Duray Miklós. A szakemberek egyetértettek abban, téves az a nézet, mely szerint a nemzet­politika elméleti tudomány. Ahogy magában a politika is értelmét vesztené, ha elméleti síkon maradna, úgy gyakorlati megvalósítás nélkül a nemzetpolitika is csak egy helyben toporogna. Idén áprilisban bebizonyosodott, hogy a 2010-ben végbement paradigmaváltás folytatódhat tovább. Ennek kapcsán fejtette ki Szász Jenő, hogy ez a négy év az ünnepnapokról szólt, a megannyi intézkedés évtize­des törlesztésként hatott. Ám a most következő évek a munkás hétköznapokról, a tényszerű intézkedésekről kell, hogy szóljanak, annak érdekében, hogy a Tria­non okozta hátráltató tényezőkre érdemleges válaszok születhessenek. Mindezt gazdasági alapon kell megvalósítani, hiszen egy erős és stabil anyaországi gaz­dasági helyzet, biztonságérzetet nyújt a határon túli magyaroknak is. Ezt célozza az anyaországban kidolgozott Wekerle-terv, Erdély esetében a Mikó Imre Terv, valamint a Felvidéken frissen elkészült Baross Gábor Terv. Szász Jenő továbbá felvázolta az NSKI által kidolgozott Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030-at és a Kárpát-medencei Hálózatfejlesztés című stratégiai dokumentumokat, melyek szintén a nemzeti integráció ügyét szolgálják. Zárásként a három szakember kinyilvánította szándékát, hogy Esterházy János iránti tiszteletük jeléül kezdeményezni fogják egy, a mártír gróf nevét viselő felvi­déki akadémia létrehozását. Ákos „Nem lehet helye lemondásnak” Esterházy János életére, hősies kiállására, mártíromságára emlékezve vette kez­detét a II. Martosi Szabadegyetem. A Martosi Kultúrotthonban megtartott teltházas nyitóünnepségen Gubík László főszervező, a Via Nova Ifjúsági Csoport elnöke üdvözölte elsőként az egybegyűlteket. „Szerencsés az az ifjúság, amelynek olyan igazodási pontjai vannak, mint a mi történelmi nagyjaink, köztük Esterházy János” fogalmazott az ifjúsági szervezet vezetője. A tavalyi rendezvény Márai-kiállítással vette kezdetét, idén Hommage ’A Esterházy János - Nem lehet helye a lemon­dásnak címmel nyílt tárlat, amely a Pozsonyi Magyar Galéria Esterházyról szóló festmény- és grafikai gyűjteményének darabjait mutatja be. Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a megnyitón így fogalma­zott: Esterházy János sorsa elszomorító, megdöbbentő, ugyanakkor felemelő. „Kevesen voltak, akik a magyarság érdekeit olyan elvi következetességgel és olyan magasrendű erkölcsi szinten képviselték, mint Esterházy János” - jelen­tette ki. Beszédet mondott Martényi Árpád, az Esterházy János Emlékbizottság elnöke is, aki kiemelte, hogy az ifjúság politikai és kulturális nevelésében nagy jelentősége van a nyári egyetemeknek, rámutatva arra, hogy Esterházy gróf is előszeretettel látogatta annak idején az ilyen jellegű rendezvényeket. Kalita Gábor felvidéki képzőművész a megnyitón elmondta, hogy a kiállítás magyar szívű képzőművészek alkotásain keresztül egy olyan ember, egy olyan mártír élet­útját mutatja be, aki soha nem hagyta el a felvidékieket. „Esterházy mindvégig itt volt köztünk, még a gulág és a kommunista börtönök poklaiban is - fogalmazott. A tárlat a szabadegyetem ideje alatt a helyi kultúrházban volt megtekinthető. Tibi ,,fl kisebbségi kultúrákat meg kell őrizni” A Körkép-sátor csütörtöki programjának vendégi voltak Marek Vagovič, a .týždeň hetilap és Bódis András, a Heti Válasz oknyomozó újságírói, valamint Ablonczy Bálint, a Heti Válasz belpolitikai rovatvezetője, akik az újságírás presztízséről és izgalmairól, kulisszatitkairól meséltek a közönségnek. Megtudhattuk, hogy az iga­zi tényfeltáró munkához leginkább kíváncsi és merész természet, a háttérszálak felgöngyöléséhez sok személyes találkozás és terepmunka szükséges. Nem utol­só sorban pedig erős idegzet. Dia 11 «.*».1 <s: áC I'*®"* '" 1 ■ma Björn Cato Funnemar előadása kezdte meg csütörtökön a nap előadássoroza­tát. A norvég emberjogi aktivista számára nem ismeretlen a kisebbségi lét, hiszen édesanyja révén finn, édesapja révén norvég származású, felesége pedig len­gyel. Ebből kifolyólag mindig is foglalkoztatta a kisebbségi jogvédés fontossága. Több ízben foglalkozott magyar ügyekkel is munkássága során, az elmúlt hó­napokban pedig az EBESZ megfigyelőjeként követte az ukrajnai eseményeket. Ezekről az élményeiről (pl. fogva tartásáról), véleményéről ezzel kapcsolatban és a kárpátaljai magyarság helyzetéről mondta el meglátásait a délelőtti, meglepően friss közönség előtt. A publikum mindezt aktív bekapcsolódással és kérdések hal­mazával viszonozta. Ákos A szlovákiai magyar felsőoktatás múltia, jelene és jövője a Selye János Egyetemen Az idén megalakulásának tizedik évfordulóját ünneplő SJE rektora, Tóth János és Bugár Gergely folytatott beszélgetést, felvázolva az elmúlt időszak történéseit, és a következő tíz év terveit. Az egyetlen önálló szlovákiai magyar felsőoktatási intéz­mény vezetője elmondta, az egyetem igazolta létjogosultságát, az elmúlt években 5300 diplomát adott ki. Az ország legkisebb egyetemeként igyekeztek a szükség­ből erényt kovácsolni, az alapszakok fejlesztésével minőségi képzést nyújtani, a doktori iskolai programokkal pedig új lehetőségeket biztosítani a felvidéki magyar értelmiség számára. Tóth János kiemelte, az egyetem oktatói számához viszonyít­va a tudományos publikációk mennyisége és minősége alapján a legjobbak között szerepel. A következő tanév a tízéves évforduló jegyében telik, az ünnepségsorozat első állomása a szeptember 19-én tartandó tanévnyitó. Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom