Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-12 / 185. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 12. www.ujszo.com Johannis az elnökjelölt Bukarest. Klaus Johannist, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét indítja jelöltként a romániai államfőválasztáson a két legnagyobb ellenzéki párt - a PNL, és ajobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) - összefogásával létrejött Keresztény-liberális Szövetség (ACL). A felmérések megerősítették, hogy Jo- hannisnak nagyobb esélye van legyőzni a szociáldemokrata Victor Ponta kormányfőt, mint a PDL által j avasolt Catalin Predoiu volt igazságügyi miniszternek. Romániában november 2- án rendeznek elnökválasztást. (MTI) Kétezer bevándorló Róma. A hét végén több mint kétezer illegális bevándorlót mentettek ki a tengerből az észak-afrikai és az olasz partok között a Mare Nostrum humanitárius-katonai misszióban szolgáló olasz hadihajók - közölte tegnap az olasz hadi- tengerészet. Közülük a legnagyobb csoport, több mint 1700 illegális bevándorló a San Giusto hadihajó fedélzetén tegnap érkezett meg a Reggio Calabria kikötőjébe. A bevándorlókat először orvosi vizsgálatnak vetették alá. Nem volt közöttük beteg. (MTI) Ebola-járvány Fokozott erőfeszítések Monrovia. A nyugat-afrikai országok a hétvégén fokozták az év eleje óta közel ezer ember halálát okozó Ebola-járvány megfékezésére irányuló erőfeszítéseiket. Az Ebola-fertőzés gyanújával Németországban, Kanadában és Szaúd-Arábiá- ban kórházba szállítottakról megállapították, hogy nem a vírus betegítette meg őket. Romániában és Hongkongban is vizsgálnak Afrikából visszatért betegeket Ebola-fertőzés gyanúja miatt, és újabb betegről derült ki Nigériában, hogy biztosan Ebola-vírus fertőzte meg. Libériában, ahol az országban pusztító járvány miatt augusztus 6-án 90 napos szükségállapotot rendeltek el, segélyvonalat hoztak létre, hogy felhívják a lakosság figyelmét a megelőzés fontosságára. A központ szóvivője elmondta, hogy 3 nap alatt mintegy 3500 hívást fogadtak, a telefonálók jellemzően Ebola-gyanús eseteket jelentettek vagy tájékozódni akartak. Sierra Leonéban mintegy 1500 katonát és rendőrt vezényeltek ki az Ebola megfékezése érdekében elfogadott intézkedések végrehajtására. (MTI) Ellenfelei attól tartanak, hogy Törökország távolabb kerül az atatürki világi eszméktől Erdogan szerint győzelme egyben a demokrácia diadala A választások másnapján Isztambulban. A vasárnapi török elnökválasztást megnyerő Recep Tayyip Erdogan kormányfő 11 év alatt mostanra abszolút hatalmat épített ki magának, de közben az ország népét nagyon megosztó vezetővé vált. Az Európai Unió tegnap arra szólította fel Erdogant, hogy töltsön be békéltető szerepet a török társadalomban. (SITA/AP-felvétel) Ankara. A nemzeti akarat és a demokrácia diadalának nevezte Recep Tayyip Erdogan török kormányfő vasárnap este az aznapi elnökválasztáson aratott győzelmét. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ A leendő államfő több ezer híve előtt, pártja ankarai központi épületének erkélyéről beszélve köszönetét mondott a rá szavazóknak, és azt hangoztatta, hogy az országban új korszak kezdődik, amely reményei szerint a nemzeti megbékélés időszaka lesz. Erdogan, aki 2003 óta vezette a török kormányt, a nem hivatalos végeredmény szerint már az első fordulóban megnyerte az ország történelmének első közvetlen elnökválasztását. A leadott szavazatok 99 százalékának feldolgozása alapján az iszlamista gyökerű Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) színeiben kormányzó konzervatív miniszterelnök a szavazatok 