Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-02 / 177. szám, szombat
o N on 2014. augusztus 2., szombat, 8. évfolyam, 31. szám TOP 10 A legtöbbet kereső sztárok 12. oldal A Tuileriák kertje. 1564-ben Philibert Delorme tervei alapján Medici Katalin építtette. Egy évszázaddal később XIV. Lajos kertésze, André Le Nőtre rendezte át egyenes kerti utakkal és nyírt bokrokkal. Ekkoriban nyílt meg a kert a nagyközönség előtt, s hamar divatos korzó lett. Az 1990-es években aztán újra átrendezték a parkot, s lejtős terasszal és zártkerttel bővítették. (Fotók: Wikipedia/Cristian Bortes, tasr/ap, sita/ap, Aurouze) Aristide Maillol szobra mellet suhan a rágcsáló DESTRUCTION desANIMAUX NUISIBLfS Turistalátványosság az 1872-ben alapított kártevőirtó szaküzlet a patkányirtás áldozataival „Ott futott egy patkány" - mutatja a fiatalember. Barátnője nincs meghatódva a látványtól. Óriási patkányok lepték el a Tuileriák kertjét Párizsban Hatalmas méretű patkányok árasztották el a Tuileriák kertjét Párizsban: a világ egyik leggyönyörűbb közparkjaként számon tartott zöldövezetben a turisták által hátrahagyott nagy mennyiségű szemét miatt szaporodtak el a kártevők. A Szajna és a Louvre által határolt parkban állandó problémát jelent a rágcsálók jelenléte, különösen a nyári hónapokban, amikor a pik- nikezők elfoglalják a füves területet és szinte mindenhol szemetet hagynak maguk után. A nagy számban érkező patkányok a látogatók között osonva csipegetik fel az élelmet - adta hírül a The Daily Mail című brit lap internetes kiadása. A Louvre munkatársai az illetékes városi hatóságokkal együttműködve igyekeznek kordában tartani a rágcsálókat, ám a múlt héten már tarthatadanná vált a helyzet, kénytelenek voltak egy kártevőirtó céget is segítségül hívni. A kertészek megpróbálták „ökológiai méreggel” orvosolni a problémát, de nem jártak sikerrel. A múzeum egyik alkalmazottja szerint a harcot tovább nehezíti, hogy az állatbarát turisták még vizet is adnak a patkányoknak. A kertészek egyike, Audrey Hacherez „rettenetesnek” nevezte a helyzetet, és elmondta: a kertészek attól félnek, hogy az állatok megharapják őket. A párizsiak többségét azonban szemmel láthatólag nem zavarják a patkányok, és a jelenlétükben is tovább folytatják az, eszegetést és a pihenést. A külföldiek azonban tanácstalanul néznek szembe a kártevőkkel - állapította meg a Le Figaro. Xavier Francolon fényképész épp egy sorozatot készített a patkányokról a Tuileriákban, amikor egy holland férfi, aki a családjával sétálgatott arrafelé, megkérdezte: mi volt az a nem túl vadnak tűnő állat. „Nos, ez egy patkány” - válaszolta a fényképész. A férfi megdöbbent, a gyerekek kevésbé, valószínűleg most tértek vissza a Párizs melletti Disneylandből, mert a kicsik ujjal mutogattak a patkányra, s közben örvendezve kiabálták: nézd, ott van Ratatouille! A francia sajtó szerint az amúgy a legtöbbek számára visz- szataszító állat elfogadtatását a közelmúltban segítette a Lecsó című amerikai animációs film, amelynek főhőse egy patkány, és a Disneyland egy új attrakciója, a látogatókat az említett film világába repítő Ratatouille. A Le Párisién című lap hatmillióra becsülte a patkányok számát a francia fővárosban, hivatalosan becsült adat nincs. Nem meglepő éjszaka patkányokat látni Párizsban - állapította meg Cécile Aurouze, a városi kártevők elleni harcra szakosodott Aurouze cég vezetője. A helyiek, de a turisták is jól ismerik a városközpontban levő üzletét. Cécile ükapja alapította a világ első és egyben leghíresebb patkányirtó boltját 1872-ben. A kártevőirtó üzlet ma már igazi turistanevezetesség: kirakatában 1925 óta tucatnyi döglött patkány lóg. Fejüket a hagyományos, lecsapódó csapda roppantotta össze. „Soha nem fogjuk kivenni őket” - jelentette ki Cecile, aki megerősítette, még mindig igény van a munkájukra. Jól menő cég az Aurouze, tavaly másfél millió eurós forgalmat bonyolított le. (MTI, ug)
