Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-14 / 187. szám, csütörtök
1121 Virágoskert 2014. augusztus • www.ujszo.com KERTÉSUDVARl Szaporítsuk gyorsan és egyszerűen évelő virágainkat öbb módja van ennek az egyszerű és gyors műveletnek: legszebb virágainkat szaporíthatjuk tőosztással, hagymával, rizómával, szár-, gyökérvagy levéldugvánnyal, buj- tással, gyökérrel, ritkáb- ^ ban oltással (azálea, kúszó fátyolvirág) és oltással (citrusfélék). Összeállításunkban az egyes szaporítási módokat mutatjuk be. TŐOSZTÁS A növényt - pl. százszorszép, ámyékliliom, bugás lángvirág, varjúháj, kaukázusi zergevirág, madárhúr, tavaszi békaszem - kiássuk a földből, tövét több részre szedjük. Ügyeljünk arra, hogy minden résznek elegendő gyökere és föld feletti rügye legyen. Minden egyes részt az előre elkészített helyre küMár most kell tennünk azért, hogy jövő tavasszal még több, még szebb virág díszítse kertünket. Az évelő virágok szaporítása augusztusban a legidőszerűbb. lön-külön ültetjük. Gödröt vágunk, vizet öntünk bele, majd belehelyezzük a növényt, s ráhúzzuk a földet. Őszig gyökeret ereszt, és jövőre már virágozni fog. mával vagy gyökértörzzsel szaporítható, mint például az illatos harangvirág. Több növény fiatal palántákat, indákat növeszt - mint pl. a indás ínfű -, ezeket könnyen levághatjuk az anyanövényről, és kedvünk szerint bárhová elültethetjük. HAGYMAGUMÓ Főleg a dáliát és a kardvirágot szaporíthatjuk hagymagumóval, amelyen minden évben új gumókezdemények nőnek. Ezeket nem ősszel, hanem a jövő év tavaszán, áprilisban kell elültetetni. Most csak az a feladatunk, hogy kiássuk, osztályozzuk és fagymentes helyiségben sötétben, hűvös helyen teleltessük a hagymagumókat. DUGVÁNY Készíthetünk dugványt jól fejlett oldal- vagy csúcshajtásból, de ügyeljünk arra, hogy a hajtáson legyen néhány levél. így szaporíthatjuk a muskátlit, a fuksziát, a borostyánt, a tatárvirágot és a krizantémot. Gyökérdugvánnyal szaporítjuk a szellőrózsát. Éles késsel vágjunk le a gyökérből egy 15-20 cm-es darabot. Ügyeljünk arra, hogy az olló vagy a kés éles legyen, ne roncsoljuk a gyökereket. SARJ HAGYMA A hagymás virágok - pl. tulipán, nárcisz, jácint, tavaszi tőzike, hóvirág, liliom - sarjhagymát növesztenek, ezzel szaporíthatok. Júniusban-júliusban felszedjük a virághagymákat a földből, s augusztusban- októberben újra elültetjük, külön-külön a sarjhagymá- kat is. Az ideális mélységet a hagyma szélességének kétszerese adja meg. Ha ládába vagy virágtartóba ültetjük, akkor koratavasszal már gyönyörködhetünk a virágokban. GYÖKÉRTÖRZS (RIZÓMA), INDA Néhány növény föld alatti részével, a rizóAZ OLVASO KERDEZ - A SZAKEMBER VÁLASZOL Meddig tarthatjuk a szabadban szobanövényeinket? Jelige: Tanácstalan. „Soha nem tudom, mikor kell a nyárra kitett szobanö- vényeket ismét bevinni. Ennek aztán mindig megfizetem az árát: egy-két növényem elpusztul." Bár augusztusban az éjszakák már hűvösebbek, még mindig kint hagyhatjuk a szobanövényeket - hadd nyaraljanak! Számukra a „vakáció" március második felében kezdődik és szeptember első feléig tart. Lehetőleg borús időben vigyük őket ki, hogy fokoSzabó Anna agrármérnök zatosan szokjanak hozzá a hőmérséklethez, és hogy ne égessék meg őket az erős napsugarak. Ha épp napos az idő, helyezzük őket árnyékba. Az azálea, a klívia (kafferli- liom), a dracéna (sárkányfa), a jukka, az aszparágusz, a fikusz és a kínai mályvarózsa a félámyékos helyet kedveli, az üvegágy vagy a fóliasátor pedig a kaktuszoknak, az orchideáknak és a pozsgásoknak kedvez. A hosszabb ideig tartó esős, hűvös időben így védhetjük meg őket a túlzott nedvességtől, ami árthat nekik. Itt helyezhetjük el az egyéb trópusi fajtákat, főleg a fiatal növényeket, amelyek nyáron át megerősödhetnek. "Több szobanövényt egyenesen a szabadba ültethetünk, főleg a hagymásokat: mint pl. a hajnalcsillagot, továbbá a virágzókat, mint pl. a fuksziát és a rozmaringot. Ha túl sok napfény éri a növényt, úgy védjük gyökereit a kiszáradástól és a túlhevüléstől, hogy a virágcseréppel együtt helyezzük a talajba. A kisebb cserepeket ládákba rakhatjuk, a közöttük lévő helyet pedig tőzeggel tölthetjük ki. A magas növényeket rögzítsük, hogy fel ne boruljanak. Nyáron főleg a gyökérrendszer regenerálódik, ezért ez a fajta „nyaraltatás" a legyengült gyökerű növények védelmére kiválóan alkalmas. A talajnak azonban lazának, tápanyagban és humuszban gazdagnak kell lennie. Néha permetezzük meg az egész növényt és a környékét is, ily módon mikroklíma alakul ki körülötte. Erre a nap által felmelegített álló vizet használjunk. Nyár végén fokozatosan korlátozzuk az öntözést és a tápoldatozást, hogy az új hatások vagy hagymák alaposan kifejlődjenek. Az időjárás szerint lassan szoktassuk hozzá a növényeket a zárt környezethez és még mielőtt megérkeznek az alacsony éjszakai hőmérsékletek, telepítsük őket ismét zárt helyre.