52,1 százalékával áll az első helyen, messze lehagyva a szociáldemokrata és nacionalista ellenzék közös jelöltjét, Ekmeleddin Ihsanoglu 70 éves történészt (38,9 százalék) és a kurd kisebbség jelöltjét, Selahattin Demirtast (mintegy 9 százalék) - jelentette a CNN Türk és az NTV televízió. Erdogan, akinek a 2015-ös parlamenti választásokon távoznia kellett volna a kormány éléről, nem rejtette véka alá, hogy továbbra is ellenőrizni kívánja a végrehajtó hatalmat és bővíteni akaija a többnyire protokolláris jellegű államfői hatásköröket. Törökország Erdogan vezetése alatt vált regionális gazdasági hatalommá. Ellenfelei viszont attól tartanak, hogy iszlamista gyökerei és a másként gondolkodókkal szembeni türelmetlensége miatt Erdogan elnöksége alatt az 1923-ban Kemal Ata- türk által megalapított világi köztársaság, NATO-tagállam és európai uniós tagjelölt távolabb kerül az atatürki világi eszméktől. Alkotmánymódosítási terveit politikai ellenlábasai máris hevesen bírálják. 2013 júniusában több millió török tiltakozott az utcákon a tekintélyelvű és iszlamista kormányzás ellen. A megmozdulások szigorú megtorlása árnyékot vetett a rendszerre. Tavaly télen soha nem látott korrupciós botrány tört ki, Erdogan egykori szövetségesét, Fethullah Gülen iszlamista imámot vádolta meg „összeesküvéssel”, és tisztogatást hajtott végre a rendőrség és igazságszolgáltatás soraiban, és korlátozta a közösségi médiát. „Erdogan számára nem az elnökválasztás megnyerése a legnehezebb, hanem az utána következő időszak” - vélte Ziya Meral, a cambridge-i egyetem tanára, aki szerint a török politikus „politikai jövője nagyban attól függ, hogyan tudja majd fenntartani az AKP feletti hatalmát”. Erdogan pályájának főbb állomásai Isztambul egyik kevésbé tehetős negyedében született 1954. február 26-án. Vallási intézményben végezte tanulmányait. Futballrajongó, a 70-es években a félprofi ligábanjátszott. 1981-ben a marmarai gazdaságtudományi egyetemen szerzett diplomát. 1976-ban csatlakozott politikai mestere, Necmettin Erbakan mozgalmához, aki tíz évvel később az első török iszlamista kormányfő lett. 1994. március 27-én megválasztották Isztambul főpolgármesterének. A hadsereg által lemondásra kényszerített Erbakan 1997-es bukása után kizárták a politikai életből és 1999-ben négy hónapra bebörtönözték. Politikai visszatérését 2001 júliusában engedélyezte az alkotmánybíróság. Megalapította az Igazságosság és Fejlődés Pártját (AKP), amelynek az elnöke lett. Az AKP megnyerte a 2002. novemberi választásokat, de miután két hónappal korábban a legfelsőbb választási tanács kizárta a jelölésből, Erdogan nem lehetett kormányfő. Jobbkezét, Abdullah Gült kérte meg, hogy töltse be a tisztséget, amíg sikerült megválasztatnia magát egy időközi választáson, amelyre az AKP-többségű parlament által elfogadott törvénymódosítás révén kerülhetett sor. 2003. március 11. óta áll a török kormány élén. (MTI) Párizs uniós fellépést sürget, Berlin nem szállít fegyvereket az övezetbe Washington felfegyverzi az iraki kurdokat MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Nagy a valószínűsége egy orosz inváziónak Donyeck körül szorosabb az ostromgyűrű Washington/Párizs/Berlin. Az Egyesült Államok megkezdte az Iszlám Állam (IÁ) nevű szélsőséges szunnita csoport ellen harcoló iraki kurd erők közvetlen felfegyverzését - közölték tegnap nevük elhallgatását kérő amerikai tisztségviselők. Azt egyelőre nem tudni, pontosan milyenfegyverekről vanszó, még azt sem árulták el, melyik kormányügynökség felelős a fegyverszállításokért. Annyi bizonyos, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) az utóbbi évtizedekben több hasonló felfegyverzési programot is végrehajtott titokban. Közben tegnap uniós fellépést sürgetett az LÁ szervezettel szemben a francia külügyminiszter, Olaszország pedig mára összehívta az Európai Unió Politikai és Biztonsági Bizottságát (PBB) az iraki helyzet megvitatására. Lau- rentFabius, a francia diplomácia vezetője Catherine Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének küldött levelében azt írta: az EU-nak sürgősen fegyverekkel és lőszerrel kell ellátnia az iraki kurdokat, miután Maszúd Barzani, az iraki kurd autonóm régió elnöke nemzetközi segítséget kért az IÁ elleni harchoz. Fabius egyúttal az EU külügyminiszteri tanácsának összehívását kérte. Az EU Tanácsának elnökségét betöltő Olaszország már kezdeményezte, hogy a tagállamok uniós nagykövetei ma a PBB rendkívüli ülésén vitassák meg a kérdést. Németország tegnap elzárkózott attól, hogy fegyverekkel lássa el az iraki kurdokat. A berlini kormányszóvivő közölte: Németországnem szállít fegyvereket konfliktus sújtotta övezetbe, és ezt az elvet továbbra isfentfogjatartani. Az al-Kaida iraki sejtjeként létrejött Iszlám Állam fegyveresei június óta jelentős területeket foglaltak el Irak északi és nyugati részén. Itt, illetve a Szíriái polgárháború alatt a szervezet által elfoglalt kelet-szíriai területeken egy, a saría (iszlám vallási jog) radikális értelmezésén alapuló „kalifátust” kiáltottak ki. MT1-TUDÓSÍTÁS Kijev. A kelet-ukrajnai o- roszbarát szakadárok harckocsival összezúztak egy trolibuszt a Luhanszk megyei Krasznodon városában. A trolibusz vezetője életét vesztette, az utasok közül sokan megsérültek. A tisztségviselő beszámolt arról, hogy az ukrán fegyveres erők körbezárták a Luhanszk megyei szeparatisták ellenőrzése alatt álló Krasznij Lucs városát, amely Donyeck megye határán, egy fontos közlekedési csomópontnál fekszik. Miután az ukrán fegyveres erők elfoglalták a kulcsfontosságú települést még szorosabbra vonták az ostromgyűrűt a megyeközpont körül. A városvezetés szerint tegnap is folytatódott a tűzharc Donyeckben a Kijev által terrorellenesnek nevezett kormányerők és a várost megszállva tartó oroszbarát szakadárok között. Donyeck városában vasárnap éjjel tüzérségi lövedék talált el egy börtönt. Egy elítélt meghalt, 18 megsérült, 106 megszökött. Néhányan közülük ugyanakkor tegnap reggel visszatértek a börtönbe. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnap fegy- vemyugvást sürgetett. Kijev- ben azonban attól tartanak, hogy humanitárius segítség- nyújtás ürügyén orosz csapatok vonulnak be Kelet-Ukraj- nába. Oroszország azt állítja, hogy nem akar egyoldalúan fellépni. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap bejelentette, hogy Oroszország megállapodott az ukrán hatóságokkal arról, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) égisze alatt humanitárius missziót indítanak Kelet- Ukrajnába a konfliktus által sújtott lakosság megsegítésére. Az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Németország óva inti Moszkvát attól, hogy humanitárius misszió ürügyén bármüyen katonai beavatkozást végrehajtson Ukrajnában. A NATO szerint „nagy a valószínűsége” annak, hogy Oroszország lerohanja Ukrajnát, ahogy az ukrán kormányerők közelednek Donyeckhez. A NATO úgy tudja, mintegy 20 ezer orosz katona állomásozik az ukrán határ közelében. Az IÁ az általa elfoglalt területekről elüldözte a türkmén és a jazidi kisebbség - egy kurd népcsoport - tagjait (a felvételen), akik a környékbeli hegyekben rekedtek víz és élelem nélkül (SITA/AP-felvétel)
